Győrben kattant a bilincs: Újabb kulcsfigurákat tartóztattak le!
Újabb fordulat történt a koronavírus-járvány idején kötött, 15,6 milliárd forintos lélegeztetőgép-üzlet ügyében. A Győri Járásbíróság elrendelte két gyanúsított letartóztatását, akik a hatóságok szerint egy többmilliárdos pénzmosási és költségvetési csalási ügyben játszhattak fontos szerepet. Az egyikük a céghálózat könyvelését végezte, a másik pedig közvetlen kapcsolatot tartott a korábbi Külgazdasági és Külügyminisztériummal. Közben az ügy egyik feltételezett irányítóját Ausztriában elfogták, egy másik üzletember ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség indítványára október 29-én, csütörtökön döntött a bíróság a két gyanúsított letartóztatásáról. A hatóságok szerint fennáll a szökés, az elrejtőzés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye, ezért nem tartották elegendőnek az enyhébb kényszerintézkedést.
A külügyminisztérium kapcsolattartóját is letartóztatták
A két letartóztatott személy szerepe különösen fontos lehet a nyomozás szempontjából. A nő a gyanú szerint a vállalkozásokból álló céghálózat könyvelési feladatait látta el, míg a férfi a pénzügyi műveletekben és a minisztériummal fenntartott kapcsolatokban vehetett részt.
Az ügyészség szerint a férfi egy külföldi társaság bankszámlájáról készpénzben vett fel a feltételezett bűncselekményekből származó pénzből. Emellett ő volt a vállalkozás kapcsolattartója a korábbi, Szijjártó Péter vezette külügyi tárcával.
Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a minisztérium munkatársai tudtak volna az állítólagos pénzmosásról, vagy részt vettek volna benne. A büntetőeljárás jelenlegi szakaszában a céghálózat működését és pénzügyi tranzakcióit vizsgálják.
Ez is érdekelhet
15,6 milliárdos üzletből többmilliárdos haszon keletkezett
Az ügy előzményei 2020-ra, a koronavírus-járvány első hullámának idejére nyúlnak vissza. A magyar állam akkor 800 lélegeztetőgépet és hárommillió egészségügyi maszkot vásárolt az érintett vállalkozásoktól, összesen mintegy 15,6 milliárd forintért.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint a beszerzéseken több mint hárommilliárd forintos haszon keletkezett, amelynek egy részét a feltételezett elkövetők fiktív számlák és tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató cégek segítségével próbálhatták eltitkolni.
A gyanú szerint ezzel több mint 660 millió forintos adóhiányt okoztak a magyar költségvetésnek. A pénz egy részét az Egyesült Arab Emírségekbe utalhatták, más összegeket pedig készpénzben vehettek fel.
A 15,6 milliárd forint a vizsgált állami beszerzés értéke, nem pedig a már bizonyított költségvetési kár összege. Az esetleges túlárazás és az adócsalás kérdését ezért külön kell kezelni.
Ausztriában elfogták az egyik feltételezett irányítót
A nyomozás során a hatóságok nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is összehangolt akciót hajtottak végre.
A Telex információi szerint Ausztriában elfogták Kósa Gábort, a felszámolás alatt álló iSRV Zrt. vezérigazgatóját, akit a nyomozók a feltételezett bűnszervezet egyik irányítójának tartanak.
A másik keresett üzletember Májer Bálint, az OTT-One egykori vezérigazgatója. A rendelkezésre álló sajtóértesülések szerint Indonéziában tartózkodik, és európai, valamint nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene.
A sajtóban olyan információk is megjelentek, hogy Májer Bali szigetén üzleti tevékenységet folytat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi tartózkodási helyét a hatóságok nyilvánosan megerősítették volna.
Már másfél milliárd forintnyi vagyont biztosítottak
A NAV nyomozói a nagyszabású akció során összesen tizenegy embert hallgattak ki gyanúsítottként. A most letartóztatott férfi és nő is közöttük van.
A hatóságok eddig mintegy 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le vagy vettek zár alá. A vagyonbiztosítás célja, hogy egy esetleges későbbi elmarasztaló döntés esetén rendelkezésre álljanak a költségvetési kár megtérítéséhez vagy a vagyonelkobzáshoz szükséges értékek.
A két győri gyanúsított letartóztatását első körben egy hónapra rendelték el. A döntés ellen az érintettek és védőik fellebbeztek.
A bűnszervezeti minősítés miatt súlyos büntetési tételek merülhetnek fel: a nő esetében akár 20, a férfinál akár 16 év szabadságvesztés is kiszabható lehet, amennyiben a bíróság a terhükre rótt cselekményeket bizonyítottnak találja.
Mi következhet a lélegeztetőgép-botrányban?
A nyomozás egyik legfontosabb kérdése, hogy pontosan kik irányították a céghálózatot, hogyan mozgatták a közbeszerzésekből származó pénzt, és milyen szerepet játszottak az egyes vállalkozások az állami szerződések teljesítésében.
Az ügy azért is kelt jelentős közérdeklődést, mert a járvány idején a magyar állam összességében hatalmas összegeket költött lélegeztetőgépek beszerzésére, amelyek jelentős része végül kihasználatlan maradt.
A mostani két letartóztatás azt jelzi, hogy a több éve tartó pénzügyi nyomozás újabb fontos szakaszba lépett. A külföldön elfogott és körözött személyek ügye további fejleményeket hozhat, miközben a lefoglalt pénzügyi dokumentumok és a gyanúsítottak vallomásai segíthetik a teljes céghálózat feltérképezését.
A büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van, az érintettek bűnösségét jogerős bírósági ítélet nem állapította meg. A hatóságok feladata annak bizonyítása, hogy a járvány idején kötött állami üzletek hasznát valóban jogellenes pénzügyi műveletekkel próbálták-e megszerezni.