RENDKÍVÜLI: Lemondott a legfőbb ügyész – Magyar Péter ultimátuma után bedőlt az újabb kulcspozíció
Benyújtotta lemondását Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a nyilatkozatot Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök útján juttatta el az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnökhöz. Nagy azt kezdeményezte, hogy megbízatása 2026. augusztus 25-ével szűnjön meg.
A legfőbb ügyész tehát nem azonnal távozik: a közleményben megjelölt időpontig hivatalban marad. Lemondását az ügyészi szervezet függetlenségének védelmével indokolta, és azt állította, hogy személye körül politikailag motivált konfliktus alakult ki.
A döntés alig néhány nappal azután született meg, hogy Magyar Péter a parlamentben nyíltan felszólította Nagy Gábor Bálintot a távozásra, és Forsthoffer Ágnestől a hivatalvesztési eljárás kezdeményezését kérte.
Augusztus 25-ével szűnhet meg a megbízatása
„Az igazságszolgáltatás, benne az ügyészség függetlenségének és tekintélyének megóvása a demokratikus intézményrendszer egyik alapja” – írta lemondó nyilatkozatában Nagy Gábor Bálint.
A távozó legfőbb ügyész szerint az ügyészi szervezet nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem kerülhet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák középpontjába.
Ez is érdekelhet
Ennek egyértelművé tétele érdekében döntött úgy, hogy benyújtja lemondását, és azt kéri, mandátuma augusztus 25-ével érjen véget.
A dátum azt jelenti, hogy a parlamentnek és az ideiglenes államfőnek valamivel több mint egy hónapja lehet az utódlás előkészítésére. A következő legfőbb ügyész személyéről a hatályos közjogi szabályok szerint az Országgyűlés dönt majd.
Nagy szerint rossz üzenet, ha politikusok akarják eldönteni a nyomozások irányát
Lemondó nyilatkozatában Nagy Gábor Bálint élesen bírálta azokat a közéleti szereplőket, akik szerinte azért követelték a leváltását, mert egyes folyamatban lévő büntetőeljárások nem az általuk elvárt módon haladtak.
„Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a mindenkori legfőbb ügyésznek tartania kell attól: ha tevékenységével nem felel meg a politikusi elvárásoknak, számolnia kell az eltávolításával” – fogalmazott.
Álláspontja szerint ez veszélyeztetheti az ügyészség függetlenségét, és azt a látszatot keltheti, hogy a büntetőeljárásoknak a politikai többség elvárásaihoz kell igazodniuk.
Ez a bírálat közvetlen válasznak tekinthető Magyar Péter felszólalására. A miniszterelnök korábban több, az előző rendszerhez köthető korrupciógyanús ügy lassú vagy eredménytelen vizsgálata miatt támadta az ügyészséget.
A két álláspont közötti valódi vita nem pusztán Nagy Gábor Bálint személyéről szól. Arról is, miként lehet elszámoltatni egy közjogi vezetőt úgy, hogy közben az ügyészi szervezet ne kerüljön közvetlen kormányzati irányítás alá.
„Nem kívánok tovább részese lenni”
Nagy Gábor Bálint azt írta, nem akarja, hogy a személye körüli konfliktus tovább gyengítse az ügyészségbe vetett bizalmat.
„Az ügyészség működése és függetlensége semmilyen körülmények között nem szenvedhet kárt a legfőbb ügyész körül kialakult nemtelen, politika által motivált küzdelmek miatt” – közölte.
Hozzátette, nem kíván tovább részese lenni annak, hogy a szerinte valótlan alapokon álló, politikai célokat szolgáló támadások az intézményi bizalom rombolásának eszközévé váljanak.
A lemondó nyilatkozat hangvétele alapján Nagy nem ismerte el a vele szemben megfogalmazott szakmai és politikai vádakat. Távozását nem személyes hibával vagy mulasztással, hanem az ügyészség védelmével indokolta.
Magyar Péter már májusban ultimátumot adott
A Tisza választási győzelme után Magyar Péter május 31-i határidőt szabott több olyan közjogi vezetőnek, akiket az Orbán-rendszer politikai kiszolgálóinak nevezett. A felszólítottak között volt a köztársasági elnök és a legfőbb ügyész is.
A határidő akkor eredmény nélkül telt el. Sulyok Tamás csak később, az Alaptörvény 17. módosításának aláírásával veszítette el államfői megbízatását. Hétfőn Magyar Péter a parlamentben újra elővette a még hivatalban maradt legfőbb ügyész ügyét.
„Gulyás Gergely: out, Szijjártó: out, Polt Péter: out, Lomniczi Zoltán: out, Lázár János eltűnt, Sulyok Tamás nincs” – sorolta a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy egy név szerinte fájóan hiányzik a felsorolásból: Nagy Gábor Bálinté.
Magyar azt állította, hogy a magyar társadalom elsöprő többsége nem akarja a helyén látni Polt Péter utódját. Az idézett 90 százalékos arány politikai állítás volt, amelyhez a miniszterelnök nem ismertetett nyilvános kutatási adatokat.
Ki Nagy Gábor Bálint?
Nagy Gábor Bálint 2012 óta dolgozott a Legfőbb Ügyészségen. Pályáját korábban bíróként kezdte a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, később a Központi Nyomozó Főügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán dolgozott.
2021-ben a Legfőbb Ügyészség kabinetjének osztályvezető ügyésze lett, később pedig Polt Péter kabinetfőnökévé nevezték ki. Kritikusai emiatt már a megválasztásakor azt állították, hogy személye nem jelent valódi szakítást az előző ügyészségi vezetéssel.
Nagy 2013 óta oktatott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol 2002-ben szerzett diplomát. 2024-ben Magyar István-díjat kapott magas színvonalú szakmai munkájáért.
Pályafutásának egyik legismertebb ügye a „lúgos orvosként” elhíresült büntetőeljárás volt, amelyben a vádhatóságot képviselte.
Polt Péter rendszerének örököseként bírálták
Nagy Gábor Bálint Polt Pétert váltotta a Legfőbb Ügyészség élén. Polt összesen mintegy tizenöt éven keresztül vezette az ügyészi szervezetet a 2010-es fideszes kétharmad után, és működését végig súlyos politikai viták kísérték.
Bírálói szerint az ő vezetése alatt több, a korábbi kormányhoz vagy annak gazdasági holdudvarához kapcsolódó ügy nem jutott el vádemelésig. Gyakran említették példaként az Elios-ügyet, a trafikpályázatokat és más korrupciógyanús eljárásokat.
Az ügyészség mindvégig azt állította, hogy döntéseit kizárólag a rendelkezésre álló bizonyítékok és a hatályos jogszabályok alapján hozta meg.
Polt 2026 májusában távozott a legfőbb ügyészi posztról, majd a Fidesz támogatásával alkotmánybíróvá választották. Utódja, Nagy Gábor Bálint így alig több mint egy év után hagyhatja el a tisztséget, amelyre eredetileg kilencéves mandátumot kapott.
Az aranykonvojügy is megrendíthette a helyzetét
Nagy pozícióját nemcsak a kormány politikai nyomása gyengítette. Az aranykonvojként emlegetett ügy miatt az ügyészségen belül is feszültség alakulhatott ki.
A történetben elsősorban a NAV, a titkosszolgálatok és a Terrorelhárítási Központ szerepe került a nyilvánosság elé, de az ügyészség működésével kapcsolatban is kérdések merültek fel. Sajtóértesülések szerint a szervezeten belül többen kifogásolták, hogy a vezetés igyekezett elhárítani a felelősséget, miközben más állami szervek súlyos kritikákat kaptak.
Más értelmezések szerint nem szakmai lázadás, hanem a kormányváltás után megindult belső helyezkedés állt a konfliktusok mögött. Egyes ügyészek az új politikai környezetben próbálhattak jobb pozíciókat szerezni, és ehhez Nagy meggyengítését is felhasználhatták.
Ezeket az állításokat eddig nem támasztotta alá nyilvános, hivatalos vizsgálati eredmény.
A lemondással elkerülheti a hivatalvesztési eljárást
Magyar Péter korábban arra kérte Forsthoffer Ágnest, hogy ideiglenes államfőként kezdeményezze a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondását az Országgyűlésnél.
Egy ilyen eljáráshoz konkrét, törvényben meghatározott okokat kellett volna megjelölni. A parlamenti többség önmagában azért nem távolíthatta volna el Nagyot, mert politikailag nem bízik benne vagy elégedetlen egyes nyomozások eredményével.
A lemondással ez a közjogi és politikai összecsapás valószínűleg okafogyottá válik. Nagy saját döntésével, az általa meghatározott időpontban távozhat, anélkül hogy a Tisza kétharmados többsége hivatalvesztést mondana ki vele szemben.
A miniszterelnök tehát elérte a politikai célját, de nem a parlamenti kényszerítő eszközzel. Nagy Gábor Bálint megelőzte a leváltási eljárást, és maga nyitotta ki az ajtót.
Az ügyészség élén új korszak kezdődhet. A valódi kérdés azonban nem az lesz, hogy az új vezető kinek a támogatásával kerül hivatalba, hanem az, képes-e kivizsgálni az előző rendszer ügyeit úgy, hogy közben ne váljon az új hatalom politikai fegyverévé.