Dőlnek a dominók: turbófokozatra kapcsol az elszámoltatás, ilyenre még nem volt példa Magyarországon
A parlament megszavazta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását, ezzel pedig az elszámoltatás egészen új szakaszba lépett. Az elmúlt hetekben egymást követték a feljelentések, a szerverlefoglalások, a letartóztatások és a százmilliárdos szerződések átvizsgálásai, most azonban már nem egyszeri kormányzati akciókról van szó: létrejön egy állandó intézmény, amelynek kifejezett feladata az eltűnt közvagyon felkutatása és visszaszerzése.
A kormány Európa egyik legerősebb korrupcióellenes szervezeteként mutatja be az új hivatalt. A törvényalkotói szándék szerint olyan jogosítványokat és függetlenségi garanciákat kap, amelyek mellett egy miniszter vagy pártközpont nem tudja majd egy telefonhívással leállítani a kényelmetlenné váló eljárásokat.
Ha a rendszer a gyakorlatban is úgy működik, ahogyan ígérik, akkor Magyarországon először jöhet létre olyan vagyonvédelmi szervezet, amely nemcsak jelentéseket ír a korrupcióról, hanem végig is követi, hová került a pénz.
Nem egy újabb díszhivatalt fogadtak el
A magyar államnak eddig is volt ügyészsége, adóhatósága, rendőrsége, Állami Számvevőszéke és Integritás Hatósága. Papíron tehát az Orbán-rendszer idején sem hiányoztak a közpénzt védő intézmények.
A probléma inkább az volt, hogy amikor a nyomok politikailag érzékeny területre vezettek, a gépezet feltűnően gyakran lelassult. A vizsgálatok elhúzódtak, a feljelentéseket bűncselekmény hiányában elutasították, a felelősség pedig rendszerint megállt egy alacsonyabb beosztású tisztviselő vagy egy nehezen azonosítható döntési mechanizmus előtt.
Ez is érdekelhet
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elvileg éppen ezt a szétszabdalt rendszert váltaná fel egyetlen, folyamatosan működő központtal. Nemcsak egy ügy büntetőjogi oldalát vizsgálhatja, hanem a teljes vagyoni útvonalat: honnan indult az állami pénz, melyik vállalkozáson vagy alapítványon ment keresztül, milyen szerződéssel igazolták, majd kinél kötött ki.
Az Országgyűlés sürgősségi eljárásban tárgyalta a T/357-es előterjesztést, amelynek sarkalatos részeihez a jelen lévő képviselők kétharmados támogatása kellett.
A lényeg nem a büntetés, hanem a vagyon visszaszerzése
A korrupciós ügyekben a közvélemény rendszerint azt kérdezi, ki kerül börtönbe. Ez érthető, de az állam szempontjából legalább ennyire fontos kérdés, hogy mi történik az eltűnt vagyonnal.
Egy több tízmilliárdos ügyben kevés vigasz, ha évekkel később elítélnek valakit, miközben a pénz addigra külföldi számlákon, magántőkealapokban, ingatlanokban vagy egymásba ágyazott vállalkozásokban tűnik el. A büntetőítélet nem tölti vissza automatikusan az államkasszát.
Az új hivatal nevében ezért szerepel hangsúlyosan a vagyonvisszaszerzés. A cél nem pusztán az, hogy megnevezzék a felelősöket, hanem hogy az állam igényt jelentsen be a jogellenesen megszerzett vagy közpénzből felépített vagyonra, és ezt az igényt a bíróság előtt is végigvigye.
Ez különösen érzékenyen érintheti azokat a konstrukciókat, amelyekben az állami pénz időközben magántulajdonná változott. Szállodák, alapítványok, médiacégek, magántőkealapok és külföldi érdekeltségek egész rendszere kerülhet vizsgálat alá.
Nem lehet majd egyszerűen kihúzni a konnektorból
Az új intézmény valódi jelentőségét nem pusztán a hatásköre, hanem a politikai befolyás elleni védelem adhatja. A szabályozás célja, hogy az elindított eljárásokat ne lehessen azért félretenni, mert időközben túl magasra érnek a szálak.
Ez nem azt jelenti, hogy a hivatal korlátlan hatalmat kap. Intézkedéseinek jogszerűségét bíróság előtt ellenőrizni kell, az érintetteket megilleti a jogorvoslat és az ártatlanság vélelme, a vagyon elvonásáról pedig nem egy politikus, hanem jogilag ellenőrizhető eljárásban kell dönteni.
A függetlenség nem azt jelenti, hogy senki nem ellenőrzi az intézményt. Azt jelenti, hogy a kormány sem mondhatja meg neki, kit ne ellenőrizzen.
Ez lesz a rendszer valódi próbája. Könnyű kemény hivatalt építeni az előző kormány ügyeinek feltárására. Sokkal nehezebb olyan intézményt létrehozni, amely öt vagy tíz év múlva a jelenlegi hatalom embereivel szemben is ugyanolyan kérlelhetetlenül jár el.
A Fidesznek ezért lehet igazán rossz híre
Az elmúlt hetekben már így is egymás után kerültek elő az Orbán-korszak kényes ügyei. Az Eximbanknál százmilliárdos, rendkívül kockázatos hitelezéseket tártak fel, az NKA támogatási rendszerében letartóztatások és szerverlefoglalások történtek, több minisztériumban pedig olyan szerződéseket találtak, amelyek miatt feljelentést tett a kormány.
Eddig ezek különálló botrányoknak látszhattak. Az új hivatal azonban egyetlen rendszerben vizsgálhatja, hogyan kapcsolódtak össze a politikai döntések, az állami finanszírozás és a kedvezményezett üzleti körök.
A Fidesz eddig azzal védekezett, hogy az eljárások politikai bosszúhadjárat részei. Ez a narratíva annál nehezebben tartható, minél több ügy kerül független eljárásba, és minél több döntést bíróság vizsgál felül.
Az elszámoltatás ugyanis nem attól hiteles, hogy a kormány kemény dolgokat mond a volt vezetőkről. Attól válik hitelessé, ha a bizonyítékokat törvényes eljárásban teszik le, a gyanúsítottak védekezhetnek, a bíróság pedig politikai utasítás nélkül dönthet.
Először valóban félhetnek attól, hogy az ügyek végigmennek
Az Orbán-rendszer egyik legfontosabb védelmi mechanizmusa nem feltétlenül az volt, hogy semmilyen vizsgálat nem indulhatott. Sokkal inkább az, hogy a megindult ügyek ritkán jutottak el a teljes politikai és gazdasági hálózat feltárásáig.
Lehetett nyomozás egy szerződésről, miközben senki nem vizsgálta a döntés mögött álló utasítást. Lehetett felelősségre vonni egy ügyintézőt, miközben érintetlen maradt az, aki a pénzosztás politikai célját meghatározta. Lehetett egyes vagyonelemeket lefoglalni anélkül, hogy a teljes vagyonmozgást feltárták volna.
Az új hivatal ígérete szerint ez változik meg. Nem az első látványos intézkedés lesz a cél, hanem az, hogy az eljárás a szerződéstől a kedvezményezetten át a végső vagyonig jusson el.
Ezért válhat most valóban idegessé az a kör, amely korábban abban bízhatott: mire egy ügy a hatóságokhoz ér, már minden dokumentumot szétszórtak, a tulajdont átrendezték, a politikai hátszelet pedig elfelejtette a nyilvánosság.
A hatalmas jogkör hatalmas felelősséget jelent
Az új hivatal létrehozása történelmi lehetőség, de egyben komoly veszély is. Egy rendkívüli hatáskörökkel rendelkező állami szervezet könnyen válhat politikai fegyverré, ha vezetése nem valóban független, eljárásai nem átláthatók, vagy csak az ellenfelekkel szemben mutat erőt.
Ezért minden jelentős döntését dokumentálni kell, rendszeres parlamenti és nyilvános beszámolókra van szükség, az érintettek jogait pedig akkor is védeni kell, ha a közvélemény már előre ítéletet mondott felettük.
A cél nem egy új, tiszás elszámoltatási gépezet létrehozása. A cél olyan intézmény felépítése, amelyet egy későbbi Fidesz-kormány sem tud leállítani, és amely egy tiszás politikus vagyonosodását ugyanazzal a szigorral vizsgálja, mint egy volt miniszter vagy oligarcha ügyleteit.
Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor valóban nem egyszerű kormányhivatal született.
Hanem megszűnt a politikai korrupció egyik legfontosabb biztosítéka: az a hit, hogy a megfelelő kapcsolatokkal minden ügyet túl lehet élni.
A dominók eddig is dőltek. Most azonban felállították azt az intézményt, amelynek feladata, hogy a sor végéig menjen.