Átment a vizsgán Orbán Anita, megszerezte Magyarország a gigantikus támogatást
Óriási összegű nemzetközi támogatás vált elérhetővé Magyarország számára: a kormány megállapodott Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel, így 92 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezhet hazánkba. A diplomáciai eredményben Orbán Anita külügyminiszternek is fontos szerepe volt, hiszen szeptemberben ő jelentette be a tárgyalások újraindítását, október közepén pedig már azok sikeres lezárásáról számolt be. Ráadásul itt nem ért véget a külügyi sikerek sorozata: néhány nappal később Washingtonban Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel is két megállapodást írt alá.
A Norvég Alap és az Európai Gazdasági Térség támogatási rendszeréről szóló megállapodást október 26-án, hétfőn írták alá Budapesten. A magyar kormányt Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter, valamint Kármán András pénzügyminiszter képviselte, a másik oldalon pedig a három támogató ország vezető diplomatái vettek részt az eseményen.
92 milliárd forint érkezhet – de nem az Európai Uniótól
A megállapodás összesen 254,1 millió euró, vagyis mintegy 92 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé a 2021 és 2028 közötti támogatási időszakhoz kapcsolódóan.
A pénz nem közvetlenül az Európai Unió költségvetéséből származik. Az EGT- és Norvég Alapokat Norvégia, Izland és Liechtenstein finanszírozza, amelyek az Európai Gazdasági Térség révén részt vesznek az uniós belső piac működésében. A támogatások mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja.
A forrásokból 80 millió euró jut a zöld átállásra, 42 millió euró helyi fejlesztésekre, 25 millió euró az egészségügyre, valamint 16-16 millió euró kulturális programokra és roma integrációra.
Ez is érdekelhet
A magyar civil szervezeteket 26 millió eurós, azaz közel 9,5 milliárd forintos külön alap segítheti. Ennek kezelését a támogató országok által kijelölt, a magyar kormánytól független szervezet végzi.
Fontos, hogy a teljes összeg nem egyszerre kerül a magyar költségvetésbe. A megállapodás a támogatási keretet biztosítja, a tényleges kifizetések a programok végrehajtásához kapcsolódnak, és akár 2031 áprilisáig is folytatódhatnak.
A korábbi Orbán-kormány idején elveszett a támogatás
A mostani megállapodás azért is jelentős, mert Magyarország az előző támogatási időszakban csaknem 78 milliárd forintnyi forráshoz nem jutott hozzá.
A vita középpontjában a civil szervezetek támogatásainak elosztása állt. A korábbi magyar kormány nagyobb beleszólást kívánt a Civil Alap kezelésébe, miközben Norvégia ragaszkodott ahhoz, hogy ezekről a pénzekről független szervezet döntsön.
A nézeteltérés miatt a teljes támogatási megállapodás meghiúsult, így Magyarország jelentős fejlesztési lehetőségtől esett el.
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter az októberi aláíráskor üdvözölte a kapcsolatok újraindítását. Kiemelte a demokratikus intézmények, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítésének fontosságát is.
Orbán Anita szeptemberben indította újra az egyeztetéseket
Orbán Anita szeptember 18-án jelentette be, hogy a magyar kormány újrakezdte a tárgyalásokat a Norvég Alappal. Október 14-én már arról számolt be, hogy sikerült megállapodni a támogatási keretről, október 26-án pedig hivatalosan is aláírták a dokumentumokat.
A külügyminiszter tehát fontos diplomáciai szerepet vállalt az ügyben, bár a részletes szakmai tárgyalásokat a Nemzeti Irányító Hatóság munkatársai vezették, a megállapodást pedig más magyar miniszterek írták alá.
A sikeres megállapodás így több minisztérium és tárgyalódelegáció közös munkájának eredménye, amelynek külpolitikai előkészítésében Orbán Anita is részt vett.
Ezután Washingtonban is két megállapodást kötött
A norvég megállapodás után újabb nemzetközi esemény következett: október 29-én Orbán Anita Washingtonban találkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel.
Az eredetileg keddre tervezett egyeztetést az amerikai fél programváltozása miatt elhalasztották, csütörtökön azonban már sor került a találkozóra és két együttműködési dokumentum aláírására.
Az első megállapodás a földgáz- és kőolaj-infrastruktúra fejlesztéséről szól, a Trump Peace Pipelines Framework kezdeményezés keretében. Célja, hogy Közép- és Kelet-Európában több alternatív energiaforrás és szállítási útvonal váljon elérhetővé.
A második dokumentum a bűnüldözési együttműködést és az információcserét erősíti, különösen a szélsőséges szervezetekhez kapcsolódó bűncselekmények elleni fellépésben.
Az amerikai megállapodások egyelőre együttműködési kereteket jelentenek: konkrét beruházási összegeket vagy Magyarországnak járó újabb pénzügyi támogatást nem jelentettek be velük együtt.
Mit jelenthet mindez a magyar embereknek?
A két diplomáciai eredmény eltérő módon lehet fontos Magyarország számára. A norvég és EGT-forrásokból konkrét, támogatással megvalósuló fejlesztési programok indulhatnak, amelyek településeket, egészségügyi intézményeket, civil szervezeteket és helyi közösségeket érinthetnek.
Az amerikai együttműködés ezzel szemben elsősorban hosszabb távú energetikai és biztonságpolitikai lehetőségeket nyithat meg.
Orbán Anita külügyminiszterségének egyik fontos időszaka így néhány napon belül két jelentős diplomáciai eseményt hozott: Magyarország ismét hozzáférhet a 92 milliárd forintos norvég és EGT-támogatási kerethez, az Egyesült Államokkal pedig új együttműködési megállapodásokat kötött.
A valódi eredményt azonban a következő évek mutatják majd meg: az, hogy mennyi támogatás jut el ténylegesen a magyar fejlesztésekhez, és milyen beruházások valósulnak meg az amerikai energetikai együttműködés keretében.