Nem volt esély arra, hogy megmentsék 

Az özvegy azt is elmondta: „Semmilyen betegségéről nem tudtunk, de már több mint hat hete köhögött, ezért sokat könyörögtem neki, hogy menjünk el kardiológushoz, menjünk el tüdőszűrésre. Ezek a vizsgálatok a halála előtt megtörténtek: kardiológusnál másfél héttel, tüdőszűrésen négy nappal előtte voltunk, és minden eredmény negatív volt.”

Szív-CT-n is voltunk, egy barátnő orvosunk azt mondta, hogy szép szíve van Istvánnak és a korához képest minimális a meszesedés, az szóra sem érdemes. Férjem persze ezt a vizsgálatok után mondogatta is nekem: »Nyuszikám, olyan szép szívem van…«. Még most is hallom a hangját, ahogy ezt mondja

– fogalmazott az özvegy. 

Vágó Judit ezután azt is elmondta: „Sokan azt gondolták, szívinfarktusban halt meg. Ha ez lett volna, és nem ment volna el a vizsgálatokra, akkor én abba beleőrültem volna. De nem ez történt, nem ez volt a baj.”

Nála egy hasi aorta robbant szét, már a kiérkező mentősök sem tudtak rajta segíteni. Most csak azt bánom, hogy miért nem vittem el egy hasi ultrahangra is, de soha nem fájt a hasa és eszembe se jutott ilyesmi. És egyébként azt mondják az orvos barátaink: ha ez meg is lett volna, akkor sem biztos, hogy láttak volna valamit, sőt ha éppen műtőasztalon feküdt volna, akkor sem tudták volna megmenteni

– nyilatkozta Vágó Judit.

Az özvegy azt is elmondta az interjúban: „Jólesik látni, mennyien imádták, és csak azt kívánom, hogy ezt ő odafentről lássa, hogy milyen megható megemlékezések vannak róla. A tragédia után három napig a fiamnál laktam, azóta tízpercenként hív telefonon, nagyon vigyáz rám. A szörnyű tragédia előtt is azt mondtam, ilyen rendes gyereke senkinek nincs, mint nekünk a Janó. Elképesztő, ahogy ragaszkodik hozzám, és van egy 6 éves kis unokám, Borisz. Ők tartják bennem a lelket.”