Connect with us

Egyéb

NYUGDÍJASOK FIGYELEM! Újraszámítják az összes nyugdíjat 2024 január 1-től!

2024 januárjától új számítási módszerrel aktualizálják a magyar nyugdíjakat. Ez a változás a nyugdíjtörvényben meghatározott előírásoknak köszönhető, amelyek szerint a nyugdíjakat évente, a várható fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. De mit jelent ez valójában a gyakorlatban, és milyen hatással lesz ez a nyugdíjasok pénztárcájára? Cikkünkben részletesen bemutatjuk a folyamatot, és egy magyarázó videót is mellékelünk a könnyebb megértés érdekében!

A tervezett fogyasztói árnövekedést minden évben a központi költségvetési törvény határozza meg.

Sokan nem ismerik az öregségi nyugdíjak kiszámításának pontos folyamatát és módszertanát, pedig ez az információ kiemelten fontos lehet mindenki számára, aki közeledik az aktív munkavégzés végéhez és hamarosan nyugdíjas éveit kezdi meg. Cikkünkben tisztázunk minden fontos részletet, hogy a nyugdíjazás ne legyen többé rejtélyes folyamat.

Mitől függ a nyugdíjunk nagysága?

Miért lényeges, hogy minél több szolgálati idővel rendelkezzünk? Az aktív korunkban kapott bérjövedelem hogyan kerül be a nyugdíj képletbe? Mit jelent a nyugdíjak számításakor használt un. valorizációs szorzószámok?

Nézzük át lépésről lépésre a hazai nyugdíj számítás – egyáltalán nem bonyolult – matematikáját. Cikkünk végén, ha valami mégsem volt teljesen világos, egy videót is találsz, ahol szakértői magyarázatot kaphatsz.

Öregségi nyugdíj összegének kiszámítása 2024

Az öregségi nyugdíj kiszámítása a hazai jogszabályok szerint alapvetően két dologtól függ:

1. a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől

2. a munkában töltött évek számától, amit szolgálati időnek nevezünk

Most nézzük meg lépésről lépésre a nyugdíjszámítás menetét!

1. BRUTTÓ BÉREK ÖSSZEGYŰJTÉSE: 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás időpontjáig ki kell számítani minden naptári évre vonatkozóan a bruttó jövedelmet (lényeges itt a bruttó kifejezés). Ebbe főszabályként beletartozik minden olyan pénzkereset, amelyből nyugdíjjárulékot fizettünk.

(Lényeges tudni itt azt a kivételt, hogy aki 1997 előtt teljes állásban dolgozott, de mellette egy mellékállása is volt, akkor a mellékállásból származó jövedelmét nem veszik számításba a nyugdíjalapban.)

Érdemes tudni még, hogy keresetként kell figyelembe venni (azaz beszámítják a nyugdíjba) pl. az álláskeresési járadékot (más néven munkanélküli segélyt, ellátást) vagy épp a GYED-et (gyermekgondozási díjat).

2. BÉREK NETTÓSÍTÁSA: Az előző pontban összegyűjtött bruttó keresetek nettósítani kell, ami azt jelenti, hogy a bruttó jövedelemből le kell vonni az adott naptári évre vonatkozó járulékokat és az adott évi SZJA-t

(Figyelem! Ezek elég gyakran változtak, így évről évre mindig az aktuális járulékkulcsokkal és SZJA kulcsokkal kell számolni!).

Mindezek levonásával megkapjuk minden naptári évre vonatkozóan a nettó bért 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás időpontjáig.

3. VALORIZÁCIÓ, AZAZ A NAPTÁRI ÉVEK ÁTÉRTÉKELÉSE: A valorizáció lényege nem más, mint a pénz vásárlóértékének átértékelését. Pl. 25 évvel ezelőtt valaki 36.000 Ft-ot keresett (mikor egy kiló kenyér 30 Ft-ba került), míg ugyanez az illető a nyugdíjbavonulása pillanatában már 380.000 Ft-ot kapott (mikor egy kiló kenyér már 300 Ft).

Tehát a hoszú-hosszú évek jövedelmi adatait egy un. valorizációs táblázat (szorzótábla) segítségével számítják át mai értékre. A valorizációs szorzószámokat évente egy rendeletben közlik és teszik nyilvánossá.

4. VALORIZÁLT (ÁTÉRTÉKELT) BÉREKKEL VALÓ SZÁMÍTÁS: a 3. lépésben valorizált béreket (1988. január 1-től a nyugdíjbavonulásig) mind-mind összeadjuk. Ezt az öszeadott, aggregált jövedelmet nevezzük “ellátási alap”-nak.

5. SZOLGÁLATI IDŐ KISZÁMÍTÁSA ÉVES BONTÁSBAN: 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás napjáig minden naptári évre vonatkozóan pontosan ki kell számítani a szolgálati időt napi pontossággal (pl. a fizetés nélküli szabadság nem számít be a szolgálati időbe, így az csökkenti a szolgálati idő hosszát az adott évben).

6. SZOLGÁLATI IDŐ ÖSSZESÍTÉSE: az éves bontásban kiszámolt szolgálati időket (azaz napokat) összeadjuk, így megkapjuk a teljes életpályánk során  munkában töltött összes napok számát (összes szolgálati idő).

7. AZ EGY NAPRA JUTÓ ELLÁTÁSI ALAP ÖSSZEGÉNEK KISZÁMÍTÁSA:  a korábban 4. pontban kiszámolt ellátási alap összegét elosztjuk a 6. pontban megkapott összes szolgálati idővel (napokkal), így megkapjuk az un. “egy napra jutó ellátási alapot”.

8. A HAVI SZINTŰ ELLÁTÁSI ALAP KISZÁMÍTÁSA: a 7 pontban megkapott “egy napra jutó ellátási alap” összegét megszorozzuk 365-tel (ez az un. éves átlagos ellátási alap), majd ezt a kapott összeget elosztjuk 12-vel, így megkapjuk a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

9. HAVI NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA A SZOLGÁLATI ÉVEK SZERINTI UN. NYUGDÍJSZORZÓKKAL:

A konkrét szolgálati évekhez tartozó nyugdíj szorzók (lásd táblázat) segítségével megállapítható a havi nyugdíj összege 2024-ben is.

Ha mégsem volt érthető a fenti nyugdíjszámítási magyarázat, az alábbi képre kattintva videós magyarázatot is találsz, érdemes megnézni.

Continue Reading

Ajanlo

To Top