Háziorvosi ellátás 2027 – Így mehetsz vizsgálatra január 1.-től
Nagy változások jöhetnek 2027-től a magyar háziorvosi ellátásban: több vizsgálat kerülhet közvetlenül a rendelőkbe, szélesebb feladatkört kaphatnak a megfelelő képesítéssel rendelkező háziorvosok, több szakdolgozó dolgozhat mellettük, és a finanszírozást is úgy alakítanák át, hogy a hosszabb rendelést és a tényleges gyógyítási eredményeket jobban megérje vállalni. A beteg szempontjából mindez azt jelentheti, hogy bizonyos problémákkal 2027-től ritkábban kell szakrendelőbe utazni, és több vizsgálatot, kontrollt vagy gondozási feladatot már a saját háziorvosi praxisban elvégezhetnek.
A változtatásokra nagy szükség van. Az Egészségügyi Minisztérium által ismertetett adatok szerint már 1025 betöltetlen háziorvosi körzet van Magyarországon, és körülbelül 1,4 millió ember él olyan körzetben, ahol az ellátást helyettesítő orvossal kell biztosítani. Ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberek háziorvos nélkül maradtak, de sok helyen ugyanaz az orvos egyszerre több praxisért felel, ami egyre nagyobb terhelést jelent.
A kormány ezért 2027-re egy stabilizáló intézkedéscsomagot készít. Fontos azonban, hogy nem minden részlete végleges: több finanszírozási összeg és egyes szervezeti változtatások még egyeztetés alatt állnak. Az irány viszont már látszik: több pénzt vinnének az alapellátásba, több szakembert engednének a praxisokba, és több egészségügyi feladatot vinnének közelebb a beteghez.
2027-től nem feltétlenül csak receptért és beutalóért mész majd a háziorvoshoz
A tervezett rendszer egyik legfontosabb változása az lehet, hogy a háziorvosi rendelőkben több vizsgálat és gondozási feladat válik elérhetővé. Ma még sok beteg szinte automatikusan szakrendelésre kerül akkor is, ha saját háziorvosa megfelelő szakképesítéssel rendelkezik ahhoz, hogy az adott problémát magasabb szinten kezelje.
2027-től ezt megváltoztatnák. Ha például egy háziorvos belgyógyászati szakvizsgával vagy diabetológiai licenccel is rendelkezik, külön finanszírozás mellett szélesebb körben használhatná ezt a tudását saját rendelőjében. A beteg számára ez rövidebb betegutat és kevesebb szakrendelői várakozást jelenthet.
Ez is érdekelhet
Ez különösen a krónikus betegeknek lehet fontos. Egy megfelelő kompetenciával rendelkező háziorvos több ellenőrzést, laboreredmény-értékelést vagy gondozási feladatot helyben végezhetne el, így nem minden egyes alkalommal kellene kórházi vagy járóbeteg-szakrendelésre időpontot kérni.
A cukorbetegek lehetnek az első nagy nyertesei az átalakításnak
A diabetológia nem véletlenül szerepel az elsőként említett területek között. A cukorbetegség sok esetben folyamatos gondozást igényel: rendszeres laborvizsgálatot, vércukorértékek ellenőrzését, gyógyszerek felülvizsgálatát és életmódbeli tanácsadást.
Ha ezek egy részét a megfelelő képesítéssel rendelkező háziorvos közvetlenül a praxisban elvégezheti, azzal egyszerre nyerhet a beteg és a szakellátás. A betegnek kevesebbet kell utaznia és várakoznia, miközben a diabetológiai szakrendelések kapacitása felszabadulhat azok számára, akik valóban összetettebb szakorvosi ellátást igényelnek.
Hasonló elv más szakterületeknél is megjelenhet később. A hosszabb távú elképzelés az, hogy a háziorvosi rendelő ne csupán egy közvetítőállomás legyen a beteg és a szakrendelő között, hanem minél több problémát helyben is meg tudjanak oldani.
Azért kell változtatni, mert egyre kevesebb az állandó háziorvos
A reform mögött azonban nem egyszerűen kényelmi szempontok állnak. A háziorvosi rendszerben egyre súlyosabb szakemberhiány alakult ki. A 1025 betöltetlen praxis a 2019-es állapothoz képest körülbelül 2,4-szeres növekedést jelent, vagyis néhány év alatt rendkívül gyorsan romlott a helyzet.
A háziorvosok több mint fele már elmúlt 60 éves, miközben a 40 év alattiak aránya mindössze körülbelül 7 százalék. Ez azt jelenti, hogy az utánpótlás jelenlegi üteme önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a következő években nyugdíjba vonuló orvosokat pótolja.
Az államtitkári értékelés szerint ezért már nem egyszerű generációváltási problémáról, hanem válsághelyzetről kell beszélni. Ha a folyamat nem változik, újabb körzetek válhatnak betöltetlenné, és még több település kényszerülhet helyettesítéssel biztosítani az ellátást.
1,4 millió embernél már most helyettesítő orvos látja el a körzetet
A helyettesítés önmagában nem jelenti az ellátás megszűnését. A helyettesítő háziorvos ugyanúgy megvizsgálhatja a beteget, gyógyszert írhat fel, beutalót adhat és elláthatja a szükséges alapellátási feladatokat. A probléma inkább az, hogy ugyanaz az orvos sokszor egyszerre két vagy akár három praxis betegeit kénytelen ellátni.
Ez több ezer betegért való felelősséget jelenthet egyetlen orvosnak, miközben a rendelési időt több település vagy körzet között kell megosztania. A helyettesítés ráadásul nem mindig átmeneti állapot: vannak olyan körzetek, amelyek hosszú évek óta nem találnak saját háziorvost.
Az OKFŐ rendszere már ma is külön praxisprogramokkal próbálja biztosítani az ellátást a tartósan betöltetlen körzetekben. Tartósan betöltetlennek olyan körzet is minősülhet, amelyben hosszabb időn keresztül csak helyettesítéssel tudják ellátni a lakosságot.
Egyes térségekben már minden harmadik praxis érintett lehet
Az orvoshiány ráadásul nem egyformán sújtja az országot. Egyes hátrányosabb helyzetű térségekben sokkal nagyobb a probléma, mint a jobb orvosellátottságú városokban és agglomerációkban. Az államtitkári adatok szerint Nógrád és Heves egyes területein az orvoshiány már a körzetek közel 30 százalékát is érintheti.
A beteg ebből azt érzékelheti, hogy kevesebb rendelési nap közül választhat, rövidebb időben érhető el az orvos, vagy ugyanaz a háziorvos több település között ingázik. Ezeket a területi különbségeket a 2027-es változtatásoknál külön is kezelnék.
Több pénzt kapna az a praxis, amely többet rendel
A jelenlegi finanszírozási rendszert azért is átalakítanák, mert a kormányzati értékelés szerint nem ösztönöz kellően hosszabb rendelési időre vagy szélesebb betegellátásra. A rezsitámogatáshoz és fix finanszírozáshoz kapcsolódó elemek helyett nagyobb szerepet kapna egy olyan praxis-alapdíj, amely jobban figyelembe veszi a tényleges működést.
A tervek szerint aki több rendelési órát biztosít, magasabb finanszírozást kaphatna. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a praxisnak anyagilag is megérje nagyobb kapacitással működni, több beteget ellátni és szélesebb szolgáltatást biztosítani.
A konkrét összegek azonban még nem véglegesek. Az egészségügyi költségvetési egyeztetések lezárása előtt az államtitkárság nem közölt pontos százalékot vagy milliárdos keretet, ezért egyelőre nem lehet megmondani, mennyivel nő majd egy átlagos praxis havi finanszírozása.
A fiatal háziorvosokat külön pénzzel csábítanák a rendszerbe
A reform egyik legfontosabb célja az utánpótlás problémájának kezelése. A tervek szerint a pályájuk első tíz évében járó háziorvosok magasabb bértámogatást kaphatnának, hogy pénzügyileg vonzóbbá váljon számukra az alapellátás.
Ez azért fontos, mert a háziorvosi pálya vonzerejét nemcsak a fizetés határozza meg. A fiatal orvosnak azt is mérlegelnie kell, mekkora beteglétszám tartozik hozzá, mennyi adminisztrációval jár a praxis, hogyan oldható meg a helyettesítése, milyen szakmai fejlődési lehetősége van, illetve mennyire marad egyedül a napi betegellátásban.
A magasabb támogatás ezért csak az egyik elem. A tervek szerint rugalmasabb foglalkoztatást, részmunkaidős lehetőségeket és szélesebb praxisteameket is létrehoznának, hogy a háziorvosnak ne minden feladatot egyedül kelljen elvégeznie.
2027-től több ápoló és más szakember lehet a rendelőben
Az új rendszerben a háziorvosi praxis egyre inkább csapatként működhetne. Az orvos mellett ápolók, asszisztensek és más képzett egészségügyi szakemberek kaphatnának nagyobb szerepet, ami lehetővé tenné, hogy bizonyos feladatokat ne minden esetben az orvosnak kelljen személyesen elvégeznie.
A szakdolgozók bértámogatását a képzettségükhöz is jobban igazítanák, és pluszfinanszírozást kaphatna az a praxis, amely további szakembert alkalmaz. Ez arra ösztönözheti a rendelőket, hogy magasabb képzettségű ápolókat vagy bizonyos esetekben további szakorvosokat is bevonjanak az ellátásba.
A beteg ebből azt érzékelheti, hogy egy jól felszerelt praxisban több feladatot helyben el tudnak végezni, és nem minden panasz esetén kell automatikusan továbblépni a szakellátásba.
Az ügyeleti ellátás is változhat
A nappali háziorvosi rendelés mellett az ügyeleti rendszer is felülvizsgálat alatt áll. A tervek szerint emelnék a háziorvosok ügyeleti óradíját, és az Országos Mentőszolgálattal együtt azt is megvizsgálják, megfelelő helyeken működnek-e jelenleg az ügyeleti pontok.
Budapest különösen érdekes helyzetben van. Az ismertetett adatok szerint az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése után több mint 20 százalékkal nőtt a fővárosi sürgősségi osztályok betegforgalma. Ez arra utalhat, hogy sokan az ügyelet helyett közvetlenül a kórházi sürgősségire mennek.
Ha az elemzések ezt igazolják, az ügyeleti pontok elhelyezkedése vagy működése is módosulhat. Az államtitkárság ugyanakkor jelezte, hogy nem akarnak megfelelő adatok nélkül gyors átszervezést végrehajtani.
A háziorvosoknak közben egyre több dolguk van
A szakemberhiány azért különösen problémás, mert közben nem csökken, hanem növekszik a háziorvosi ellátás igénybevétele. A Covid előtti időszakban évente nagyjából 65 millió háziorvos-beteg kapcsolatot regisztráltak, mostanra azonban a szám már megközelíti a 71 milliót.
Vagyis miközben a praxisok száma hosszú távon csökkent és egyre több körzet marad állandó orvos nélkül, a megmaradó rendszernek több ellátási eseményt kell kezelnie. Ebben szerepet játszhat az is, hogy bizonyos szakrendelések nehezebben elérhetők, ezért a betegek egy része hosszabb ideig a háziorvosánál marad.
A háziorvosnak így nemcsak klasszikus alapellátási feladatokat kell elvégeznie, hanem sok esetben átmenetileg olyan problémákat is kezelnie kell, amelyekkel a beteg végül szakorvoshoz kerül majd.
Nem csak azt néznék, hány beteget látott el az orvos
A finanszírozásban az egyik legnagyobb szemléletváltás az lehet, hogy a jövőben nagyobb súlyt kap az ellátás tényleges eredménye. A jelenlegi rendszerben már működik indikátoralapú finanszírozás, ezt azonban jelentősen továbbfejlesztenék.
Nem pusztán az számítana, hogy megtörtént-e egy vizsgálat, hanem az is, javult-e a beteg állapota vagy sikerült-e megfelelően kontrollálni egy krónikus betegséget. Cukorbetegeknél például a célértékek elérése, más betegeknél a szív- és érrendszeri kockázatok felmérése vagy a megfelelő antibiotikum-használat is bekerülhet az értékelt mutatók közé.
Az új indikátorok azonban még szakmai egyeztetés alatt vannak, ezért ezek nem tekinthetők végleges január 1-jei szabályoknak.
164 térségi egészségügyi centrum szervezheti össze az ellátást
A tervek nemcsak az egyes rendelők működését érintik. Országosan 164 integrált egészségügyi és szociális térséget alakítanának ki, amelyek egyenként nagyjából 50–70 ezer ember ellátását hangolhatnák össze.
A centrumokban egészségügyi koordinátor, részmunkaidős háziorvos és szociális munkás dolgozhatna együtt. Első feladatuk annak feltérképezése lenne, hogy az adott térségben pontosan milyen szakemberhiányok, egészségügyi problémák és szociális szükségletek vannak.
Ez azért fontos, mert egy elöregedő aprófalvas térségben egészen más egészségügyi rendszerre van szükség, mint egy gyorsan növekvő agglomerációs városban. Az új modell célja az lenne, hogy ne mindenhol ugyanazt a megoldást próbálják alkalmazni.
Országos Alapellátási Központ is jöhet
A tervezett térségi centrumokat egy új országos szakmai szervezet foghatná össze. Az Országos Alapellátási Központ feladata lenne többek között országos protokollok és módszertanok kidolgozása, az alapellátás teljesítményének követése és a fejlesztések koordinálása.
A kormány ugyanakkor nem tervezi a háziorvosi praxisjog megszüntetését vagy általános államosítását. Porpáczy Krisztina szerint a háziorvosok praxisjoga továbbra is a sajátjuk maradna, miközben a rendszer körülöttük szervezettebbé válna.
A helyi iparűzési adó eltörlése is felmerült
A háziorvosi praxisok költségeinek csökkentésére adózási változásról is tárgyalnak. Felmerült, hogy az alapellátási szolgáltatók számára eltörölnék a helyi iparűzési adót, ami közvetlenül javíthatná egyes praxisok pénzügyi helyzetét.
Erről azonban egyelőre nincs végleges döntés. Ugyanez igaz több más pénzügyi részletre is: az irányokat már bejelentették, de a konkrét 2027-es költségvetési összegek nélkül még nem lehet minden változás mértékét pontosan megmondani.
A háziorvos szerepe a megelőzésben is sokkal nagyobb lehet
Az új alapellátási modell nem csak arról szól, mi történik akkor, amikor valaki már beteg. A háziorvosok a szűrésekben, védőoltásokban és a betegségek korai felismerésében is nagyobb szerepet kaphatnak.
Egy korábbi, 1500 felnőtt bevonásával készült felmérésben a válaszadók 69 százaléka azt mondta, hogy a védőoltásokkal kapcsolatban leginkább saját háziorvosának véleményében bízik. Ez olyan bizalmi kapcsolatot jelent, amelyet a népegészségügyi programokban is jobban kihasználnának.
A cél az lehet, hogy a rendelő ne csak akkor kerüljön kapcsolatba a beteggel, amikor már panasz jelentkezik, hanem rendszeresebben foglalkozzon kockázatfelméréssel, szűréssel és megelőzéssel is.
Mit fog ebből ténylegesen érezni a beteg 2027-ben?
Ha a bejelentett tervek a jelenlegi irányban valósulnak meg, a beteg számára a legfontosabb változás az lehet, hogy több vizsgálat és gondozási feladat válik elérhetővé közvetlenül a háziorvosnál. Egy jól működő praxisban több szakdolgozó dolgozhat, a speciális képesítéssel rendelkező háziorvos pedig olyan feladatokat is elláthat, amelyek miatt korábban automatikusan szakrendelésre kellett menni.
Nem változik ugyanakkor az alapelv: a háziorvos továbbra is az első ellátási pont marad. Akinek akut panasza van, gyógyszerre van szüksége, krónikus betegsége miatt kontrollra jelentkezik vagy beutalót igényel, továbbra is saját praxisát keresi fel. A változás inkább abban lehet, hogy a háziorvosnál az eddiginél több mindent el tudnak majd intézni.
A helyettesítéssel működő körzetekben viszont 2027. január 1-je sem hoz automatikusan saját állandó orvost. Több mint ezer betöltetlen praxis problémáját nem lehet néhány hónap alatt megszüntetni, ezért sok beteg számára egy ideig továbbra is a helyettesítő háziorvos jelenti majd az alapellátást.
Január 1-je nem varázsütés lesz, hanem az átalakítás kezdete
A most készülő csomagot ezért maga a kormányzat sem végleges reformként, hanem stabilizációs lépésként kezeli. Az első feladat annak megakadályozása, hogy a háziorvosi rendszer tovább fogyjon olyan ütemben, ahogyan az elmúlt években történt. Csak ezután lehet tartósan csökkenteni a betöltetlen körzetek számát és újraépíteni az utánpótlást.
A számok ugyanis önmagukért beszélnek: 1025 betöltetlen körzet, 1,4 millió helyettesítéssel ellátott ember, a háziorvosok több mint fele 60 évesnél idősebb, miközben a 40 év alattiak aránya mindössze 7 százalék. Ezzel párhuzamosan évente már közel 71 millió betegkapcsolatot kell kezelnie az alapellátásnak.
Éppen ezért 2027 legfontosabb változása nem feltétlenül egyetlen új szabály lesz, hanem az, hogy a háziorvosi rendelőket több pénzzel, több szakemberrel és több helyben elvégezhető vizsgálattal próbálják megerősíteni.
Így mehetsz tehát háziorvoshoz 2027-ben
A beteg számára a rendszer alapja nem fordul fel: továbbra is a saját körzetes vagy választott háziorvos lesz az első számú belépési pont az egészségügybe, betöltetlen körzet esetén pedig helyettesítő orvos biztosítja az ellátást. Ami változhat, az elsősorban az, hogy a rendelőben már jóval több mindent helyben el lehet intézni, ha a praxis rendelkezik a megfelelő szakemberrel és kompetenciával.
Bizonyos krónikus betegségek gondozása közelebb kerülhet a beteghez, több szakdolgozó segítheti az orvost, szélesedhetnek a rendelőben végzett vizsgálatok, és a praxisok több pénzt kaphatnak azért, ha hosszabb rendelési időt és magasabb szintű ellátást biztosítanak.
A nagy kérdés továbbra is az, hogy a tervekből mennyi kap megfelelő finanszírozást, és sikerül-e valóban fiatal orvosokat vonzani a háziorvosi pályára. 2027-től ugyanis a beteg számára akkor lesz valódi a változás, ha nemcsak új szabályok jelennek meg, hanem lesz elegendő orvos, ápoló és rendelési kapacitás is ahhoz, hogy a több mint egymillió, ma még helyettesítéssel ellátott ember fokozatosan stabilabb alapellátást kapjon.
Forrásellenőrzés: Egészségügyi Minisztérium, Háziorvosok és Alapellátók Országos Szövetsége, OKFŐ, NEAK, MedicalOnline.