Németh Balázs ismét alkotott a Parlamentben, nem hittek a szemüknek az ott ülők olyat tett
Németh Balázs kirohanása a Parlamentben: rákosista időket emlegetett, miután a Tisza hozzányúlt a közmédiához
Németh Balázs kemény hangú felszólalással támadta a Tisza-kormányt a Parlamentben. A fideszes képviselő szerint Magyar Péter és a Tisza közmédiával kapcsolatos lépései „a legsötétebb rákosista időket” idézik, és azt állította, hogy a kormányoldal önkényesen döntött a közmédia működésének felfüggesztéséről. A vita azonban ennél jóval nagyobb kérdésről szól: arról, hogy propaganda volt-e, amit a Tisza most lebont, vagy közszolgálat, amit a Fidesz szerint elhallgattatnak.
Németh Balázs szerint „meghalt a magyar demokrácia”
A Parlamentben ismét magasra csapott a politikai feszültség, ezúttal a közmédia átalakítása miatt. Németh Balázs fideszes képviselő dühös hangon bírálta a Tisza-kormányt, és arról beszélt, hogy szerinte Magyar Péterék döntései a magyar demokrácia alapjait veszélyeztetik.
A fideszes politikus úgy fogalmazott, hogy „az önkényúr úgy döntött, le kell kapcsolni a közmédiát”, majd azt állította, hogy ezzel „meghalt a magyar demokrácia”. A kifejezések nem véletlenül voltak ilyen erősek: a Fidesz az elmúlt napokban látványosan új kommunikációs pályára állt, és most már jogállamot, alkotmányosságot, sajtószabadságot és demokráciát emleget Magyar Péterrel szemben.
Ez önmagában is politikai fordulat. Az a párt, amely 16 éven át gyakorlatilag saját kézre formálta az állami médiarendszert, most azt állítja, hogy a közmédia átalakítása a szabadság végét jelenti.
A Tisza szerint nem elhallgattatás, hanem nagytakarítás zajlik
A Tisza-kormány oldaláról egészen más a magyarázat. A hivatalos kormányzati érvelés szerint nem a tájékoztatás felszámolása, hanem a pártpolitikai propaganda leállítása történt meg. Az M1 elsötétülése, a Kossuth Rádió hírszolgáltatásának felfüggesztése és az ideiglenes vezetés kinevezése a kormány szerint egy átmeneti, rendkívüli intézkedéssorozat része.
Ez is érdekelhet
A Tisza álláspontja szerint a közmédia az elmúlt másfél évtizedben elveszítette közszolgálati jellegét, és a kormányváltás után nem lehetett úgy tenni, mintha egy kiegyensúlyozott, független intézményrendszer működött volna tovább. Magyar Péterék ezért politikailag kockázatos, de látványos lépésre szánták el magukat: nem toldozgatni kezdték a rendszert, hanem ideiglenesen megállították annak legfontosabb politikai csatornáit.
Ez persze robbanásig feszítette a parlamenti vitát. A Fidesz szerint cenzúra történt. A Tisza szerint éppen a cenzúra gépezetét állították le.
A Fidesz most azt kéri számon, amit évekig maga gyengített
Németh Balázs felszólalásának legérdekesebb része nem is az volt, hogy kemény szavakat használt. A Fidesz politikusaitól ez nem szokatlan. A különös inkább az, hogy a párt most olyan fogalmak mögé sorakozik fel, amelyeket kormányon töltött évei alatt az ellenzék szerint módszeresen kiüresített.
A jogállam, a független intézmények, a közszolgálati média és a demokratikus kontroll most hirtelen a Fidesz politikai szótárának központi elemei lettek. Csakhogy sokak emlékezetében még élénken ott van az a korszak, amikor a közmédia működését nem a kiegyensúlyozottság, hanem a kormányzati üzenetek szinte ipari méretű ismétlése jellemezte.
Ezért hat különösen furcsán, amikor a volt kormánypárt most a sajtószabadság utolsó bástyájaként beszél arról az intézményrendszerről, amelyet ellenzéki politikusok, civil szervezetek és médiaszakmai szereplők éveken át bíráltak elfogultság miatt.
A „rákosista idők” emlegetése erős politikai fegyver
Németh Balázs azzal, hogy a Tisza politikáját „a legsötétebb rákosista időkhöz” hasonlította, tudatosan a lehető legsúlyosabb történelmi párhuzamok egyikét húzta elő. Ez nem egyszerű túlzás, hanem politikai fegyver: olyan kifejezés, amelynek célja nemcsak a kritika, hanem a morális megbélyegzés is.
A kérdés csak az, hogy ez a hasonlat mennyire áll meg politikailag és történetileg. Egy demokratikus választáson kétharmados felhatalmazást szerző kormány közmédia-átalakítását a Rákosi-korszakkal azonosítani legalábbis erős állítás. A Fidesz szerint önkény történik. A Tisza szerint viszont éppen egy korábbi önkényes médiarendszer lebontása kezdődött meg.
A vita így nem pusztán arról szól, ki vezeti az M1-et, vagy mikor indul újra a Kossuth Rádió hírszolgáltatása. Arról szól, hogy ki mondhatja meg: mi volt propaganda, mi volt közszolgálat, és ki jogosult hozzányúlni ahhoz a rendszerhez, amelyet hosszú éveken át közpénzből működtettek.
A közmédia lett az új rendszer első nagy csatatere
A Tisza-kormány eddigi lépései alapján világos, hogy Magyar Péterék nem lassú intézményi finomhangolásra készülnek. Az Alaptörvény 17. módosítása, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása, az állami cégek átvilágítása, az MVM vezetőcseréi és a közmédia átalakítása ugyanannak a politikai ívnek a részei: a régi Orbán-rendszer maradványainak gyors lebontásáról szólnak.
Ez az irány természetesen brutális ellenállást vált ki a Fideszből. Németh Balázs parlamenti kirohanása ennek az ellenállásnak az egyik látványos jelenete volt. A volt kormánypárt most minden erejével azt próbálja bizonyítani, hogy nem rendszerváltás, hanem bosszúhadjárat zajlik.
A Tisza pedig azt üzeni: nem bosszú, hanem elszámolás. Nem cenzúra, hanem a közpénzből működtetett propagandagépezet leállítása. A közmédia ügye ezért most nem technikai kérdés, hanem politikai próbatétel lett.
És abban már most biztosak lehetünk: ez csak az első felvonás.