1. Díjazás munkavégzés hiányában

A munkáltatónak a munkaviszony fennállása során foglalkoztatási kötelezettsége és munkabér fizetési kötelezettsége van. A munkabér fizetésének kötelezettsége fennáll olyan – a Munka Törvénykönyv által meghatározott – estekben is, amikor a munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól.
1.1. Állásidő díjazása
A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbére illeti meg.
1.2. Díjazás amennyiben a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól
A munkavállalót a kiesett munkaidőre megállapodás szerint illeti meg díjazás.
1.3. A munkavállalót távolléti díj illeti meg 
• a szabadság tartamára,
• kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
• a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
• a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
• hozzátartozója halálakor két munkanapra,
• általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra amennyiben tanúként hallgatják meg,
• a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatti vizsgálat időtartamára,
• óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
A munkavállalót bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára az irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.
A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal kell közölni, így általánosan a szabadság kiadása úgy valósul meg, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztása még nem történt meg.
1.4. A betegszabadság tartama alatti díjazás
• A távolléti díj hetven százaléka jár.
• Ha a munkavállaló a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult betegszabadság esetén arányos bérpótlék illeti meg.
2. A távolléti díj számítása
A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.
A kiszámításkor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.
2.1. Távolléti díj számítása abban az esetben, ha az alapbér havi bérben van meghatározva
Az egy órára járó távolléti díjat úgy kell kiszámítani, hogy a havi alapbér összegét osztani kell az általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a százhetvennégy óra időarányos részével.
A napi távolléti díj az egy órára járó távolléti díj és a napi munkaidő szorzata,
A havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel.
2.2. Távolléti díj számítása abban az esetben, ha az alapbér órabérben van meghatározva
• Az egy órára járó távolléti díj megegyezik az órabérrel.
• A napi távolléti díj az órabér és a napi munkaidő szorzata.
• A havi távolléti díj meghatározásakor az órabért százhetvennéggyel kell szorozni.
2.3. Távolléti díj számítása teljesítménybér esetén
• A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.
• A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.
• A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával.
2.4. A bérpótlékok beszámítása
• Ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva, a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

 

• Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
• A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, rendes munkaidőben teljesített órák számával.
• Abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló számára bérpótlékok helyett átalányt állapított meg, a kifizetett havi átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített órák számával.
• A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

 

A távolléti díj számításánál a felek, vagy a kollektív szerződés eltérhet a Munka Törvénykönyv szabályaitól, amennyiben az eltérés nem hátrányos a munkavállalóra nézve. Ennek megfelelően távolléti díjként az érvényes alapbér és az irányadó időszakban kifizetett alapbéren kívüli kifizetett munkabérek átlagának összege is megállapítható.