Most minden szem Toroczkai László bizottságára szegeződik – vajon borulnak a dominók?
Volt igazságügyi miniszterek, állami vezetők és a végrehajtói rendszer egykori szereplői kerültek egy parlamenti vizsgálat középpontjába. A Toroczkai László vezette bizottság többek között Varga Juditot, Navracsics Tibort és Trócsányi Lászlót is meghallgatná a végrehajtási rendszerben felmerült visszaélésekről. A testület a Schadl–Völner-ügy hátterét, a végrehajtói kinevezéseket és a lehetséges politikai befolyásolást is vizsgálja. A legfontosabb kérdés most az, hogy sikerül-e feltárni olyan új összefüggéseket, amelyek korábban rejtve maradtak.
Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága október 15-én döntött a meghallgatások újabb köréről. A testület elnöke a Mi Hazánk Mozgalom vezetője, Toroczkai László, alelnöke pedig a Tisza Párthoz tartozó Gyöngyösi István.
Hat korábbi miniszter neve is előkerült
A bizottság személyesen kívánja meghallgatni Varga Juditot, Navracsics Tibort, Trócsányi Lászlót és Tuzson Bencét. Répássy Róbert korábbi igazságügyi államtitkárt és Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtót szintén beidéznék.
A személyes meghallgatásokra október 28-át és november 13-át jelölték ki. Dávid Ibolya és Vastagh Pál korábbi igazságügyi miniszterektől írásbeli nyilatkozatot kérnek, november 9-i határidővel.
A meghallgatások célja annak tisztázása, hogy a korábbi tárcavezetők milyen információkkal rendelkeztek a végrehajtói rendszer működéséről, milyen ellenőrzési lehetőségeik voltak, és szerezhettek-e tudomást szabálytalanságokról.
Ez is érdekelhet
A beidézés önmagában nem jelent büntetőjogi gyanúsítást, és nem bizonyítja, hogy az érintett politikusok bűncselekményt követtek volna el.
A Schadl–Völner-ügyön túl is vizsgálódnának
A bizottság munkájának egyik meghatározó előzménye a Schadl–Völner-ügy, amelyben súlyos korrupciós vádak merültek fel a végrehajtói kinevezésekkel és az igazságügyi tárca korábbi működésével kapcsolatban.
A testület azt kívánja feltárni, hogy a kifogásolt gyakorlatok mennyire kapcsolódtak egyes személyekhez, illetve voltak-e a rendszer működéséből fakadó, szélesebb problémák.
A vizsgálat középpontjában a végrehajtói állások elosztása, a díjazási rendszer, az intézményi ellenőrzés és az esetleges politikai kapcsolatok szerepe áll.
Toroczkai korábbi tájékoztatása szerint több mint hatvan személy meghallgatását vagy írásbeli nyilatkoztatását tervezik. A névsor további volt miniszterekkel és állami vezetőkkel is bővülhet.
Fürcht Pál neve is felmerült
A vizsgálat során Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének neve is előkerült. Toroczkai László október 15-én nyilvánosan jelezte, hogy fontosnak tartaná a volt főügyész meghallgatását.
A bizottsági elnök szerint Fürcht olyan információkkal rendelkezhet, amelyek segíthetik a végrehajtási visszaélések körülményeinek feltárását.
A vizsgálat nem csupán az egykori politikai döntéshozókat érinti. A testület a végrehajtási szervezet korábbi felügyeleti vezetőit és más, a rendszer működését ismerő személyeket is meg kíván hallgatni.
Akár a végrehajtási rendszer teljes átalakítása is napirendre kerülhet
Toroczkai László korábban arról beszélt, hogy a bizottság munkájának végén nemcsak a múltbeli működésről szeretnének képet adni, hanem a jövőre vonatkozó javaslatokat is megfogalmaznának.
Az egyik felvetés egy emberségesebb, nonprofit elven működő végrehajtási rendszer kialakítása. Ennek célja az lenne, hogy a tartozások jogszerű behajtása mellett nagyobb hangsúlyt kapjon az adósok jogainak védelme, az átlátható működés és a visszaélések megelőzése.
A kérdés családok és vállalkozások százezreit érintheti, hiszen a végrehajtási eljárások során ingatlanok, bankszámlák, munkabérek és más vagyontárgyak sorsáról is döntések születhetnek.
De valóban borulhat a dominó?
A következő hetekben sok múlik azon, hogy a meghívott személyek milyen információkkal szolgálnak, és a bizottság milyen dokumentumokat tud megvizsgálni.
Az október 15-i döntés alapján a meghallgatások egyik időpontja október 28. volt, a következő pedig november 13. Az október 28-i ülés résztvevőiről és az ott elhangzottakról egyelőre nem áll rendelkezésre olyan megerősített összesítés, amely alapján újabb konkrét felelősségi megállapításokat lehetne tenni.
A parlamenti vizsgálóbizottság ugyanakkor nem bíróság és nem nyomozóhatóság: feladata a tényfeltárás, az intézményi felelősség vizsgálata és a jogalkotási javaslatok kidolgozása. Amennyiben büntetőjogi szempontból jelentős új információk kerülnének elő, azok értékelése az illetékes hatóságokra tartozna.
Toroczkai László bizottságának következő meghallgatásai így fontos állomást jelenthetnek a végrehajtási rendszer múltjának feltárásában. A valódi tét az, hogy a politikai nyilatkozatokon túl sikerül-e dokumentumokkal és ellenőrizhető vallomásokkal tisztázni a vitatott döntéseket, és ezek alapján változhat-e a magyar végrehajtási rendszer működése.