Már járnak az ellenőrök: súlyos bírságot érhet, ha ezt találják az otthonodban!
Akár 300 ezer forintos bírságot is kaphat az, aki tiltott anyagokkal fűti az otthonát Magyarországon. A fűtési szezon kezdetével ismét előtérbe kerülnek a lakossági hulladékégetés ellenőrzései, és sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy régi bútorlap, műanyag palack vagy lakkozott fa elégetése is jogsértő lehet. Ráadásul nemcsak a kéményseprők figyelhetnek fel a problémára: a környezetvédelmi hatóság is eljárást indíthat, akár szomszédi bejelentés alapján. Megnéztük, pontosan ki ellenőrizhet, mekkora bírság szabható ki, és mikor léphetnek be a hatóságok a lakásba.
A magyar jogszabályok szigorúan szabályozzák, milyen anyagokat lehet háztartási fűtőberendezésekben elégetni. A 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet szerint főszabályként tilos a hulladék égetése nem erre szolgáló berendezésekben. A rendelkezés alól a háztartásban keletkező papírhulladék és a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék jelent kivételt.
300 ezer forint a bírság – de nem minden esetben ennyit kell fizetni
A rendelet 9. mellékletének 17. pontja 300 000 forintos levegőtisztaság-védelmi bírságot határoz meg a jogszabálysértő háztartási égetésre. Ez lényegesen magasabb összeg annál az 50–100 ezer forintnál, amely számos korábbi internetes cikkben szerepel.
A hatóság ugyanakkor mérlegelheti a jogsértés körülményeit, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését. A jogszabály alapján a bírságot legfeljebb 75 százalékkal mérsékelheti, így a 300 ezres tétel adott esetben 75 ezer forintra csökkenhet.
Fontos, hogy a 300 ezer forint nem valamennyi környezetvédelmi jogsértés általános felső határa. Más típusú szabályszegésnél, ismétlődő jogsértésnél vagy külön büntetőeljárás esetén ettől eltérő következmények is felmerülhetnek.
Ez is érdekelhet
Pontosan kik ellenőrizhetik a fűtést?
A lakossági tüzelőberendezésekkel kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben elsősorban a kormányhivatal illetékes járási, illetve fővárosi kerületi környezetvédelmi hatósága járhat el. A nagyobb ipari légszennyező források ellenőrzése más hatósági hatáskörbe tartozhat.
A jegyzőhöz vagy az önkormányzathoz is érkezhet lakossági panasz, de nem minden esetben a jegyző jogosult a levegőtisztaság-védelmi bírság kiszabására. Az illetékes hatóságot az ügy jellegétől függően kell meghatározni.
A katasztrófavédelem és a kéményseprőipari szervezet elsősorban a kémények, az égéstermék-elvezetés és a tűzbiztonság szempontjából végez ellenőrzéseket. Ezek nem azonosak a tiltott hulladékégetés miatt indított környezetvédelmi hatósági eljárással.
Bemehetnek az ellenőrök a lakásba?
Nem igaz, hogy bárki bármikor, pusztán a fűtési szezonra hivatkozva beléphet egy magánlakásba. A hatósági helyszíni szemlének törvényes alapja és eljárási szabályai vannak, a lakásba történő bejutás pedig külön jogi garanciákhoz kötött.
Ha alapos gyanú merül fel tiltott anyag égetésére, az illetékes hatóság adatokat gyűjthet, helyszíni ellenőrzést tarthat, és a jogszabályokban meghatározott feltételekkel szemlét végezhet. A lakásba való belépés nem korlátlan jogosultság.
A kéményellenőrzésnél is lényeges a különbség: magántulajdonú, vállalkozás telephelyeként nem bejegyzett családi házakban 2018 óta nincs automatikus, kötelező éves kéményseprői sormunka. A tulajdonos időpontot foglalhat az ingyenes ellenőrzésre. Társasházakban ugyanakkor továbbra is működik a tervezett kéményellenőrzés.
Ezeket tilos a kályhába vagy kandallóba dobni
A leggyakoribb jogsértések közé tartozik a műanyag csomagolóanyagok, PET-palackok, gumiabroncsok, textilhulladékok, festett vagy lakkozott fadarabok, valamint ragasztott bútorlapok elégetése.
Különösen veszélyes az OSB-lap, a forgácslap és a vegyszerrel kezelt fa elégetése, mert az égés során egészségkárosító vegyületek szabadulhatnak fel. A háztartási szemét, az olajos rongy és a különböző vegyszeres hulladékok sem valók tüzelőberendezésbe.
A nedves tűzifa használata önmagában nem azonos a tiltott hulladékégetéssel, de jelentősen növelheti a füst- és koromképződést, valamint a kéménytűz kockázatát. Szilárd tüzelésnél ezért megfelelően kiszárított, kezeletlen fát vagy az adott berendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot érdemes használni.
Mi történik, ha a szomszéd feljelent?
Ha egy házból rendszeresen sűrű, kellemetlen szagú vagy szokatlan színű füst távozik, a környéken lakók bejelentést tehetnek az illetékes környezetvédelmi hatóságnál.
A bejelentés azonban önmagában nem bizonyít szabályszegést, és a fekete füst sem jelenti automatikusan, hogy valaki hulladékot éget. A jogsértés megállapításához a hatóságnak értékelnie kell a rendelkezésére álló bizonyítékokat.
A 2026-os fűtési szezonban tehát nem újonnan bevezetett tiltásról van szó, hanem régóta hatályos előírások betartásáról. Arra nincs megerősített országos adat, hogy október végén minden településen külön ellenőrzési kampány indult volna.
A lényeg viszont egyértelmű: aki műanyaggal, lakkozott bútorlappal vagy más tiltott hulladékkal fűt, 300 ezer forintos bírságtétellel számolhat. A szabályok betartásával nemcsak a büntetés kerülhető el, hanem a kéménytüzek és az egészségkárosító légszennyezés kockázata is csökkenthető.
A bírság összegét és az ellenőrzési hatásköröket a hatályos 306/2010. kormányrendelet alapján, a kéményellenőrzés szabályait pedig a katasztrófavédelem tájékoztatása alapján ellenőriztem.