Matolcsy Györgyöt beidézték, aztán olyan történt amire senki nem számított
Újabb nagy fordulat történt a Magyar Nemzeti Bank korábbi működését és az alapítványi vagyon sorsát vizsgáló parlamenti eljárásban. A vizsgálóbizottság hivatalosan úgy döntött, hogy beidézi Matolcsy György volt jegybankelnököt, és személyesen vár tőle válaszokat az MNB körüli ügyekre.
Matolcsy nem egyedül kap meghívást. A testület Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök meghallgatását is megszavazta, igaz, őt nem jelenlegi tisztsége, hanem korábbi nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszteri szerepe miatt kérdezik.
A két meghallgatásnak ráadásul most már valódi tétje van. A parlament korábban jelentősen megerősítette a vizsgálóbizottságok jogosítványait: a megjelenés nem pusztán udvarias meghívás, a tartós együtt nem működés pedig akár pénzbírsághoz és végső esetben rendőrségi elővezetéshez is vezethet.
Matolcsy meghallgatását mindenki megszavazta
A Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén született meg a döntés.
Matolcsy György meghallgatását a hattagú bizottság egyhangúlag támogatta.
Ez is érdekelhet
Ez politikailag különösen érdekes körülmény, hiszen a testület paritásos elven működik: a kormányoldal és az ellenzék egyaránt delegál tagokat. Matolcsy meghallgatásának szükségességében tehát nem alakult ki pártpolitikai törésvonal.
Varga Mihály esetében öt igen szavazat született, senki nem szavazott ellene, egy bizottsági tag pedig tartózkodott.
Most már tényleg Matolcsy következik
Matolcsy György neve természetesen eddig is folyamatosan előkerült az MNB-ügyben. Elvégre 2013 és 2025 között tizenkét éven keresztül ő vezette a Magyar Nemzeti Bankot, vagyis az alapítványi rendszer kialakításának és a nagy befektetési döntések jelentős részének időszakában ő állt a jegybank élén.
A parlamenti vizsgálóbizottság vezetése korábban már jelezte, hogy meg akarja hallgatni a volt jegybankelnököt.
Most azonban a szándékból hivatalos bizottsági döntés lett.
Csőszi Attila, a testület tiszás elnöke közölte: a döntés alapján megidézi Matolcsyt és Vargát, valamint kiadja a megjelenésre és szóbeli nyilatkozattételre kötelező határozatot.
Három-négy hét múlva jöhet a nagy meghallgatás
A bizottság következő ülését várhatóan három-négy hét múlva tartják.
Ráadásul Matolcsy és Varga esetében nem egyetlen rövid meghallgatásban gondolkodnak. Csőszi Attila szerint több körben szeretnék őket kérdezni.
Az első körben várhatóan ugyanaz a több mint tíz évvel ezelőtti történet kerül elő, amely miatt csütörtökön Bánki Eriket és Kósa Lajost is órákon át kérdezték: hogyan alakult ki az MNB-alapítványok körüli jogi konstrukció, ki kezdeményezte a szabályozás módosítását, és milyen szerepe volt ebben a jegybank vezetésének és az akkori kormánynak.
Varga Mihály is megy, és már jelezte: személyesen jelen lesz
A meghallgatás másik fontos szereplője Varga Mihály.
Varga 2013 és 2018 között nemzetgazdasági miniszter, majd 2018-tól 2024-ig pénzügyminiszter volt. 2025-ben ő váltotta Matolcsy Györgyöt az MNB élén.
A bizottság azonban most kifejezetten a korábbi kormányzati szerepéről akarja kérdezni.
Varga csütörtök este már azt is közölte, hogy személyesen meg fog jelenni a parlamenti bizottság előtt.
Ez azért lehet fontos, mert az MNB alapítványi rendszerének működése hosszú éveken keresztül párhuzamosan zajlott azzal az időszakkal, amikor Varga a gazdaságpolitika egyik legfontosabb kormányzati szereplője volt.
Kósa Lajos és Bánki Erik már túl van az első körön
A Matolcsyról szóló döntés egy több mint háromórás csütörtöki meghallgatás végén született.
A bizottság aznap Bánki Eriket és Kósa Lajost kérdezte az MNB-alapítványok körül 2016-ban született törvénymódosításról.
Bánki Erik volt az a képviselő, aki benyújtotta azt a jogszabály-módosítást, amely jelentősen korlátozta volna a jegybanki alapítványok gazdálkodására vonatkozó közérdekű adatok megismerhetőségét.
Bánki a meghallgatáson azt mondta, a kezdeményezés a Magyar Nemzeti Banktól érkezett. Arra ugyanakkor már nem emlékezett pontosan, hogy személy szerint kitől kapta a szöveget.
Előkerült az „elvesztette közpénz jellegét” mondat is
Kósa Lajos azért került a bizottság elé, mert akkori Fidesz-frakcióvezetőként nyilvánosan is védte az alapítványi konstrukciót.
Az akkori vita egyik legismertebb fordulata az volt, hogy az MNB által alapítványba helyezett pénzről azt állították: az „elvesztette közpénz jellegét”.
A csütörtöki meghallgatáson Bánki Erik arról beszélt, hogy ez a megfogalmazás a jegybank narratívája volt.
Kósa és Bánki egyaránt azt hangsúlyozta, hogy nem látják saját személyes felelősségüket az évekkel később kialakult vagyonkezelési problémákban.
A bizottság azonban éppen azt próbálja feltárni, hogyan születtek azok a politikai és jogalkotási döntések, amelyek lehetővé tették az alapítványi rendszer létrejöttét és működését.
Matolcsyt erről közvetlenül lehet majd megkérdezni
A csütörtöki meghallgatáson több alkalommal is az MNB-re mutattak vissza a válaszok.
Ha azonban valóban a jegybank kezdeményezte a kérdéses jogszabályi változtatásokat, akkor adódik a következő kérdés: ki hozta meg erről a döntést az MNB-n belül?
Matolcsy György meghallgatása ezért jelenthet új szintet a vizsgálatban.
A korábbi jegybankelnököt már nem kívülállóként vagy egy tíz évvel ezelőtti parlamenti kommunikáció résztvevőjeként kérdezhetik, hanem annak az intézménynek az egykori vezetőjeként, amely az alapítványokat létrehozta és több százmilliárd forintnyi vagyont helyezett el bennük.
266 milliárd forint sorsa áll a középpontban
Az MNB annak idején 266 milliárd forintot helyezett el az alapítványi rendszerben.
A vizsgálóbizottság egyik legfontosabb feladata annak feltárása, hogy mi történt ezzel a vagyonnal, hogyan kezelték, milyen befektetésekbe került, és mekkora veszteségek keletkeztek.
Ehhez később további, mintegy 127 milliárd forint kapcsolódott a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány oldaláról.
A bizottság tehát összességében olyan konstrukciók történetét próbálja rekonstruálni, amelyekben több százmilliárd forintnyi közvagyon sorsa vált kérdésessé.
Az, hogy pontosan mekkora összeg veszett el véglegesen, és kit milyen felelősség terhel, továbbra is vizsgálat tárgya.
A nagy külföldi befektetések is terítékre kerülnek
A testület nem kizárólag a 2016-os törvény történetét nézi.
Vizsgálják többek között a lengyel GTC ingatlancégbe és a svájci Ultima vállalatba történt nagy összegű befektetéseket, valamint az MNB ingatlanügyleteit és a jegybank Szabadság téri székházának felújítását is.
Ezek azok a területek, ahol a bizottság szerint tisztázni kell a döntési láncot: ki tett javaslatot egy-egy ügyletre, ki hagyta jóvá, milyen értékbecslések és kockázati elemzések álltak rendelkezésre, és milyen kontroll működött.
Matolcsy György hosszú elnöki időszaka miatt ezeknek a kérdéseknek jelentős része az ő vezetése alatti évekre esik.
A bizottság nem bíróság
Fontos azonban világos határt húzni.
Matolcsy György beidézése nem jelent gyanúsítást, vádemelést vagy büntetőjogi felelősség megállapítását.
A parlamenti vizsgálóbizottság politikai és intézményi felelősséget vizsgál. Nem ítélhet el senkit, és nem veheti át a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság szerepét.
Csőszi Attila ezt maga is hangsúlyozta: szerinte a bizottság feladata az MNB-ügy politikai szálainak feltárása, nem pedig a párhuzamosan zajló büntetőeljárások lefolytatása.
Az MNB-ügy egyes részei miatt külön hatósági nyomozások is zajlanak, azok azonban önálló eljárások.
Most már nem lehet egyszerűen nemet mondani a meghallgatásra
A 2026-ban elfogadott törvénymódosítás alapjaiban megváltoztatta a parlamenti vizsgálóbizottságok súlyát.
Korábban egy meghívott személy gyakorlatilag komoly következmény nélkül távol maradhatott. Most már pénzügyi és végső esetben kényszerítő következmények is kapcsolódhatnak az együttműködés megtagadásához.
Az első indokolatlan távolmaradás vagy adatszolgáltatás elmulasztása 100 ezer forintos bírsággal járhat.
Második alkalommal már egymillió forintos bírság szabható ki.
Ha valaki harmadszor sem működik együtt, újabb egymilliós bírság mellett – az arra vonatkozó törvényi feltételekkel – rendőrségi elővezetés is elrendelhető.
Az igazmondásnak is lett büntetőjogi tétje
A szabályok nemcsak a fizikai megjelenést tették komolyabbá.
Az Országgyűlés a büntető törvénykönyvet is módosította. Büntetőjogi következménye lehet annak, ha valaki megfelelő indok nélkül úgy teljesíti adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségét, hogy ezzel érdemben akadályozza a bizottság munkáját.
Az ilyen vétség akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Ha a valótlan adatközlés célja valamely bűncselekmény elkövetésének elősegítése vagy leplezése, a felső határ három év.
A törvény ugyanakkor több garanciát is tartalmaz: senki nem köteles például olyan nyilatkozatot tenni, amellyel saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
Vagyis Matolcsy meghallgatása most egészen más lesz, mint egy politikai beszélgetés
A meghallgatás tehát nem egy televíziós interjú, ahol egy kérdésre akár az is válasz lehet, hogy valaki nem kíván róla beszélni.
A bizottság dokumentumokat kérhet be, konkrét döntésekre kérdezhet rá, és a meghallgatott személyeket jogszabályban meghatározott együttműködési kötelezettség terheli.
Matolcsy számára így előkerülhetnek a jegybanki alapítványok létrehozásának körülményei, a vagyonkezelési struktúrák, az Optima-rendszer, a külföldi befektetések és az MNB vezetésének döntési folyamatai is.
Matolcsy Ádám neve is ott van a listán
A vizsgálóbizottság korábban azt is jelezte, hogy Matolcsy György fiát, Matolcsy Ádámot is meg akarja hallgatni.
Az ő hivatalos beidézéséről azonban a csütörtöki ülésen nem született olyan döntés, mint Matolcsy György és Varga Mihály esetében.
Ezért jelenleg biztosan a volt jegybankelnök és a jelenlegi MNB-elnök következő meghallgatásáról lehet beszélni.
A bizottság ugyanakkor korábban világossá tette, hogy további érintettek beidézése várható.
Újabb dokumentumokat is bekérnek
A személyes meghallgatások mellett a bizottság az iratokat is gyűjti.
Csütörtökön öt igen szavazattal és egy tartózkodás mellett arról is határoztak, hogy adatokat kérnek be a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól.
Ez azért jelentős, mert a személyes vallomásokat így össze lehet vetni a korabeli döntésekkel, szerződésekkel, jegyzőkönyvekkel és pénzügyi dokumentumokkal.
A bizottság célja éppen az, hogy ne kizárólag emlékekből és politikai nyilatkozatokból próbálja összerakni, mi történt.
December 31-ig kell letenniük valamit az asztalra
A testületnek nincs korlátlan ideje.
2026. december 31-ig el kell készítenie a vizsgálat eredményét összefoglaló jelentését.
Ez alig három hónapot hagy arra, hogy meghallgassák a kulcsszereplőket, összegyűjtsék a dokumentumokat, feldolgozzák a több mint egy évtizedes döntési folyamatot, majd politikai és intézményi következtetéseket vonjanak le.
A jelentést végül az Országgyűlés is megtárgyalja.
Ez önmagában nem büntetőítélet, de a feltárt tények alapján a bizottság további intézkedéseket és jogszabályi változtatásokat is javasolhat.
A nagy kérdés most az, mit mond majd Matolcsy
Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatása után több út is közvetlenül a korabeli jegybankhoz vezetett vissza.
Bánki szerint az MNB kezdeményezte a 2016-os módosítást. A közpénzjelleg elvesztéséről szóló kommunikációt is a jegybanki állásponthoz kötötte.
Most tehát annak az embernek teszik fel ugyanezeket a kérdéseket, aki akkor a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt.
Ki találta ki az alapítványi konstrukciót? Ki akarta korlátozni a gazdálkodás nyilvánosságát? Hogyan ellenőrizték a több százmilliárdos vagyon kezelését? Ki vállalta a felelősséget a nagy befektetésekért? Mit tudott a jegybank vezetése a később kialakult veszteségekről?
Ezek azok a kérdések, amelyekre a bizottság választ várhat.
Most lett igazán személyes az MNB-vizsgálat
A parlamenti bizottság eddig jórészt törvényekről, iratokról, évekkel ezelőtti politikai kijelentésekről és közvetett felelősségről beszélt.
Matolcsy György hivatalos beidézésével azonban eljutottak a történet egyik legfontosabb döntéshozójáig.
Ez továbbra sem jelenti azt, hogy a volt jegybankelnök bármilyen bűncselekményt követett volna el. A parlamenti bizottság nem büntetőbíróság, a meghallgatás pedig nem gyanúsítotti kihallgatás.
Politikailag és intézményi szempontból azonban nehéz ennél központibb szereplőt találni az MNB 2013 és 2025 közötti történetében.
Három-négy hét múlva ezért minden szem arra figyelhet majd, mit mond Matolcsy György, amikor már nem mások emlékeiről kérdezik a képviselők, hanem közvetlenül neki kell beszélnie az MNB-alapítványok és a több százmilliárdos vagyon történetéről.
Forrásellenőrzés: Országgyűlés, MTI, Telex, 24.hu, Portfolio, 444.