Egyéb
1959 és 1969 között születettek figyelem! Bejelentették az új SZÁMOKAT! Nyugdíjkorhatár változás idéntől! – íme a táblázat nőknek és férfiaknak is!
Bejelentették az új SZÁMOKAT! Nyugdíjkorhatár 2024-től – íme a táblázat nőknek és férfiaknak is!
NYILVÁNOSAK LETTEK AZ ÚJ SZÁMOK! Nyugdíjkorhatár 2024-ben – íme a nyugdíjkorhatár táblázat NŐKNEK és FÉRFIAKNAK!
A részletes táblázatok segítenek abban, hogy mindenki tisztában legyen azzal, mikortól számíthat állami nyugdíjra. Érdemes már most megismerkedni az új számokkal
Mutatjuk a csavart!
A törvény szerint az öregségi nyugdíjkorhatár az 1957- ben és utána születettek esetében 65 év. A 65 éves korhatárt fokozatosan vezetik be, így aki 1952 előtt született, annak a korhatár még a betöltött 62 év. A 2008. december 31 után megállapított nyugdíj esetén az öregségi nyugdíjkorhatár a 1997. évi LXXXI.törvény szerint. Aki:
1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62.életév,1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,1953-ban született, a betöltött 63. életév,1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 1955-ben született, a betöltött 64. életév,1956-ban született, a 64. életév betöltését követő183. nap,1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A nők 40 év szolgálati idő megszerzése után, életkortól függetlenül, elmehetnek kedvezményes öregségi nyugdíjba. Általában az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz, a betöltött koron kívül feltétel, hogy minimálisan 20 év szolgálati idővel rendelkezzen a nyugdíjt igénylő személy. Azt, hogy valaki mikor vonul vissza és megynyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a æatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.
Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása (ami a legaggasztóbb jelenség) mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért æzető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába beæzetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.Az alacsony bérek után æzetett járulékok, ha lehethazánkban még nagyobb problémát jelentenek. Hiszennagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér utánæzetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénzáramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne.Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást leszképes ænanszírozni egy évben, az államinyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik bevalamilyen gyökeres változás.A globális méretű problémák hatására nem meglepő,hogy egyes szakértők már most extrém magasnyugdíjkorhatárt vizionálnak.
Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az újnyugdíjkorhatár– véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerintaz ember 60 és 70 éves kora között érheti el alegnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelmemiatt.Soha nem lesz elégA Money elemzője, Walter Updegrava viszont nemmindenben ért egyet Orman radikális kijelentésével, éshárom igen jelentős kérdéskört vázol fel a 70 éveskorhatár ellen:Mi a helyzet a æzikai munkát végzőkkel?Mi van azokkal, akik soha életükben nem élveztékazt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetésmiatt csinálták? Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?Suze Orman kijelentésére reagálva, Updegravameglátása szerint sokan lesznek olyanok, akik, haakarnának se bírnák ki 70 éves korukig a munkavilágában, hiszen olyan kemény, ãzikai munkátvégeztek egész életük során, ami miattegészségügyi állapotuk ezt nem engedné meg.Az elemző nem feledkezik meg azokról sem, akik úgydolgoztak egész életükben, hogy nem élvezték azt atevékenységet amit végeztek, ők a szakértő szerintbiztosan nem fognak egyetlen plusz percet sem amunkában tölteni a hivatalos nyugdíjkorhatáron túl.Ezen felül pedig ott van a család.
A KSH adatai szerint az 55-64 éveskorosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik maMagyarországon.Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közöttimagyar æatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnénekmajd nyugdíjba vonulni,amihez legalább 22 millió forintot szeretnénekösszegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békésöregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradásiideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban.Az a fránya egészségA nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyiklegnagyobb akadálya az idős magyar emberekegészségügyi állapota.
Az utódok felnevelésekemény és megterhelő feladat, ezért az idősebbgenerációnak be kell segítenie a æatalabbnak. Ennekkövetkeztében pedig sok idős ember kényszerülhamarabb nyugdíjba, mint azt előzetesen terveztevolna. Ezt támasztja alá egy friss kutatás is, ami szerinta munkavállalók 48 százalékának hamarabb kellnyugdíjba vonulnia, mint azt előzetesen tervezte. Ennekoka pedig legtöbbször egészségügyi és családi jellegűprobléma.A Money elemzője természetesen elismeri azt a tényt is,amire Orman egész elméletét felépíti. Nevezetesen,hogy az emberek nagy részének rendkívül kevés az amegtakarítása, ami fedezni tudná a nyugdíjbaneltöltött békés, idős kort. Ezt azonban Updegraveszerint nem lehet annyival megoldani, hogy emeljékmeg extrém mértékkel a törvényi korhatárt, hiszen anyugdíj kérdés nem pusztán fekete és fehér.A sírig dolgoznak majd a magyarok isA magyar munkavállalók 75 százaléka érzi úgy, hogy az55 év feletti munkavállalókat diszkrimináció éri korukmiatt,és 30 százaléka pedig úgy véli, hogy 60 évesen már nemfogja tudni ellátni a munkáját.Holott az idősek foglalkoztatása és munkaképességükmegőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. Az elmúlt két évben15 százalékkal bővült az idősödő munkavállalókfoglalkoztatása.
A KSH adatai szerint az 55-64 éveskorosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik maMagyarországon.Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közöttimagyar æatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnénekmajd nyugdíjba vonulni,amihez legalább 22 millió forintot szeretnénekösszegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békésöregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradásiideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban.Az a fránya egészségA nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyiklegnagyobb akadálya az idős magyar emberekegészségügyi állapota.
Friss kutatások szerint az 55-64év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 évfelettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akikegészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívülelkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszena magyar féræak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nőkpedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal,hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjaskénteltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévőkpéldául 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedőkmindössze 10 évet töltenének el szépkorúként.A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövőnyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni éscsak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre
Forrás : https://news7.hu/nyugdijkorhatar-2019-nyugdijkorhatar-tablazat-nok-es-ferfiak-eseten-2019/
A cikk forrása: https://www.minden-egyben.com/hirek/nyilvanosak-lettek-a-pontos-szamok/3
