Kármán András megszólalt a 13. és a 14 havi nyugdíjról, hatalmas örömhír érkezett
Kármán András megszólalt a 13. és 14. havi nyugdíjról: a kormány nem söpri szőnyeg alá az ígéreteket, de brutális költségvetési örökséget talált
Elkészült az idei költségvetési leltár, és a számok alapján a Tisza-kormány nem egy rendezett kasszát, hanem egy súlyosan elcsúszott büdzsét vett át. Kármán András pénzügyminiszter szerdai háttérbeszélgetésén arról beszélt, hogy az előző kormány által tervezett 3,7 százalékos hiány helyett a valós örökség 8,3 százalékos deficit lett volna, ha nincs uniós megállapodás és korrekció. A nyugdíjasok számára ugyanakkor fontos üzenet, hogy a 14. havi nyugdíj nem tűnt el a kormányzati számításokból: a pénzügyi tárca már a jövő évi hatások között is számol a bővítésével.
Nem a nyugdíjasokon akarják elverni a port
A mostani bejelentés egyik lényeges politikai üzenete éppen az, hogy Kármán András nem a nyugdíjasokat tette felelőssé a költségvetési bajokért. A tárca sokkal inkább az előző kormány által hátrahagyott szerződéseket, kampányköltéseket és elcsúszott gazdasági pályát nevezte meg fő problémaként.
A minisztérium szerint az előnytelen szerződések és kontrollálatlan kiadások 0,9 százalékponttal rontják a hiányt. Ide sorolták többek között a 35 éves útkoncesszió többletkiadását és a Budapest–Belgrád vasútfejlesztést.
Emellett az uniós bírósági döntések miatt visszafizetendő CO2-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja az egyenleget. A vártnál gyengébb gazdasági pálya szintén súlyos tétel: a 2025-re tervezett 2,5 százalékos növekedés helyett csak 0,5 százalék lett, 2026-ban pedig a korábbi 4,1 százalékos terv helyett mindössze 1,6–2,0 százalékos növekedés várható.
Ez az a pont, ahol nehéz nem észrevenni a politikai különbséget. Az előző rendszer kampányban osztott, a számlát pedig hátrahagyta. A Tisza most azt állítja: először leltárt készít, aztán módosítja a költségvetést.
Ez is érdekelhet
A 14. havi nyugdíj is benne van a számokban
A nyugdíjasok szempontjából a legfontosabb rész az, hogy a Pénzügyminisztérium külön nevesítette a 14. havi nyugdíjat. A tárca szerint a kampányintézkedések, amelyek nem szerepeltek eredetileg a 2026-os költségvetési tervben, összesen 1,3 százalékponttal növelik a hiányt.
Ezek között szerepel a 14. havi nyugdíj bevezetése, valamint a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása is. A két tétel együtt a GDP 0,4 százalékával rontja az egyenleget.
Ez persze nem aprópénz. De politikailag legalább ennyire fontos, hogy a kormány nem úgy beszél a 14. havi nyugdíjról, mint egy eltüntetendő hibáról, hanem mint olyan vállalásról, amelynek költségvetési hatását be kell építeni a valós számokba.
Sőt, a 2027-es előrejelzésben is szerepel a 14. havi nyugdíj bővítése, amely a tárca szerint további 0,1 százalékponttal emelheti a hiányt. Vagyis a pénzügyminisztériumi anyag alapján a programmal a következő évre vonatkozó számításokban is számolnak.
Az uniós pénzek hazahozatala enyhíti a bajt
A Pénzügyminisztérium szerint az EU-megállapodás már önmagában 0,5 százalékponttal csökkenti az idei hiányt. Az RRF-forrásokból érkező 6,5 milliárd euró támogatás 2026-ban 1086 milliárd forintos, vagyis a GDP 1,2 százalékának megfelelő hiánycsökkentő hatást jelenthet.
Ez különösen fontos, mert a tárca szerint az előző költségvetés 969 milliárd forintnyi olyan uniós forrással számolt, amelyet a korábbi kormány a jogállamisági és antikorrupciós szupermérföldkövek teljesítésének hiányában nem tudott volna lehívni.
Magyarul: olyan bevételt írtak be a költségvetésbe, amelyhez a régi kormány saját politikája mellett nem biztos, hogy hozzáfért volna.
A Tisza-kormány most azt állítja, hogy az uniós források hazahozatala, a KEKVA-k megszüntetése, valamint a forint erősödése és a hozamok csökkenése együtt mérséklik a hiányt. Így jön ki a további intézkedések nélküli 7,5 százalékos deficitpálya.
Augusztus végén jön az új hiánycél
A kormány az ütemterv szerint augusztus végén határozza meg az új 2026-os hiánycélt, és akkor nyújtja be a költségvetés átfogó módosítását a Parlamentnek. A 2027-es új hiánycélt október végéig jelölik ki.
Ez azt jelenti, hogy a következő hetekben dől el, milyen tempóban próbálja a Tisza visszarántani a költségvetést a veszélyzónából. A mozgástér nem nagy, mert egyszerre kell teljesíteni a választási vállalásokat, megőrizni a nyugdíjasoknak tett ígéreteket, kezelni az uniós elvárásokat és leépíteni az előző rendszer költséges örökségét.
A 13. és 14. havi nyugdíj politikailag különösen érzékeny ügy. A Fidesz várhatóan minden mozdulatot úgy próbál majd beállítani, mintha a Tisza a nyugdíjasokon spórolna. Kármán mostani számai alapján azonban a kormány egyelőre nem kivezetésről, hanem a valós költségek kimondásáról beszél.
A nagy örömhír tehát nem az, hogy hirtelen eltűnt a költségvetési baj. Nem tűnt el.
Hanem az, hogy a nyugdíjvállalások nem kerültek le az asztalról, miközben a kormány végre nem kozmetikázott számokkal, hanem a valódi hiány örökségével számol.