Bárdosi Sándor egyetlen mondata elég volt ahhoz, hogy komoly vita robbanjon ki a Magyar Honvédség, a politika és az egyenruha jelentése körül. Az olimpiai ezüstérmes birkózó arról beszélt Hajdú Péter műsorában, hogy a kormányváltás után már nem biztos, hogy önkéntes tartalékosként szolgálni akar. Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi miniszterjelöltje erre élesen reagált, és világossá tette: aki katona, az nem kormányokat, hanem Magyarországot szolgálja.

Bárdosi mondata indította el a vitát

Bárdosi Sándor Hajdú Péter műsorában beszélt arról, hogy elgondolkodott a kilépésen a Magyar Honvédség tartalékos állományából. Úgy fogalmazott, a kormányváltás után „nem biztos”, hogy olyan embereket akar szolgálni, akik most vezetik az országot. Ez a mondat azért váltott ki erős reakciót, mert a katonai szolgálat alapelve éppen az, hogy nem pártpolitikai szimpátiához kötődik.

Bárdosi tavaly, 48 évesen csatlakozott önkéntes tartalékosként a Magyar Honvédséghez, később főtörzsőrmesteri rendfokozatot is kapott. Akkor még arról beszélt, hogy jó példát szeretne mutatni a gyerekeinek és azoknak a fiataloknak, akik hozzá járnak edzeni.

Ruszin-Szendi nem hagyta szó nélkül

Ez is érdekelhet

Ruszin-Szendi Romulusz válasza nem finomkodott. A volt vezérkari főnök, a Tisza honvédelmi miniszterjelöltje azt írta: támogatja Bárdosi szolgálati viszonyának megszüntetését. Szerinte Bárdosi kijelentése bizonyítja, hogy létezik a „katonai celebség” jelensége a Magyar Honvédségben.

A legerősebb mondata mégis az volt, hogy az igazi katona nem pártot és nem politikust szolgál, hanem a hazát. Ruszin-Szendi szerint a szolgálat nem ízlés, szimpátia vagy aktuális politikai hangulat kérdése, hanem eskü és vállalás.

„Egyenruhában nincs celeb”

A miniszterjelölt külön hangsúlyozta, hogy egyenruhában nincs civil sztár, nincs kivételezett ismert ember, csak bajtárs. Mindenki ugyanazt az esküt teszi le, ugyanazt a zászlót szolgálja, és ugyanazért a célért áll helyt: a magyar emberek biztonságáért.

Ez a mondat túlmutat Bárdosin. Ruszin-Szendi lényegében azt üzente, hogy a honvédségben nincs helye annak, hogy valaki politikai lojalitás alapján döntse el, mikor érzi magát katonának. A katona nem azért van ott, mert éppen tetszik neki a kormány, hanem azért, mert vállalta a haza szolgálatát.

A Fidesz-korszak katonaképe is célkeresztbe került

Ruszin-Szendi válaszában nemcsak Bárdosit kritizálta, hanem az előző időszak honvédségi gyakorlatát is. Azt írta, volt egy korszak, amikor a honvédségnél a láthatóság, a nevek és a celeb jelenlét is szerepet kapott. Szerinte a Fidesznek nem a „hithű igaz katonák” kellettek, hanem a „celeb pártkatonák”.

Ez már nyílt politikai támadás is. A Tisza honvédelmi miniszterjelöltje azt jelzi vele, hogy a kormányváltás után más szemlélet jöhet a honvédségnél: kevesebb kirakat, kevesebb politikai szerep, több szakmai alázat és világosabb katonai alapelv.

Bárdosi kijelentése rosszkor jött

Bárdosi Sándor valószínűleg személyes politikai véleményt akart mondani, de a mondata sokkal nagyobbat szólt. Egy sportoló, aki egyenruhát visel, nem ugyanabból a pozícióból beszél, mint egy civil közéleti szereplő. Ha azt mondja, nem biztos, hogy szolgálni akar egy új kormány alatt, az óhatatlanul úgy hangzik, mintha a szolgálatot a politikai oldalhoz kötné.

Ruszin-Szendi pontosan erre csapott le. Nem Bárdosi sportolói múltját vitatta, hanem azt, hogy érti-e, mit jelent az egyenruha. A válaszának lényege egyszerű: aki a honvédségben szolgál, annak Magyarországot kell első helyre tennie, nem azt, hogy éppen ki ül a kormányban.

Ebből még nagyobb vita lehet a honvédségen belül

A történet azért is fontos, mert a Tisza-kormány egyik érzékeny területe lehet a honvédség átalakítása. Ruszin-Szendi már most azt mutatja, hogy nem akarja érintetlenül hagyni azt a rendszert, amelyben ismert arcok, politikailag jól használható szereplők és látványos kommunikációs elemek is megjelentek a hadsereg körül.