1800 milliárd forintos hitelt akart felvenni a Fidesz kormány a választások előtt
Óriási összegű kínai finanszírozási tervről kerültek elő dokumentumok, amelyek új megvilágításba helyezik az Orbán-kormány utolsó hónapjainak gazdasági döntéseit. Az Átlátszó november 9-én megjelent tényfeltáró cikke szerint Nagy Márton minisztériuma a 2026-os országgyűlési választás előtt akár ötmilliárd eurós, árfolyamtól függően mintegy 1800–2000 milliárd forintos kínai finanszírozási keretről tárgyalt. A pénzből vasútfejlesztéseket, energetikai beruházásokat, akkumulátoripari projekteket és akár új típusú atomreaktorok fejlesztését is támogathatták volna.
Az Átlátszó birtokába került angol nyelvű megállapodástervezet szerint a Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank, vagyis a CEXIM között folytak egyeztetések. Fontos azonban, hogy nem bizonyított hitelfelvételről, hanem egy előkészítés alatt álló finanszírozási megállapodásról van szó. Egyelőre nem tudni, hogy a tárgyalások végül eljutottak-e az aláírásig, illetve történt-e tényleges pénzlehívás.
A 2024-es kínai gigahitel ötszöröséről tárgyaltak
Az összeg nagysága önmagában is figyelemre méltó. Az Orbán-kormány 2024-ben már felvett egymilliárd eurót három kínai pénzintézettől. A kölcsönről a közvélemény csak utólag értesült, miután az Államadósság Kezelő Központ adatai között megjelent az ügylet.
A most előkerült terv ennek az összegnek az ötszöröséről szólt. Ráadásul a finanszírozási lehetőségek köre jóval szélesebb volt: hagyományos beruházási hitelek mellett kínai jüanban kibocsátott magyar államkötvényekkel is számoltak. A dokumentumban vasúti beruházások, geotermikusenergia-fejlesztések, az akkumulátoripari értéklánc bővítése és kis moduláris atomreaktorok is szerepeltek.
A tervezetből ugyanakkor nem derülnek ki a kamatok, a futamidők és az egyes beruházásokhoz rendelt konkrét összegek. Így azt sem lehet jelenleg megállapítani, milyen visszafizetési kötelezettségekkel járt volna a megállapodás Magyarország számára.
Ez is érdekelhet
A Budapest–Belgrád vasútnál már láthattuk ezt a modellt
Az Átlátszó arra is emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány korábban jelentős kínai hitelforrásokra támaszkodott a Budapest–Belgrád vasútvonal építésénél. A beruházás finanszírozásának 85 százalékát kínai hitelből biztosították, miközben a kivitelezésben kínai állami vállalatok és magyar üzleti érdekeltségek is részt vettek.
A kínai állami hitelek egyik sajátossága, hogy a finanszírozás bizonyos esetekben kínai beszállítók vagy kivitelezők részvételéhez kapcsolódik. Ezért egy ilyen megállapodásnál nemcsak a hitel költsége fontos, hanem az is, hogy kik végezhetik el a beruházásokat, és milyen feltételekkel.
A választás előtt készülhetett a megállapodás – de mi lett belőle?
Az Átlátszó által megszerzett tervezet 2026 tavaszán, az áprilisi választásokat megelőző hetekben készült. A dokumentum módosítási javaslatokat is tartalmazott, ami arra utal, hogy a felek érdemben foglalkoztak a konstrukcióval. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy a teljes ötmilliárd eurós keretet jóváhagyták vagy lehívták volna.
A lap megkereste a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot, valamint az Államadósság Kezelő Központot, hogy kiderüljön, meddig jutottak a tárgyalások, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.
Az Átlátszó feltárása tehát azt bizonyítja, hogy az Orbán-kormány a választás előtt egy rendkívül nagy összegű kínai finanszírozási együttműködést készített elő. Hogy ebből tényleges állami hitel és hosszú távú adósság keletkezett-e, továbbra is tisztázásra vár. A nyilvánosságra került dokumentum mindenesetre újabb kérdéseket vet fel arról, milyen pénzügyi kötelezettségeket tervezett vállalni a korábbi kormány közvetlenül a választások előtt.
Forrás: Az Átlátszó 2026. november 9-én megjelent, Bodoky Tamás által jegyzett tényfeltáró cikke és az abban ismertetett megállapodástervezet alapján.