Elkészült a tanulmány a JÉGER rendszerről, döbbenetes dolgot fedeztek fel
Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia régóta várt vizsgálata a sokat vitatott JÉGER jégkármérséklő rendszerről, az eredmények pedig meglehetősen kellemetlen kérdéseket vetnek fel. A november 5-én nyilvánosságra hozott, 30 oldalas jelentés szerint a berendezések nem felelősek a magyarországi aszályokért. Csakhogy a kutatók arra is jutottak, hogy a rendszernek nincs kimutathatóan jelentős, 10 százalékot meghaladó hatása a jégesők okozta károk mérséklésére sem. Vagyis éppen annak a feladatnak a hatékony ellátása kérdőjeleződött meg, amelyre az egész országos hálózatot létrehozták.
A Portfolio által ismertetett akadémiai jelentés különösen azért érdekes, mert a 2018-ban elindított, 986 talajgenerátorból álló rendszer fenntartása évente milliárdos nagyságrendű összeget igényelt. Korábban mintegy 2,5 milliárd forintos működési költségről beszéltek, amelyet egy átvilágítás szerint 1,9 milliárdra lehetne csökkenteni. A friss tudományos eredmények után azonban már nemcsak az a kérdés, mennyibe kerül a JÉGER, hanem az is, hogy pontosan mit kapnak ezért a gazdák.
A 10 százalékos eredmény különösen kínos
Az MTA kutatói a hazai meteorológiai mérések, radarfelvételek és nemzetközi tudományos eredmények alapján értékelték a rendszer működését. A 2014 és 2026 közötti adatokból nem rajzolódott ki érdemi csökkenés a zivatarok jégveszélyességében a JÉGER 2018-as bevezetése után. Az akadémiai munkacsoport végkövetkeztetése szerint nem állapítható meg 10 százalékot meghaladó jelentős hatás sem a jégkárokra, sem a lehulló csapadék mennyiségére.
Ez nem pontosan azt jelenti, hogy a rendszer bizonyítottan 10 százalékos hatékonysággal működik, vagy hogy semmilyen jégkárt nem előz meg. Azt viszont igen, hogy a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem igazolható érdemi eredményessége. Ráadásul a szakértők szerint a talajgenerátoros jégkármérséklést eddig nem vizsgálták olyan megfelelően kontrollált, véletlenszerű kísérlettel, amely egyértelműen megmutathatná a tényleges hatást.
A kijuttatott anyag akár 98–99 százaléka sem jut el a zivatarfelhőbe
A jelentés egyik legérdekesebb része magának a technológiának a működését vizsgálja. A JÉGER talajgenerátorai ezüst-jodid-részecskéket juttatnak a levegőbe, amelyek megfelelő körülmények között elősegíthetik, hogy a zivatarfelhőkben több, de kisebb jégszem keletkezzen. Ezek könnyebben elolvadhatnak, mielőtt földet érnének, így elméletileg mérséklődhet a jégverés pusztítása.
Ez is érdekelhet
Csakhogy van egy komoly gyakorlati probléma: a részecskéknek el is kellene jutniuk a zivatarfelhők megfelelő részébe. Egy dél-dunántúli modellszámítás szerint a kibocsátott ezüst-jodidnak legfeljebb 10 százaléka jut be a felhőkbe, bizonyos időjárási helyzetekben pedig mindössze 1–2 százaléka. A többi részecske nem éri el a kívánt célterületet, így nem tudja ott kifejteni a tervezett hatást. Ez a szám a részecskék célba jutásának aránya, nem a jégkárok elleni védelem százalékos hatékonysága.
Az aszályért viszont nem lehet felelőssé tenni
A vizsgálat egy másik, hosszú ideje vitatott kérdésben határozott megállapításra jutott. A tudósok szerint nincs bizonyíték arra, hogy a JÉGER csökkentené az eső mennyiségét, eloszlatná a felhőket vagy hozzájárulna a tartós szárazsághoz. Az elmúlt évek aszályaiért tehát nem tehető felelőssé a rendszer.
A 2026-os nyár ennek ellenére történelmi szárazságot hozott Magyarországon. Országos átlagban mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott, ami közel 30 milliméterrel maradt el az addigi, 1952-es negatív rekordtól. Az ország területének csaknem 60 százalékán ez volt a legszárazabb nyár a több mint 170 éves mérési adatsorban. A műholdas adatok ugyanakkor azt mutatták, hogy a rendkívüli aszály Európa jelentős részét érintette, vagyis jóval nagyobb léptékű éghajlati folyamatokról van szó.
Milliárdok mentek a rendszerre, most a folytatás a kérdés
A JÉGER működése körüli vita nyáron odáig fajult, hogy több vármegyében leállították a berendezéseket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mintegy ötezer gazdálkodó bevonásával végzett felmérésében a válaszadók 66 százaléka a szüneteltetést támogatta. A döntés akkor még nem tudományos eredményeken, hanem a gazdák véleményén alapult.
Az MTA most azt is javasolja, hogy az időjárás módosítására szolgáló működő rendszereket kötelező legyen bejelenteni, az új berendezések üzemeltetését pedig előzetes hatástanulmányhoz és engedélyhez kössék. A szakértők szerint külön ellenőrizni kellene, hogy az alkalmazott technológia tudományosan megalapozott-e. A környezeti vizsgálatok folytatását is indokoltnak tartják, különösen a talaj felső rétegeiben esetlegesen felhalmozódó ezüst miatt, bár a korábbi mintákban mérhető felhalmozódást nem találtak.
A jelentés legfontosabb tanulsága így meglehetősen váratlan: a JÉGER nem okozza az aszályt, de a jégkárok elleni jelentős védőhatását sem sikerült tudományosan igazolni. Egy évente milliárdokba kerülő rendszer esetében ez aligha mellékes megállapítás. A további működtetésről szóló döntéseknél most már azt is mérlegelni kell, érdemes-e ekkora összeget fordítani egy olyan technológiára, amelynek eredményessége a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján erősen kérdéses.
Forrásellenőrzés: Magyar Tudományos Akadémia, Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium, Portfolio, HungaroMet, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.