Újabb komoly politikai támadássorozat indult Magyar Péter ellen. Bohár Dániel fideszes riporter, Rétvári Bence KDNP-s frakcióvezető és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is kemény kritikával illette a miniszterelnököt. A vádak között szerepel az ügynökakták körüli botrány, Magyar Péter korábbi Orbán Viktorról tett kijelentései és az üzemanyagárak kérdése is. Csakhogy a hangzatos állítások mögött több olyan részlet is van, amely jelentősen árnyalja a történetet.

A legnagyobb vita azután robbant ki, hogy november 4-én nyilvánossá váltak a kommunista állambiztonsági nyilvántartások első dokumentumai. Az adatbázisban súlyos hiba történt: 164 olyan személyt is a hálózati személyek közé soroltak, akik valójában az állambiztonság megfigyeltjei voltak. Köztük szerepelt Lezsák Sándor is, akitől Magyar Péter később nyilvánosan bocsánatot kért.

Bohár Dániel szerint Magyar Péter már a kormány szerepét is tagadja

Bohár Dániel több videóban támadta a miniszterelnököt. Egyik bejegyzésében azt állította, hogy Magyar Péter már azt is letagadja, hogy a TISZA-kormánynak bármi köze lett volna az ügynökakták nyilvánosságra hozatalához.

A helyzet azonban ennél összetettebb. Az aktanyilvánosságról szóló törvényjavaslatot valóban a kormány terjesztette elő, és a jogszabályt szeptemberben elfogadta az Országgyűlés. A közzétételt ugyanakkor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára végezte, amely nem a kormány, hanem az Országgyűlés felügyelete alatt működik.

Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalásában ezt a különbséget hangsúlyozta. Szerinte az informatikai hibáért annak tényleges elkövetője felelős, a közzétételi határidőket pedig a parlament szavazta meg. Ez nem jelenti a kormány politikai kezdeményező szerepének tagadását, bár a történtek miatt a döntések és az előkészítés körülményeinek vizsgálata indokolt.

Ez is érdekelhet

Rétvári Bence Magyar Péter múltjával szembesítette a kormányfőt

A KDNP frakcióvezetője más irányból támadott. Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péter korábbi kijelentéseit idézte fel, amelyekben még elismerően beszélt Orbán Viktor politikai képességeiről. Azt is felhozta, hogy Magyar korábban Ókovács Szilvesztert, az Operaház nemrég leváltott főigazgatóját is dicsérte.

Rétvári szerint ezek a korábbi megszólalások megkérdőjelezik a miniszterelnök jelenlegi hitelességét. A politikus azt is állította, hogy Magyar egykor sorban állt, hogy közös fotót készíthessen Orbán Viktorral.

A miniszterelnök erre ironikusan válaszolt. Elismerte, hogy korábban Orbán Viktor politikai felkészültségéről beszélt, de hangsúlyozta, hogy ez nem jelentette a politikai működésének feltétlen támogatását. Don Corleonét és Al Caponét hozta fel példaként arra, hogy az intellektuális képesség és az erkölcsi megítélés két külön kérdés. A Novák Katalin beiktatásán készült közös fotóról szóló állítást pedig tagadta.

Toroczkai is nekiment, miközben az ügynökbotrány tovább dagad

Toroczkai László szintén bírálta a kormányfőt, többek között az üzemanyagárak és az ügynökakták közzététele miatt. A Mi Hazánk elnöke szerint a történelmi dokumentumokat nem lett volna szabad ilyen előkészítetlenséggel nyilvánosságra hozni, mert a téves besorolások ártatlan emberek jó hírnevét károsíthatják.

Ebben a kérdésben valóban történt súlyos hiba. Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója elismerte a 164 téves besorolást, elnézést kért az érintettektől, és felajánlotta lemondását. A történtek miatt az adatvédelmi hatóság is vizsgálódik, a levéltári dolgozók érdekképviselete pedig a szakmai munka politikai nyomástól való védelmét sürgette.

Mi igaz tehát a Magyar Péter elleni vádakból?

Az ügynökakták közzététele során történt súlyos hiba bizonyított tény, és az is igaz, hogy Magyar Péter korábban elismerően beszélt Orbán Viktorról. Ezeket azonban külön kell választani az olyan politikai értelmezésektől, amelyek szerint a miniszterelnök szándékosan félrevezette volna a nyilvánosságot, vagy egyszerűen letagadná a kormány szerepét.

Az eddig ismert információk alapján nem bizonyított, hogy Magyar Péter személyesen utasította volna a levéltár munkatársait hibás adatok közzétételére. A kormány politikai felelősségéről ugyanakkor lehet vitát folytatni, különösen az előkészítésre rendelkezésre álló idő és a szükséges ellenőrzések miatt.

A politikai támadások tehát valós eseményekre és korábbi kijelentésekre épülnek, de az azokból levont következtetések már nem minden esetben tekinthetők bizonyított ténynek. A döntő kérdés az, hogy az ügynökakták ügyében sikerül-e pontosan feltárni a hibák okait és felelőseit, miközben a korábbi politikai kijelentések megítélését a választókra bízzák.

Forrásellenőrzés: Promotions.hu, Telex, Index, 24.hu, Magyarország Kormánya, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.