Meglépi a Tisza: Szerdán jön a nap amire 36 éve várnak a magyarok!
Harminchat évvel a rendszerváltás után olyan dokumentumok kerülhetnek a nyilvánosság elé, amelyek évtizedeken keresztül a magyar történelem egyik legérzékenyebb titkát őrizték. Magyar Péter miniszterelnök október 31-én bejelentette: november 4-én, szerdán nyilvánosságra hozzák a kommunista diktatúra állambiztonsági iratainak első nagy csoportját. Az úgynevezett ügynökaktákból kiderülhet, kik működtek együtt a Kádár-rendszer titkosszolgálataival, kiket figyeltek meg, és milyen szerepet játszottak egyes személyek a politikai ellenőrzésben. A dokumentumok egy új internetes oldalon bárki számára hozzáférhetők lesznek.
A miniszterelnök szombat este a közösségi oldalán erősítette meg a történelmi jelentőségűnek szánt lépés időpontját.
„Megkésett, nehéz és érzékeny téma lesz ez sok családban, de enélkül nincs rendszerváltás” – fogalmazott Magyar Péter.
A kormányfő szerint a Tisza ezzel egyik fontos választási vállalását teljesíti. Az iratok szélesebb körű megnyitásáról szóló törvényt az Országgyűlés szeptemberben 149 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodás mellett fogadta el.
November 4-én megnyílik az ügynökakták internetes adatbázisa
A tervek szerint 2026. november 4-én indul a Nyitottaktak.hu nevű internetes felület, ahol az egykori magyar állambiztonsági szervek fennmaradt dokumentumainak meghatározott csoportjai kereshetők és letölthetők lesznek.
Ez is érdekelhet
A rendszer használatához nem lesz szükség regisztrációra. Az érdeklődők többek között személyes adatok, fedőnevek, irattípusok és dossziészámok alapján kereshetnek majd az állambiztonsági nyilvántartásokban.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója korábban elmondta: az első ütemben az úgynevezett hatos kartonok, a beszervezési naplók és a mágnesszalagon megőrzött nyilvántartások meghatározott adatai válnak hozzáférhetővé.
A beszervezési dossziék közzététele a következő ütemben, 2027. február 25-ig várható.
Kiderülhet, kik jelentettek a diktatúra idején
Az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatala azért számít különösen érzékeny kérdésnek, mert a szocialista rendszerben a titkosszolgálatok kiterjedt hálózatot működtettek.
A megfigyelések nemcsak ellenzéki politikai szereplőket érintettek. Egyházi személyeket, művészeket, tanárokat, újságírókat és hétköznapi állampolgárokat is ellenőriztek, sokszor a közvetlen környezetükből érkező jelentések segítségével.
Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a megfigyelt személyek szélesebb körben ismerjék meg azoknak az állambiztonsági hálózati és hivatásos személyeknek a kilétét, akik részt vettek a megfigyelésükben.
Fontos azonban, hogy egy név vagy nyilvántartási bejegyzés önmagában nem minden esetben bizonyít tényleges, önkéntes ügynöki tevékenységet. A történészeknek az iratok összefüggéseit, hitelességét és keletkezési körülményeit is vizsgálniuk kell.
Eredetileg októberben nyitották volna meg az aktákat
A törvény eredetileg október 20-án lépett volna hatályba, az első közzétételeket pedig október 22-ére tervezték.
Az időpontot azonban később november 4-ére módosították, hogy elegendő idő maradjon a dokumentumok előkészítésére, ellenőrzésére és az online rendszer megfelelő kialakítására.
A november 4-i dátum szimbolikus jelentőséggel is bír: 1956-ban ezen a napon indult meg a szovjet katonai támadás a magyar forradalom leverésére.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ugyanerre a napra nyílt napot is szervez, ahol történészek segíthetnek az érdeklődőknek eligazodni a közzétett dokumentumok között.
Miért kellett erre 36 évet várni?
A rendszerváltás óta újra és újra felmerült az állambiztonsági múlt teljesebb feltárásának igénye. A különböző kormányok alatt több jogszabály is született, ám a széles körű nyilvánosság kérdése évtizedeken át vitatott maradt.
A mostani döntés jelentősen kibővítheti az iratokhoz való hozzáférést, de nem jelenti azt, hogy a diktatúra valamennyi titka automatikusan napvilágra kerül.
Az állambiztonsági dokumentumok egy része megsemmisült, más iratok hiányosak, és bizonyos érzékeny személyes adatok védelmére továbbra is figyelemmel kell lenni.
A levéltár ezért az internetes adatbázishoz magyarázó anyagokat és ügyfélszolgálati segítséget is biztosít. Az érintetteknek arra is lehetőségük lesz, hogy saját megjegyzéseiket csatolják a róluk közzétett iratokhoz.
Szerdán sok család kaphat választ régi kérdéseire
Magyar Péter bejelentése egy több mint három évtizedes történelmi és politikai vitában jelent új állomást.
A nyilvánosságra kerülő dokumentumok nemcsak közéleti szereplők múltjáról szolgálhatnak információkkal, hanem olyan családok számára is fontosak lehetnek, amelyek tagjait egykor megfigyelték, zaklatták vagy politikai okokból hátrány érte.
November 4-én tehát nem egyszerűen egy új honlap indul: a magyar társadalom szélesebb betekintést kaphat a kommunista állambiztonság működésébe. Hogy milyen új történelmi tények kerülnek elő, az a dokumentumok megnyitása és feldolgozása után derülhet ki.