Forsthoffer Ágnes váratlanul hatalmas döntést hozott: Meglépi amire senki nem számított!
Forsthoffer Ágnes megnyitja a Sándor-palota kapuit a nyilvánosság előtt. A köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló házelnök bejelentése szerint augusztus 1-jén és 8-án bárki bejárhatja Magyarország egyik legfontosabb közjogi épületének reprezentatív termeit – előzetes, ingyenes regisztráció után.
A döntés első pillantásra egyszerű kulturális programnak tűnhet, valójában azonban erős szimbolikus jelentése van. A Sándor-palota nem múzeumként működik, hanem az államfő hivatalaként: itt írják alá a törvényeket, itt fogadják a külföldi méltóságokat, és innen gyakorolják a köztársasági elnöki jogköröket.
A magyar emberek többsége legfeljebb kívülről láthatta az épületet. Most rövid időre beléphetnek oda, ahol máskor protokollfőnökök, diplomaták és állami vezetők járnak.
Forsthoffer nemcsak beköltözött, hanem ajtót is nyitott
Forsthoffer Ágnes közösségi oldalán úgy fogalmazott, a Sándor-palotának „nemcsak regényes múltja, de történelmi fontosságú jelene is van”. Arra biztatta az érdeklődőket, hogy ismerjék meg az Ördöglovas történetét, járják végig a reprezentatív termeket, és hallgassák meg a palota több mint kétszáz éves múltjának különleges történeteit.
A Nyitott Kapuk program során idegenvezetők kísérik végig a látogatókat az épületen. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, mivel egy működő állami hivatalról és fokozottan védett épületről van szó.
Ez is érdekelhet
Egyéni érdeklődők és csoportok is jelentkezhetnek. Augusztus 1-jén legfeljebb húszfős, augusztus 8-án már harmincfős csoportokat fogadnak. A kisebb társaságokat szükség esetén más jelentkezőkkel vonhatják össze.
A program tehát nem tömegrendezvény, hanem ritka, ellenőrzött lehetőség arra, hogy az állampolgárok közelről is lássák az egyik legfontosabb magyar közintézményt.
Miért számít ez nagy dolognak?
A Sándor-palota nem olyan történelmi épület, ahová egy átlagos hétvégén jegyet lehet váltani. Bár korábban is rendeztek nyílt napokat és különleges látogatásokat, az épület a hétköznapokban nem szabadon bejárható.
Biztonsági, protokolláris és működési okokból a nyilvánosság csak ritka alkalmakkor léphet be. Emiatt a palota belső tereit jóval kevesebben láthatták személyesen, mint például az Országház látogatható részeit vagy a budai Vár múzeumait.
A döntés ezért nem pusztán arról szól, hogy két napon át turisták sétálhatnak a dísztermekben. Azt az üzenetet is hordozza, hogy a köztársasági elnöki hivatal nem valamiféle érinthetetlen, a társadalom fölött lebegő intézmény.
Az épület állami tulajdon, működését közpénzből finanszírozzák, az ott dolgozó közméltóság pedig az egész országot képviseli. Ebből a szempontból természetesnek kellene lennie, hogy időnként az állampolgárok előtt is megnyílik.
Magyarországon azonban az állami reprezentációt hosszú időn át inkább a távolságtartás jellemezte. A díszes termek, katonai őrségek és fekete autók azt sugallták, hogy a hatalom világa külön térben működik.
Forsthoffer most legalább két napra kinyitja ennek a térnek az ajtaját.
Rejtélyekből nincs hiány a falak között
A vezetett séták nem csupán a hivatalos termek bemutatásáról szólnak. A látogatók megismerhetik a palota történetének kevésbé ismert, olykor kifejezetten titokzatos fejezeteit is.
Szó lesz a római szarkofágról, a szalonok kulisszatitkairól, a berendezési tárgyakhoz és szobrokhoz kötődő különös jelentésekről, valamint Teleki Pál miniszterelnök 1941-es haláláról. Telekit a Sándor-palotában találták holtan, halálának körülményei pedig azóta is a magyar történelem egyik legsötétebb epizódját jelentik.
A program felidézi Sándor Móric, az Ördöglovas alakját is. A palota nevét viselő arisztokrata vakmerő lovasmutatványairól vált legendássá, és alakja máig hozzátartozik az épület romantikus történetéhez.
Így a látogatók nem kizárólag egy hivatal márványlépcsőit és csillárjait nézhetik meg. Egy olyan helyet járhatnak be, ahol a magyar történelem különböző korszakai szó szerint egymásra rakódtak.
Különösen erős az időzítés
A nyitás azért is figyelemre méltó, mert a Sándor-palota éppen átmeneti korszakát éli. Sulyok Tamás megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításával megszűnt, az államfői jogköröket pedig ideiglenesen Forsthoffer Ágnes vette át.
Közben folyamatban van egy átmeneti köztársasági elnök kiválasztása is, aki az alkotmányozási folyamat lezárásáig tölthetné be a tisztséget. Magyar Péter a Tisza-frakció egyhangú támogatásával Polgár Juditot kérte fel, a sakkozó azonban nem vállalta a megbízatást.
A palota tehát egyszerre működő elnöki hivatal és egy közjogi átmenet színtere. Forsthoffer ebben a bizonytalan helyzetben nem bezárta az épületet, hanem éppen ellenkezőleg: megmutatja a nyilvánosságnak.
Ez önmagában is politikai gesztus.
A köztársasági elnöki hivatal nem magánrezidencia
A Sándor-palotára az elmúlt években sokan úgy tekintettek, mint az éppen hivatalban lévő államfő reprezentatív hátterére. Pedig az épület nem egy politikus tulajdona, és nem is kizárólag a meghívott elit rendezvényhelyszíne.
A palota az állami folytonosság egyik jelképe. A benne ülő személyek cserélődnek, az intézmény azonban elvileg a teljes politikai közösséget szolgálja.
Forsthoffer Ágnes döntése ettől válik jelentősebbé egy egyszerű nyílt napnál. Azt üzeni, hogy az állampolgár nem zavaró tényező az állam épületében, hanem annak tulajdonosa.
Két nap természetesen nem alakítja át a magyar közjogi kultúrát. A valódi nyitottsághoz átlátható döntésekre, nyilvános találkozókra, követhető költségekre és politikailag független államfői működésre is szükség van.
De valahol el kell kezdeni.
Augusztusban pedig az ország egyik legzártabb kapuja valóban kinyílik. Aki időben regisztrál, most nemcsak kívülről fényképezheti le a Sándor-palotát, hanem beléphet azokba a termekbe is, ahol a magyar állam legfontosabb döntéseinek egy részét meghozzák és aláírják.