Megszorulhat Mészáros: Aduász került a Tisza kezébe
Váratlan fordulat következett be a Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez kötődő bankóriás ügyében: az Országgyűlés elfogadott egy törvényt, amelynek köszönhetően közel 190 milliárd forint névértékű kötvénykövetelés kerül az állam kezébe. A döntés komoly tárgyalási előnyt jelenthet a Tisza-kormánynak az MBH Bank tulajdonosi körével szemben. Ráadásul nem csak Mészároséknak kell figyelniük: a jogszabály Jászai Gellért 4iG-csoportjának irányítását is érintheti.
A parlament november 3-án szavazta meg a Ruff Bálint által benyújtott, mindössze 14 oldalas törvénycsomagot. A jogszabály az állami vagyonnal és az állami finanszírozású befektetésekkel kapcsolatos ellenőrzési lehetőségeket bővíti.
A változtatás különösen azért jelentős, mert olyan vállalatcsoportokat érint, amelyek az Orbán-kormányok idején komoly állami forrásokhoz jutottak.
Honnan került elő a 190 milliárd forint?
A történet még 2013-ban kezdődött. Az akkori Orbán-kormány 136 milliárd forint közpénzt biztosított a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására és megerősítésére. A pénz az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezetéhez, vagyis az SZHISZ-hez került.
A szervezet kezdetben állampapírokban tartotta a forrásokat. 2022-ben azonban az állomány jelentős részét a Magyar Bankholding által kibocsátott kötvényekre cserélte.
Ez is érdekelhet
Ezeknek a kötvényeknek a névértéke mára megközelíti a 190 milliárd forintot.
A most elfogadott törvény megszünteti az SZHISZ-t, vagyonát pedig az államra ruházza át. A követelést a jövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli.
Vagyis egy korábban közpénzből finanszírozott konstrukcióban az állam közvetlenül kerül követelésjogosulti pozícióba.
Mészároséknak most 190 milliárdot kell visszafizetniük?
Nem ilyen egyszerű a helyzet, de a változás így is jelentős lehet.
A kötvények eredeti lejárata 2042, és ezt az új törvény önmagában nem módosítja. Az állam tehát nem követelheti automatikusan a teljes összeget azonnali hatállyal.
A kötvényeket kibocsátó Magyar Bankholding időközben megszűnt, kötelezettségei pedig a szétválási terv szerint több jogutód vállalathoz kerültek. Ezek között Mészáros Lőrinc, Szijj László, az állam és a Matolcsy-kör érdekeltségeihez kapcsolódó cégek is vannak.
Ezért nem állítható, hogy Mészáros Lőrinc személyesen 190 milliárd forinttal tartozna az államnak. A pontos fizetési kötelezettségeket a jogutódlási dokumentumok és a kötvényfeltételek határozzák meg.
Az állam azonban most már közvetlenül kezdeményezhet tárgyalásokat a követelés korábbi rendezéséről. Egy ilyen megállapodás jelentős pénzügyi feladatot jelenthetne az érintett vállalatoknak.
A 4iG-nél még az irányítás is megváltozhat
A törvény másik része a zártkörű befektetési alapok működését alakítja át.
Az új szabályok szerint azok a befektetők, akik egy alap befektetési jegyeinek legalább 60 százalékát birtokolják, meghatározott feltételekkel kezdeményezhetik az alapkezelő leváltását.
Ez különösen a Jászai Gellérthez kötődő 4iG esetében lehet fontos.
A vállalat részvényeinek 38,9 százalékát birtokló IG COM Magántőkealap állami források bevonásával jött létre, a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat azonban jelenleg Jászai érdekeltségéhez tartozó alapkezelő gyakorolja.
Ha a jogi és tulajdonosi feltételek teljesülnek, az alapkezelő cseréje révén az állam nagyobb befolyást szerezhet a részvényekhez kapcsolódó döntésekben.
Ez nem automatikus államosítás: a változás végrehajtásához további lépésekre és a bonyolult tulajdonosi viszonyok rendezésére lenne szükség.
Miért lehet ez komoly ütőkártya a kormány kezében?
Az elmúlt években többször előfordult, hogy jelentős állami források kerültek olyan befektetési konstrukciókba, amelyek működésére az államnak csak korlátozott közvetlen befolyása volt.
Az új szabályozás ezen változtathat: az állam nemcsak ellenőrizheti a korábbi pénzmozgásokat, hanem bizonyos esetekben közvetlenebbül léphet fel a követelései vagy befektetései kezelésében.
A magántőkealapoknál ráadásul 90 napos korlátozás is életbe léphet az új befektetői befizetések lehívására, hogy legyen idő áttekinteni a korábbi döntéseket.
A Telex értesülése szerint sem az MBH, sem a 4iG nem kapott előzetes tájékoztatást a változtatásokról. A 4iG a megkeresésre azt közölte, hogy elemzi a jogszabályt.
Most még nincs államosítás, de megváltoztak az erőviszonyok
A törvény elfogadása nem jelenti, hogy a Tisza-kormány máris átvette az MBH Bank vagy a 4iG irányítását. A kötvények lejárata továbbra is 2042, az állam pedig nem rendelkezik korlátlan felhatalmazással az érintett vállalatok vagyonának megszerzésére.
Az viszont már most látható, hogy a kormány két fontos eszközt kapott: egy közel 190 milliárd forint névértékű követelést az MBH körüli tárgyalásokhoz, valamint új jogosítványokat az állami pénzből finanszírozott befektetési alapok ellenőrzésére.
A következő hónapokban derülhet ki, hogy az állam él-e ezekkel a lehetőségekkel, és sikerül-e megállapodnia az érintett üzleti körökkel.
Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért számára egyelőre nem az azonnali tulajdonvesztés a kérdés, hanem az, hogy mennyivel szűkülhet a korábbi finanszírozási és irányítási mozgásterük. A most elfogadott törvény ezen a téren valóban jelentős változást hozhat.