Isten veled, magyar foci? Lőttek a sokmilliós fizetéseknek, és a hatalmas adókedvezményeknek
Isten veled, magyar foci? Lőttek a sokmilliós fizetéseknek, megbillenhet az eddigi rendszer
A magyar futballban egyre nagyobb a bizonytalanság: több jel is arra utal, hogy véget érhet az a korszak, amelyben a klubok jelentős központi pénzekre, állami hátterű megállapodásokra és kiszámítható finanszírozásra építhették a működésüket. A legnagyobb kérdés most az, mi lesz az NB I-es közvetítési jogokkal, és hogyan alakul a Szerencsejáték Zrt.-vel kötendő együttműködés.
A tét hatalmas. Ezek a források az elmúlt években kulcsszerepet játszottak a klubok költségvetésében. Ha csökkennek, késnek, vagy más feltételekkel érkeznek, az gyorsan végigfuthat az egész magyar futballon: a játékosbérektől az igazolásokon át egészen a klubok működési biztonságáig.
A HVG áprilisban arról írt, hogy az MLSZ-nek akkor még nem volt új szerződése sem az MTVA-val a közvetítési jogokra, sem a Szerencsejáték Zrt.-vel a következő szezonra. A Telex később arról számolt be, hogy az MLSZ pályázatot írt ki a 2026/2027-es idénytől érvényes közvetítési és sugárzási jogokra.
Kulcspénzek nélkül maradhat a rendszer
A magyar klubfutball számára eddig két terület jelentett különösen fontos központi bevételi forrást: a televíziós közvetítési jogok és a szerencsejáték-piaci együttműködés.
A Szerencsejáték Zrt. és az MLSZ korábbi megállapodása a szövetség saját közlése szerint évi 7,7 milliárd forint plusz áfa értékű volt, és a 2024/25-ös szezon végéig szólt. Ez önmagában is mutatja, mekkora pénzekről beszélünk.
Ez is érdekelhet
A közvetítési jogoknál hasonlóan nagy a tét. Az MLSZ áprilisban új pályázatot írt ki a magyar bajnoki, kupa- és futsalmérkőzések közvetítési és sugárzási jogaira a 2026/2027-es idénytől kezdődő időszakra. A pályázat a férfi és női szakágakra, valamint az UEFA által nem központilag kezelt válogatott mérkőzésekre is kiterjed.
Ez azt jelenti, hogy a régi rendszer automatikus folytatása már nem vehető biztosra.
A klubok most sötétben tapogatózhatnak
Normális helyzetben ilyenkor a klubok már viszonylag pontosan látják, mekkora pénzből gazdálkodhatnak a következő idényben. Most azonban a központi források körüli bizonytalanság miatt sok helyen nehezebb lehet a tervezés.
Ez nem apró adminisztratív kérdés. Egy futballklub költségvetése hónapokkal előre épül: játékosok szerződése, edzői stáb, utánpótlás, utaztatás, stadionüzemeltetés, biztonsági kiadások, orvosi háttér, marketing, napi működés. Ha nem világos, mennyi pénz érkezik, minden döntés kockázatosabbá válik.
A Csakfoci Csányi Sándor MLSZ-elnök nyilatkozata alapján arról írt, hogy a televíziós és Szerencsejáték Zrt.-s szerződések kiesése néhány csapatot veszélyeztethetne.
Ez különösen erős jelzés, mert nem külső találgatásról van szó, hanem a magyar futball egyik legfontosabb döntéshozójának értékeléséről.
Vége lehet a túlfűtött bérkorszaknak?
A leglátványosabb következmény a játékosfizetéseknél jöhet. Az elmúlt években sok kritika érte a magyar futballt amiatt, hogy egyes klubok a hazai teljesítményhez és a nemzetközi eredményekhez képest nagyon magas béreket fizettek.
Ha a központi pénzek csökkennek, vagy bizonytalanabbá válnak, akkor a kluboknak óvatosabb bérpolitikára kell átállniuk. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyik napról a másikra összeomlik a rendszer, de azt igen, hogy a korábban megszokott bőkezű ajánlatok sok helyen eltűnhetnek.
Kevesebb lehet a túlárazott szerződés, szigorúbbak lehetnek a prémiumfeltételek, és több klub kényszerülhet arra, hogy valódi piaci alapon mérlegelje: kit mennyiért érdemes leigazolni.
A magyar foci számára ez fájdalmas korrekció lehet, de hosszabb távon akár egészségesebb működést is hozhat.
Az adómentes sportolói juttatások kérdése is előkerülhet
A magyar sportban régóta külön világot jelentenek a kedvező adózási szabályok és a különböző sportolói juttatási formák. Ezek pontos rendszere összetett, és nem minden játékosra, klubra vagy szerződésre ugyanúgy vonatkozik, de a közbeszédben régóta visszatérő téma, hogy a futballisták bérezése mennyire elszakadt a magyar átlagvalóságtól.
Ha a finanszírozási rendszer tényleg átalakul, akkor könnyen lehet, hogy a klubok nemcsak a fizetések összegét, hanem azok szerkezetét is kénytelenek lesznek újragondolni.
A kérdés egyszerű: megengedhetik-e maguknak a klubok ugyanazt, amit az elmúlt években megszoktak?
Egyre inkább úgy tűnik, hogy sok helyen a válasz nem lesz egyértelmű igen.
Új szereplők jöhetnek a közvetítési piacon
A közvetítési jogok újrapályáztatása önmagában is nagy változást hozhat. Az Index májusi cikke szerint a magyar futball következő időszakát is meghatározhatja az NB I közvetítési jogainak újraértékesítésére kiírt tender, miközben a korábbi években az M4 Sport jelentős összegeket fizetett a bajnokságért.
A Portfolio is arról írt, hogy a közmédia szerződése nyáron lejár, és a kormányváltás miatt akár új szereplők is beszállhatnak a versenybe.
Ez akár piaci tisztulást is jelenthet: ha valódi verseny lesz a jogokért, kiderülhet, mennyit ér valójában a magyar futball közvetítési piacon. Ez viszont sok klub számára kellemetlen felismeréssel járhat, ha a piaci ajánlatok elmaradnak a korábbi, állami hátterű összegektől.
A támogatók is kivárhatnak
A futballklubok finanszírozása nemcsak központi jogdíjakból áll. Fontosak a tulajdonosi befizetések, a szponzorok, a jegybevételek, az UEFA-pénzek, a játékoseladások és a helyi támogatások is.
A bizonytalan politikai és gazdasági környezetben azonban a szponzorok is óvatosabbá válhatnak. Ha nem látszik, milyen irányba megy a magyar sportfinanszírozás, sok cég inkább kivár, mielőtt hosszabb távú szerződést kötne.
Ez újabb nyomás a klubokon. Aki eddig megszokta, hogy a háttérből mindig megérkezik a pénz, annak most lehet, hogy valódi bevételi lábak után kell néznie.
Jöhet a nadrágszíjmeghúzás
A legvalószínűbb rövid távú forgatókönyv nem azonnali összeomlás, hanem óvatos visszavágás. Kevesebb drága igazolás, alacsonyabb alapfizetések, erősebb teljesítménybónuszok, több fiatal játékos, szigorúbb költségvetés.
A klubok valószínűleg megpróbálják kivárni, milyen szerződések születnek a közvetítési jogokról és a Szerencsejáték Zrt.-vel. Addig viszont sok vezető kétszer is meggondolja, milyen játékost igazol, milyen szerződést hosszabbít meg, és milyen fizetési ajánlatot tesz.
A magyar futballban így akár véget érhet az a korszak, amikor a központi pénzek biztonsága miatt több klub bátrabban költekezhetett, mint amit a saját piaci ereje indokolt volna.
Lehet, hogy ez fájni fog, de szükséges
A magyar foci rajongói régóta vitatkoznak arról, hogy a sok pénz valóban jobb futballt hozott-e. Voltak stadionfejlesztések, utánpótlásprogramok, magasabb fizetések, külföldi játékosok, látványos klubprojektek. De a nemzetközi kluberedmények és a bajnokság piaci értéke nem mindig igazolta vissza a ráfordításokat.
Ezért sokan most úgy látják: ha a rendszer kénytelen lesz takarékosabb, átláthatóbb és piacközelibb működésre váltani, az hosszabb távon jót is tehet.
Kevesebb pénzből nehezebb lesz kényelmesen működni, de talán több valódi szakmai munka, több saját nevelésű játékos és több felelős gazdálkodás jöhet.
Nem biztos, hogy „vége a magyar focinak” – de a régi világnak könnyen lehet
Fontos különbséget tenni: a magyar futball nem fog eltűnni attól, ha átalakul a finanszírozás. Lesznek klubok, lesz bajnokság, lesznek meccsek, lesznek szurkolók.
Ami viszont veszélybe kerülhet, az a korábbi kényelmes modell: a biztos központi pénzekre épülő, sokszor piaci logikától távoli működés.
A következő hónapokban eldőlhet, mekkora lesz a közvetítési jogok értéke, milyen megállapodás születik a szerencsejátékos jogokról, és mennyi pénz marad a kluboknál. Ez határozza meg, hogy csak kisebb korrekció jön, vagy valódi korszakhatárhoz érkezik a magyar futball.
Fordulópont előtt a magyar labdarúgás
A magyar foci most érzékeny pillanatban van. A régi szerződések kifutottak vagy újratárgyalás alatt állnak, az MLSZ pályázatot írt ki a közvetítési jogokra, a klubok pedig várják, mennyi pénzből tervezhetnek.
A kérdés nem az, hogy lesz-e magyar futball.
A kérdés az, hogy milyen lesz.
Állami pénzekre épülő, túlfűtött rendszer marad, vagy elindul egy szigorúbb, piacképesebb, átláthatóbb működés felé?
Egy biztos: ha a központi források valóban csökkennek, akkor a sokmilliós fizetések világa is megremeghet. És lehet, hogy ami most válságnak tűnik, később a magyar futball egyik legfontosabb kijózanodása lesz.