Lesújtó hírt kaptak a fideszesek: Magyar Péterék meglépték, minden félretett aktát újranyitnak
Új vezetőt kapott a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, és a kinevezés könnyen lavinát indíthat el az előző kormány közpénzügyei körül. A Miniszterelnökség nyílt pályázaton Szeverényi Dávidot választotta a KEHI elnökének, aki korábban a NAV magas rangú vezetőjeként az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal folytatott együttműködést irányította.
Az új elnök érkezésével nem egyszerű személycserét hajtanak végre. A kormány közlése szerint a hivatal valamennyi korábban félretett aktát újranyitja, átvizsgálja az állami beruházásokat, a vagyonkezelők működését és a kormányzati közpénzek felhasználását. Ha a dokumentumokból visszaélés gyanúja rajzolódik ki, az ügyek már nem maradhatnak egy irattári polcon: hatósági eljárások, feljelentések és vagyon-visszaszerzési kezdeményezések követhetik őket.
Több mint hetven pályázó közül választották ki
Szeverényi Dávid kinevezése azért is szokatlan, mert a KEHI vezetőjét most először nyílt pályázaton választották ki. A pozícióra több mint hetvenen jelentkeztek, köztük jogi, pénzügyi, közbeszerzési, számvevőszéki, ellenőrzési és közigazgatási tapasztalattal rendelkező szakemberek.
A kormány végül nem egy pártpolitikust, kommunikációs kádert vagy lojális háttérembert tett a hivatal élére, hanem egy okleveles közgazdászt és pénzügyőrt, aki korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozott.
Főosztályvezetőként ő irányította a NAV és az OLAF közötti együttműködést. Ez azt jelenti, hogy közvetlen tapasztalata lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságok, a csalásgyanús pénzmozgások, a támogatási rendszerek és a nemzetközi hatósági együttműködés kezelésében.
Ez is érdekelhet
Emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem óraadó oktatója. Szakmai múltja alapján tehát nem kívülről érkezik az ellenőrzési rendszerbe: ismeri az adóhatóság működését, a pénzügyi vizsgálatok logikáját és azt is, hogyan lehet egy magyar ügyből európai szintű eljárás.
Minden félretett aktát elővesznek
A kabinet közlése szerint az új vezetés egyik első feladata az lesz, hogy újranyissa a korábban lezárt, félretett vagy érdemi vizsgálat nélkül parkolópályára tett ügyeket.
Ez politikailag sokkal súlyosabb bejelentés, mint egy általános korrupcióellenes ígéret. Nem kizárólag az ezután megkötött szerződéseket fogják ellenőrizni, hanem visszamennek azokhoz az aktákhoz is, amelyek az Orbán-kormány időszakában már bekerültek a rendszerbe, de valamilyen okból nem jutottak el érdemi következtetésig.
Ilyenek lehetnek állami beruházások, támogatási szerződések, vagyonkezelő alapítványok, állami cégek beszerzései, túlárazásgyanús szerződések vagy olyan döntések, amelyeknél a közpénz felhasználása és a létrejött eredmény között feltűnő aránytalanság mutatkozott.
Az újranyitás természetesen önmagában nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt. A KEHI feladata elsőként a dokumentumok, döntési láncok, kifizetések és felelősségi körök feltárása. Ha azonban a hivatal szabálytalanságot, vagyoni hátrányt vagy bűncselekmény gyanúját észleli, továbbíthatja az ügyet az illetékes hatóságoknak.
A korábbi vezetőt már júniusban felmentették
Magyar Péter miniszterelnök Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára június elején mentette fel Gaál Szabolcs Barnát, a KEHI korábbi elnökét.
A kormány indoklása rendkívül súlyos volt. Közlésük szerint a hivatal az előző évben mindössze egy korrupciógyanús ügyet vizsgált érdemben, és még azt sem zárta le, noha saját megállapításai alapján több milliárd forint közpénzzel kapcsolatos visszaélés gyanúja merült fel.
Amennyiben ez a kép pontos, a KEHI az előző időszakban inkább hasonlíthatott közpénzből fenntartott irattárra, mint valódi ellenőrző szervre. Megérkeztek hozzá az ügyek, készültek feljegyzések, talán még a problémák körvonalai is látszottak, csak éppen a következmények maradtak el.
Az új vezetés most azt ígéri, hogy ennek vége.
Nem nyomozó hatóság, mégis komoly bajt okozhat
A KEHI nem rendőrség, nem ügyészség, és nem ítélhet el senkit. Nem bilincselhet, nem emelhet vádat, és nem mondhatja ki, hogy valamelyik korábbi miniszter, államtitkár vagy cégvezető bűnös.
A hivatal jelentősége abban áll, hogy hozzáférhet a kormányzati szervek, állami vállalatok és vagyonkezelők dokumentumaihoz. Megvizsgálhatja, miként született egy döntés, ki hagyta jóvá a kifizetést, milyen szakmai indokokat rögzítettek, és megfelelt-e az ügylet a törvényeknek, illetve a közpénzügyi szabályoknak.
Egy jól felépített KEHI-jelentés később rendőrségi nyomozás, ügyészségi feljelentés, polgári per vagy vagyon-visszakövetelési eljárás alapja lehet. Nem maga indítja el a büntetőjogi dominót, de ő lökheti meg az első követ.
Szeverényi OLAF-os tapasztalata ebből a szempontból különösen kellemetlen lehet azoknak, akik korábban uniós vagy állami források körül hoztak nehezen magyarázható döntéseket. Valószínűleg pontosan tudja, milyen dokumentumokból, levelezésekből és pénzügyi mintázatokból áll össze egy hatóság előtt is használható ügy.
Az állami vagyonkezelők is célkeresztbe kerülnek
A kormány közleménye szerint a KEHI a jövőben kiemelten vizsgálja a kormányzati közpénzfelhasználást, az állami beruházásokat és a vagyonkezelők működését.
Ez utóbbi különösen érzékeny terület lehet. Az előző rendszerben hatalmas állami vagyonelemek, ingatlanok, részvénycsomagok és támogatási források kerültek különböző alapítványokhoz, alapkezelőkhöz és közérdekű vagyonkezelő szervezetekhez.
A kérdés nem pusztán az, hogy papíron minden szerződés szabályos volt-e. A KEHI azt is vizsgálhatja, hogy a közpénzből finanszírozott döntések valóban közérdeket szolgáltak-e, volt-e verseny, indokolt volt-e az ár, és ki húzott tényleges hasznot az ügyletből.
Ha egymás után kerülnek elő olyan akták, amelyekben ugyanazok a cégek, döntéshozók, alapkezelők vagy közvetítők ismétlődnek, abból már nem elszigetelt szabálytalanságok, hanem rendszerszintű működés képe rajzolódhat ki.
Ezért indulhat el a lavina
A Fidesz számára nem önmagában Szeverényi Dávid kinevezése jelentheti a legnagyobb veszélyt. Hanem az, hogy egy szakmailag felkészült ellenőrzési vezető előtt egyszerre nyílhat meg több évnyi állami dokumentáció.
Egyetlen ügy ritkán marad teljesen önmagában. Egy szerződés újabb alvállalkozóhoz vezet, egy támogatási döntés mögött előkerülhet egy miniszteri utasítás, egy vagyonkezelő vizsgálata pedig más cégekhez, alapokhoz és politikai kapcsolatokhoz nyithat ajtót.
Innen jön a lavinaveszély: ha az első aktákban valódi szabálytalanságokat találnak, azok további vizsgálatokat, tanúvallomásokat és újabb dokumentumok bekérését indíthatják el.
Magyar Péterék most nem egyszerűen új embert ültettek egy hivatal élére. Olyan pénzügyi ellenőrt választottak, aki korábban az európai csalás elleni együttműködés egyik kulcsembere volt, és akinek most azt mondták: nyissa ki az összes szekrényt.
A Fidesz évekig abban bízhatott, hogy az akták mélyén maradó ügyek idővel elporosodnak. Szeverényi Dávid kinevezésével azonban megérkezett valaki, akinek éppen az a feladata, hogy lefújja róluk a port – és megnézze, mi van az első oldal mögött.