Magyar Péter bejelentette: Eltörölnék a képviselők mentelmi jogát
Magyar Péter bejelentette: eltörölnék a képviselők mentelmi jogát a közvádas bűncselekményeknél
Nagy változást kezdeményezett Magyar Péter a parlamenti képviselők jogállásában. A miniszterelnök szerdán bejelentette: a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében teljesen megszüntetné az országgyűlési képviselőket védő mentelmi jogot.
A bejelentés közvetlen előzménye, hogy egy nappal korábban a Legfőbb Ügyészség három politikus – Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztését is kezdeményezte, három egymástól teljesen különböző büntetőügyben.
Fontos azonban: a mentelmi jog eltörlése jelenleg még kezdeményezés, nem hatályos törvény. Ahhoz az Országgyűlésnek módosítania kell a jelenlegi szabályokat.
Magyar egyetlen mondattal dobta be a változtatást
A miniszterelnök szerdán úgy fogalmazott: „Kezdeményezem az országgyűlési képviselők mentelmi jogának teljes eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén.”
Ha ebből törvény lesz, az alapvetően megváltoztatná a jelenlegi eljárást. Ma ugyanis egy parlamenti képviselővel szemben büntetőeljárást főszabály szerint csak akkor lehet folytatni, ha az Országgyűlés előbb felfüggeszti a mentelmi jogát.
Ez is érdekelhet
Magyar most éppen ezt a parlamenti közbeiktatást venné ki a rendszerből a közvádas büntetőügyeknél.
Ez a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy nem a Parlament döntene minden egyes alkalommal
A jelenlegi szabályok alapján a mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés szavaz. Ehhez a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása szükséges.
Ha a parlament nem járul hozzá a felfüggesztéshez, az adott büntetőeljárás a képviselő mandátuma alatt nem folytatható úgy, mint egy mentelmi joggal nem rendelkező ember esetében.
Magyar Péter elképzelése ezt a védelmet szüntetné meg a közvádra üldözendő bűncselekményeknél. A rendőrségnek és az ügyészségnek ezekben az ügyekben nem kellene minden alkalommal megvárnia a parlament politikai döntését.
A legtöbb súlyosabb bűncselekmény ide tartozik
A közvádas eljárás lényege, hogy a hatóság a bűncselekmény gyanújáról tudomást szerezve hivatalból jár el. Nem szükséges hozzá, hogy a sértett magánvádlóként maga vigye végig az ügyet.
A magyar büntetőjogban a bűncselekmények jelentős része ilyen. Ebbe a körbe tartoznak például a vagyon elleni, korrupciós és számos erőszakos bűncselekmény különböző esetei.
Ezért Magyar javaslata elfogadása esetén nem egy szűk kivételt érintene, hanem a képviselői mentelmi jog büntetőeljárási részének jelentős szűkítését jelenthetné.
Egy nappal korábban még Magyar mentelmi jogát kérte ki az ügyészség
A fordulat időzítése nem véletlen. A Legfőbb Ügyészség kedden kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését egy 2024 nyarán történt ügy miatt.
Az ügyészség gyanúja szerint Magyar egy budapesti szórakozóhelyen kialakult konfliktus során elvette egy férfi mobiltelefonját, majd később a Dunába dobta. A készüléket végül búvárok találták meg.
Magyar vitatja az ügyészség történetértelmezését, és azt állítja, hogy az érintett férfi provokátorként viselkedett, illetve fiatalokat zaklatott. Ez Magyar állítása; a büntetőeljárás feladata annak tisztázása, pontosan mi történt és milyen jogi minősítés indokolt.
Magyar maga kérte, hogy függesszék fel a mentelmi jogát
A miniszterelnök már kedd este közölte, hogy nem akar a parlamenti védettség mögött maradni. Arra kérte az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a saját mentelmi jogát.
Van azonban itt egy kevéssé ismert jogi csavar. Egy országgyűlési képviselő büntetőügyben nem mondhat egyszerűen le saját döntéséből a mentelmi jogáról.
A hatályos törvény szerint – a szabálysértési ügyek kivételével – a képviselő mentelmi joga nem olyan jog, amelyet egy aláírással félre lehet tenni. A felfüggesztésről továbbra is az Országgyűlésnek kell döntenie.
Vagyis Magyar hiába mondja, hogy nem kéri a védelmet
A jelenlegi jogrend szerint önmagában a miniszterelnök nyilatkozata nem elég ahhoz, hogy az ügyészség akadály nélkül folytathassa vele szemben az eljárást.
A parlamenti eljárást végig kell vinni, a Mentelmi Bizottságnak meg kell vizsgálnia az indítványt, majd a képviselők szavaznak róla.
Éppen ezt az egész mechanizmust tenné nagyrészt feleslegessé Magyar mostani javaslata a közvádas bűncselekményeknél.
Ugyanazon a napon Hankó Balázs mentelmi jogát is kikérték
A Legfőbb Ügyészség kedden Hankó Balázs volt kultúráért és innovációért felelős miniszter mentelmi jogának felfüggesztését is kezdeményezte.
Az ügyészség szerint a Nemzeti Kulturális Alap vagyonának felhasználásával kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja merült fel. A hatóság közlése szerint 2025 szeptembere és 2026 márciusa között több mint ezer támogatási döntésnél összesen 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezhetett.
Hankó Balázs büntetőjogi felelősségét nem állapították meg. Az ügyészség jelenleg azért kérte a mentelmi jog felfüggesztését, hogy vele szemben is lefolytatható legyen az eljárás.
Seszták Miklós ügyében még súlyosabb gyanúról beszél az ügyészség
A harmadik érintett Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter, jelenlegi KDNP-s országgyűlési képviselő.
Az ügyészség állítása szerint a Volánbuszhoz és más állami beruházásokhoz kapcsolódó ügyekben milliárdos nagyságrendű jogtalan előny elfogadásának gyanúja merült fel. A hatóság több rendbeli, súlyos minősítésű vesztegetési bűncselekmény lehetőségéről számolt be.
Seszták esetében is kizárólag gyanúról van szó. A mentelmi jog felfüggesztése nem bűnösséget jelent, hanem azt teszi lehetővé, hogy a büntetőeljárás érdemben folytatódjon.
Három mentelmi ügy egyetlen délután alatt
A helyzet politikailag azért vált különösen feszültté, mert az ügyészség ugyanazon a napon jelentette be a három indítványt.
Magyar Péter ezt élesen támadta. Szerinte az ügyészség az ő telefonos ügyét próbálta egy kommunikációs keretbe helyezni két, egészen más súlyú korrupciós gyanúval.
A Legfőbb Ügyészség erre külön közleményben reagált, hangsúlyozva, hogy törvényes és korrekt együttműködésre törekszik a végrehajtó hatalommal, de a szervezetét és munkatársait érő súlyos bírálatokat nem hagyja válasz nélkül.
Magyar ezután egy fokkal tovább ment
Kedd este még csak a saját mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Szerdán már az egész rendszert alakítaná át.
A logikája szerint, ha közvádas bűncselekmény gyanúja merül fel egy képviselővel szemben, ne politikusok döntsék el, hogy a rendőrség vagy az ügyészség eljárhat-e vele szemben.
A kezdeményezés elfogadása esetén egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőre elvileg ugyanaz a szabály vonatkozna.
A mentelmi jog azonban nem csak azt jelenti, hogy egy képviselő ellen ne lehessen nyomozni
A mentelmi jog fogalma két eltérő védelmi elemet is magában foglal. Az egyik a képviselői tevékenységhez kapcsolódó felelőtlenség: egy képviselőt főszabály szerint nem lehet felelősségre vonni azért, amit parlamenti mandátumának gyakorlása során mond vagy ahogyan szavaz.
A másik az úgynevezett sérthetetlenség, vagyis az a büntetőeljárási védelem, amely miatt egy eljárás megindításához vagy folytatásához szükség lehet az Országgyűlés hozzájárulására.
Magyar bejelentésének pontos jogi hatása csak a konkrét törvényjavaslatból lesz egyértelmű. A jelenlegi megfogalmazás a közvádas büntetőügyekhez kapcsolódó védelmet célozza, ezért nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy a parlamenti felszólalásokhoz és szavazatokhoz kapcsolódó minden mentesség is eltűnne.
Ez fontos garancia is lehet
A mentelmi jogot eredetileg nem azért találták ki, hogy politikusok büntetlenül követhessenek el bűncselekményeket. Történelmi célja az volt, hogy az aktuális végrehajtó hatalom ne tudjon rendőrségi vagy ügyészségi eszközökkel egyszerűen félreállítani számára kellemetlen parlamenti képviselőket.
Ezért egy ilyen változtatásnál nemcsak az a kérdés, mennyire könnyű eljárást indítani egy politikus ellen. Az is lényeges, milyen garanciák akadályozzák meg, hogy egy büntetőeljárást politikai nyomásgyakorlásra használjanak.
A konkrét törvényjavaslat szövege ebből a szempontból is meghatározó lesz.
Török Gábor szerint a gyakorlati változás kisebb lehet, mint elsőre hangzik
Török Gábor politikai elemző szerint a javaslat kommunikációs ereje jelentős lehet, miközben a hétköznapi parlamenti gyakorlatban kisebb változást okozhat.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvádas ügyekben a Parlament eddig is rendszerint felfüggesztette a képviselők mentelmi jogát. A változás egyik kézzelfogható következménye szerinte az lenne, hogy egy megfelelő parlamenti kisebbség sem tudná megakadályozni saját képviselője kiadását.
Ez az ő politikai-jogi értékelése, nem a még nem ismert törvényjavaslat hivatalos indokolása.
A parlamenti kétharmad miatt Magyar kezdeményezése különösen fontos
A Tisza a 2026-os választás után kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, így egy ilyen változtatásnak komoly politikai realitása lehet, amennyiben a kormánytöbbség támogatja.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a ma bejelentett mondat változtatás nélkül törvény lesz. Előbb látni kell a jogszabálytervezetet, annak pontos hatályát, az esetleges módosító javaslatokat és a parlament végső döntését.
Ezért jelenleg a pontos állítás az, hogy Magyar Péter kezdeményezte a mentelmi jog eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén.
A saját ügye lehet az első látványos próba
Miközben az új szabályozás kidolgozása még csak most kezdődhet, Magyar Péter jelenlegi mentelmi ügyét a hatályos törvény alapján kell kezelni.
Vagyis az ügyészség indítványa a Mentelmi Bizottság elé kerül, majd a Parlamentnek kell döntenie arról, felfüggeszti-e a miniszterelnök mentelmi jogát.
Magyar már előre közölte: ezt kifejezetten kéri a képviselőktől.
Ezután már nem a Parlament döntene arról, indulhat-e nyomozás
Ha a kormányfő terve a most ismertetett formában törvénnyé válik, a következő hasonló közvádas ügyben már egészen más lehet a helyzet.
Egy képviselő nem számíthatna arra, hogy párttársai egy parlamenti szavazással megakadályozzák az eljárás folytatását. A nyomozó hatóság ugyanazokat az alapvető büntetőeljárási szabályokat alkalmazhatná vele szemben, mint más érintetteknél, természetesen az általános jogállami garanciák mellett.
Ez kormánypárti, fideszes, KDNP-s vagy bármely más országgyűlési képviselőre egyaránt vonatkozna, ha a végleges törvényszöveg valóban általános szabályt állapít meg.
Most egyetlen szó a kulcs: kezdeményezte
A bejelentés súlyos, de nem érdemes elébe szaladni az Országgyűlésnek. A képviselői mentelmi jogot szeptember 23-án még nem törölték el.
Magyar Péter politikai és jogalkotási kezdeményezést jelentett be. Ahhoz, hogy ebből új szabály legyen, konkrét törvényszöveg, parlamenti eljárás és elfogadott módosítás szükséges.
Az irány azonban világos: a miniszterelnök azt akarja, hogy közvádas büntetőügyben a képviselői mandátum többé ne állhasson a nyomozás útjába.
És saját magával kezdené
Talán ez a történet legszokatlanabb része. A kezdeményezés éppen akkor érkezett, amikor az ügyészség maga Magyar Péter ellen is folytatná a büntetőeljárást.
A miniszterelnök erre nem azt kérte saját parlamenti többségétől, hogy védje meg a mentelmi jogát.
Éppen az ellenkezőjét kérte: függesszék fel az övét, majd változtassák meg úgy a törvényt, hogy közvádas ügyeknél a jövőben más képviselő se bújhasson automatikusan parlamenti védelem mögé.
Hogy a bejelentésből pontosan milyen törvény születik, az a következő napok egyik legfontosabb kérdése lesz.
Forrásellenőrzés: Magyar Péter 2026. szeptember 22-i és 23-i közlései; Legfőbb Ügyészség szeptember 22-i hivatalos közleményei; Nemzeti Jogszabálytár, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény hatályos mentelmi szabályai; ATV, Telex, 24.hu és MTI szeptember 22–23-i beszámolói.