3 év után elindult az ügy: vádat emeltek a lomb nélküli lombkoronasétány miatt
Három évvel a botrány kirobbanása után vádat emeltek a nyírmártonfalvai lomb nélküli lombkoronasétány ügyében. Az RTL Híradó beszámolója szerint a település volt fideszes polgármestere és egy vállalkozó áll bíróság elé különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt.
Az ügy az ország egyik legemlékezetesebb uniós támogatási botrányává vált. A drónfelvételeken jól látszott: a fából készült sétány megépült, de lombkorona nem igazán maradt körülötte. A projektet 64 millió forintos uniós támogatásból valósították volna meg, a látványosság pedig a volt polgármester saját földjén épült.
A vádemelésről több lap is beszámolt; a Telex szerint a Debreceni Járási Ügyészség állítja bíróság elé a volt polgármestert és társát.
Már a támogatási kérelemnél gond lehetett
Az ügyészség álláspontja szerint a probléma nem ott kezdődött, hogy a sétány körül később eltűntek a fák. A vád szerint már a támogatási kérelem benyújtásakor megsértették a feltételeket.
Ez is érdekelhet
Az RTL Híradó transzkriptje szerint az ügyészség azt állítja: a projekt kivitelezéséhez nem történt valódi versenyeztetés, mert a beadott ajánlatok mögött valójában ugyanaz a vállalkozó állt. Ha ez igaz, a volt polgármester eleve nem lett volna jogosult a támogatásra.
A vád szerint később azt is elhallgatta, hogy kivágatta az erdőt, amelyhez a lombkoronasétány épült. Az ügyészség szerint végig fenntartották annak látszatát, hogy a projekt körül minden rendben van.
A fák eltűntek, a sétány maradt
A nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügye 2023 tavaszán vált országosan ismertté, amikor az Átlátszó nyilvánosságra hozta a történetet. A felvételeken egy fából készült sétány látszott, de a körülötte lévő lombkorona hiánya azonnal nevetség és felháborodás tárgyává tette az ügyet.
A volt polgármester akkor az RTL Híradónak azt mondta, hogy nyárfaültetvényről volt szó, amely időközben vágásérett lett. Szerinte egy vágásérett erdőt le kell termelni és fel kell újítani.
Ez a magyarázat azonban nem nyugtatta meg a közvéleményt. Az ügyből hamar uniós támogatási botrány lett, később az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is vizsgálatot indított.
Hadházy Ákos is feljelentést tett
Az ügyben Hadházy Ákos is feljelentést tett a magyar hatóságoknál. Idén januárban a volt polgármestert már gyanúsítottként hallgatták ki, most pedig az ügyészség vádat emelt.
A vád lényege az RTL beszámolója szerint az, hogy a támogatási feltételeket már a pályázat benyújtásakor megszegték, majd később a projekt valódi állapotáról sem adtak teljes képet a hatóságoknak.
A kifizetést végül leállították, vagyis az ügyészség nem befejezett költségvetési csalásról, hanem annak kísérletéről beszél. Ez fontos jogi különbség, de a vád így is súlyos.
Milyen büntetés jöhet szóba, ha beigazolódik a bűnösség?
A vádlottakat megilleti az ártatlanság vélelme, vagyis bűnösnek csak jogerős bírósági ítélet mondhatja ki őket. A vádirat szerinti bűncselekmények azonban a magyar jog szerint komoly büntetési tételekkel járhatnak.
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás a Btk. 396. §-a alapján főszabály szerint két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A jogi összefoglalók szerint a „különösen nagy vagyoni hátrány” 50 millió forint feletti, de 500 millió forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt jelent.
Mivel az ügyészség kísérletről beszél, a bíróság a konkrét ügyben enyhébben is mérlegelhet, de a kiindulópont továbbra is a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csaláshoz kapcsolódó súlyos büntetési keret.
A hamis magánokirat felhasználása külön bűncselekmény. A Btk. 345. § alapján az követi el, aki jog vagy kötelezettség bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel. Ez vétségnek számít, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A végső büntetésről természetesen nem a vádirat, hanem a bíróság dönt. Számít az is, pontosan mit sikerül bizonyítani, milyen szerepe volt az egyes vádlottaknak, keletkezett-e tényleges kár, történt-e megtérítés, illetve milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket talál a bíróság.
A lombkoronasétányból az uniós pénzek jelképes ügye lett
A nyírmártonfalvai ügy azért vált országos szimbólummá, mert látványosan mutatta meg, hogyan tud egy uniós támogatásból épült projekt a közfelháborodás középpontjába kerülni. Egy lombkoronasétány, amely körül nincs lombkorona, önmagában is abszurd kép volt.
A történet azonban ennél súlyosabb. A vád szerint nem pusztán rosszul sikerült beruházásról van szó, hanem olyan támogatási konstrukcióról, ahol már a pályázati feltételek teljesítésével is gond lehetett.
Ha a bíróság igazoltnak látja az ügyészség állításait, az ügy nemcsak kínos politikai történet marad, hanem büntetőjogi következményekkel is járhat.
Három év után jutott bírósági szakaszba az ügy
A botrány három éve robbant ki, azóta sokan kérdezték, lesz-e valódi következménye a lomb nélküli lombkoronasétánynak. A mostani vádemelés erre adja meg az első komoly választ: az ügy bíróság elé kerül.
A volt polgármester és a vállalkozó ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt emeltek vádat.
A következő nagy kérdés az lesz, mit tud bizonyítani az ügyészség a bíróság előtt. Ha a vád megáll, a lombkoronasétány ügye a magyar uniós támogatási botrányok egyik legemlékezetesebb büntetőügyeként zárulhat.
Addig azonban fontos rögzíteni: a vádemelés nem ítélet. A vádlottak bűnösségéről a bíróság dönt majd.