Hihetetlen mit írnak Orbán Viktorról a nemzetközi sajtóban, ezt nem láttuk jönni
Az amerikai, német, spanyol és szerb sajtóban is vezető témává vált Orbán Viktor lehetséges ENSZ-főtitkári jelölése, ám a nemzetközi visszhang korántsem egyértelműen kedvező a volt magyar miniszterelnök számára. Miközben Donald Trump környezetében állítólag komolyan felmerült a neve, több külföldi lap élesen bírálja az elképzelést. Egyes elemzők szerint Orbán kinevezése az ENSZ hitelességét veszélyeztetné, mások azt találgatják, hogy az egész kezdeményezés mögött a volt kormányfő esetleges magyarországi felelősségre vonásának elkerülése állhat. Franciaország külügyminisztere pedig már nyilvánosan nemet mondott az ötletre.
Az amerikai sajtóban Putyin és a diktátorok neve is előkerült
A történet a tekintélyes amerikai Wall Street Journal október 25-i írásával kezdődött. A lap három ország tisztviselőire hivatkozva számolt be arról, hogy a Trump-kormányzat Orbán Viktort látná szívesen António Guterres utódjaként az ENSZ élén.
A WSJ szerkesztőségi véleménycikke azonban nem hallgatta el az elképzeléssel kapcsolatos aggályokat. Kifejezetten felvetette, hogy Orbán a nemzetközi szervezet vezetőjeként Vlagyimir Putyin és más tekintélyelvű vezetők védelmezőjeként léphetne fel.
A lap még azzal is élcelődött, hogy Orbán kinevezése látványosan megmutatná, milyen mélyre süllyedt az ENSZ. Ugyanakkor az írás Guterres jelenlegi vezetésével szemben is erősen kritikus volt, Orbán jelölését pedig a Trump-féle politikai irányvonal szempontjából értelmezte.
A német sajtó merész és megosztó ötletként ír róla
A Frankfurter Allgemeine Zeitung október 27-én kockázatos, szokatlan kezdeményezésként mutatta be Orbán lehetséges jelölését. A Frankfurter Rundschau még élesebben fogalmazott: címében Putyin szövetségeseként említette a volt magyar kormányfőt.
Ez is érdekelhet
A német beszámolók visszatérő kérdése, hogyan lehetne az ENSZ első számú diplomatája egy olyan politikus, aki miniszterelnöksége alatt rendszeresen konfliktusba került az Európai Unió intézményeivel, különösen az ukrajnai háborúval és a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekben.
A Berliner Zeitung Orbán egyik korábbi kijelentését is felidézte: 2018-ban maga bírálta az ENSZ-t, amiért szerinte hazájukban megbukott politikusok folytatják ott karrierjüket. A lap szerint ez különös fényt vet arra, hogy most éppen az ő neve merült fel a szervezet vezetésére.
Spanyolországban az ENSZ jövőjét féltik
A spanyol El País október 26-i elemzése szerint Orbán felbukkanása az ENSZ-főtitkári versenyben megmutatja, milyen mély ellentétek alakultak ki a nagyhatalmak között.
A lap szélsőjobboldali politikusként jellemezte a volt magyar miniszterelnököt, és arra helyezte a hangsúlyt, hogy az állítólagos amerikai kezdeményezés Washington és Moszkva érdekeinek közeledését is jelezheti.
Az El País szerint egy hivatalos Orbán-jelölés komoly diplomáciai felfordulást okozhatna, különösen Franciaország és Nagy-Britannia ellenállása miatt.
A szerb sajtó „arany ejtőernyőt” emleget
A szerb Blic október 28-i cikke különösen figyelemfelkeltő címmel jelent meg: az ENSZ-pozíciót Orbán számára lehetséges „arany ejtőernyőként” mutatta be.
A lap beszámolt arról, hogy a kezdeményezés több európai politikusból gúnyos reakciót váltott ki. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ironikusan reagált az ötletre, míg Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Orbán uniós vétópolitikáját kifogásolta.
A Blic ezzel szemben az amerikai támogatás és az esetleges orosz–kínai egyetértés jelentőségét is hangsúlyozta. A szerb tudósítás tehát a kritikus európai reakciókat és az Orbán mögött feltételezett nagyhatalmi támogatást egyaránt bemutatta.
A svájci közmédia ennél is tovább ment
A svájci SRF október 28-i elemzése az egész jelölési folyamatot egyre szokatlanabbnak nevezte, Orbán személyével kapcsolatban pedig súlyos fenntartásokat fogalmazott meg.
A kommentár szerint Orbán politikai múltja és a széles körű nemzetközi együttműködéshez való viszonya nehezen egyeztethető össze az ENSZ alapvető céljaival.
A svájci szerző attól tart, hogy Orbán vezetésével a világszervezet tovább veszítene nemzetközi tekintélyéből. Ez azonban elemzői vélemény, nem az ENSZ hivatalos álláspontja.
Franciaországban már egyértelmű választ adtak
A legerősebb diplomáciai reakció október 28-án Párizsból érkezett. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a szenátusban kijelentette, hogy nem támogatná Orbán Viktor ENSZ-főtitkári kinevezését.
A francia diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkári tisztsége nem szolgálhat vigaszdíjként egy választáson megbukott politikusnak.
A kijelentés különösen fontos, mert Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, így vétójoggal rendelkezik a főtitkár kiválasztásakor. Barrot ugyanakkor nem jelentett be hivatalos vétót, hiszen Orbán jelölése sem történt meg.
Valójában még jelölt sem Orbán Viktor
A nemzetközi sajtó találgatásai ellenére október 31-én Orbán Viktor neve nem szerepel a hivatalosan jelölt ENSZ-főtitkárjelöltek között. A tisztségre ekkor már kilenc hivatalos jelölt pályázik.
A brit Times egy további lehetséges magyarázatot is felvetett: diplomáciai körökben olyan forgatókönyvről beszélnek, amely szerint Orbán végül egy másik ENSZ-tisztséget kaphatna, ami nemzetközi jogi mentességet biztosíthatna számára. Más elemzők szerint az ő nevének felvetése inkább egy másik jelölt elfogadását segítheti.
Ezek egyelőre nem bizonyított diplomáciai forgatókönyvek, és nincs megerősített információ arról, hogy Orbán ellen konkrét büntetőeljárás elkerülése érdekében készítenének elő ENSZ-kinevezést.
Az viszont biztos, hogy a volt magyar miniszterelnök neve szokatlanul erős nemzetközi visszhangot váltott ki. Az amerikai támogatásról szóló értesülésektől a német és spanyol fenntartásokon át a szerb sajtó gúnyos címadásáig a történet már jóval túlmutat Magyarország határain. A legfontosabb kérdés most az, hogy a politikai találgatásból lesz-e egyáltalán hivatalos jelölés.