Molnár Áron nem tűrtőztette magát: Rétvári Bence, hogy van pofád?
Molnár Áronnál nagyon elszakadt a cérna, amikor meglátta, hogy Rétvári Bence már azzal támadja az új kormányt: akár sztrájk is jöhet az iskolákban, ha a Tisza nem teljesíti a vállalásait. A színész és aktivista válasza nem finom politikai pengeváltás lett, hanem egyenesen így indult: „Rétvári Bence, hogy van pofád?” :contentReference[oaicite:0]{index=0}
Molnár szerint ugyanis különösen visszás, hogy éppen a korábbi Fidesz-kormány egyik meghatározó oktatáspolitikai szereplője beszél most pedagógussztrájkról. A 2022-es tiltakozások idején valóban jelentősen szigorították a köznevelési sztrájk alatt kötelezően biztosítandó szolgáltatás szabályait, és több polgári engedetlenségben részt vevő pedagógust el is bocsátottak.
Rétvári bedobta a sztrájkot, Molnár azonnal visszaütött
A konfliktust Rétvári Bence bejegyzése indította el, amely szerint sztrájk jöhet az iskolákban, ha a Tisza továbbra sem tartja be választási ígéreteit. A KDNP frakcióvezetője ezzel az új oktatási kormányzatot igyekezett nyomás alá helyezni az iskolai dolgozók bérezése miatt.
Molnár Áron azonban nem hagyta, hogy a történet előzmények nélkül maradjon. Szerinte Rétvári úgy beszél most a pedagógusok tiltakozási lehetőségéről, mintha az elmúlt másfél évtized oktatáspolitikájához a Fidesznek semmi köze nem lett volna.
„A sztrájkjogot ti vettétek el”
Molnár egyik legerősebb mondata közvetlenül a pedagógusok tiltakozási jogáról szólt. „A sztrájkjogot ti vettétek el, a Fidesz vette el” – üzente Rétvárinak, majd rögtön a tiltakozó pedagógusok elbocsátását és az iskolák központosítását is felhozta.
Ez is érdekelhet
A megfogalmazása politikailag élesebb annál, mint amit a jogszabály szó szerint kimond, hiszen a sztrájkjogot nem törölték el teljes egészében. A 2022-es törvény viszont részletes és kiterjedt „még elégséges szolgáltatási” kötelezettséget írt elő, többek között felügyeletet és az órák meghatározott részének megtartását, ami a szakszervezetek és tiltakozó tanárok szerint jelentősen beszűkítette a munkabeszüntetés erejét. :contentReference[oaicite:4]{index=4}
A mai szakszervezeti vezető szerint sem állt még teljesen helyre a sztrájkjog
Molnár felháborodásának külön súlyt ad, hogy éppen kedden beszélt a jelenlegi helyzetről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Totyik szerint a pedagógusok ugyan visszakaptak valamennyit a korábbi sztrájklehetőségeikből, de teljes egészében továbbra sem élhetnek a sztrájkjoggal.
Vagyis az a vita, amely 2022-ben óriási tüntetésekhez és polgári engedetlenségi akciókhoz vezetett, egyáltalán nem valami távoli történelmi emlék. Éppen ezért tud különösen provokatívan hangzani, amikor a korábbi kormányoldal most a sztrájk lehetőségét használja politikai fegyverként az új kabinet ellen.
Molnár a kirúgott tanárokat sem felejtette el
A színész azt is Rétvári szemére vetette, hogy a Fidesz-kormány idején olyan pedagógusokat bocsátottak el, akik az oktatási rendszer megváltoztatásáért tiltakoztak. Ez nem pusztán politikai emlékezet: 2022 szeptemberében a Kölcsey Ferenc Gimnázium több tanárát azonnali hatállyal menesztették, miután az írásbeli figyelmeztetések ellenére továbbra is részt vettek a polgári engedetlenségben. :contentReference[oaicite:6]{index=6}
A tankerületek más iskolák pedagógusainak is névre szóló figyelmeztetéseket küldtek, amelyekben közölték, hogy az ismételt munkamegtagadás rendkívüli felmentéshez vezethet. Ezekből az ügyekből országos tiltakozási hullám lett, amelyhez diákok és szülők is nagy számban csatlakoztak.
Innen nézve valóban merész Rétvárinak a sztrájkkal támadnia
Molnár mondandójának lényege nem az, hogy az új kormányt ne lehessen számon kérni a pedagógusoknak tett ígéreteken. Ellenkezőleg: ha a béreket vagy a munkakörülményeket nem rendezik, a szakszervezeteknek és az érintetteknek minden okuk megvan arra, hogy nyomást gyakoroljanak a kabinetre.
A színész problémája azzal van, hogy Rétvári most kívülállóként beszél egy olyan konfliktusról, amelynek előzményeiben a korábbi kormány aktív szereplő volt. Ezért lett a reakciójának központi üzenete lényegében az: előbb talán érdemes lenne szembenézni azzal, mi történt a pedagógusokkal az előző rendszer alatt.
Az iskolák központosítását sem Molnár találta ki
Molnár azt is Rétvári fejéhez vágta, hogy a Fidesz központosította az iskolarendszert, és ebben a tényállításban nincs sok vita. 2013 januárjától az önkormányzati iskolák döntő része állami fenntartásba került, a fenntartói feladatokat pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át. :contentReference[oaicite:8]{index=8}
Ez az oktatásirányítás egyik legnagyobb szerkezeti átalakítása volt a rendszerváltás utáni Magyarországon. A korábbi önkormányzati modell helyett egy jóval központosítottabb rendszer jött létre, amelyben az állam a pedagógusok munkáltatásától a finanszírozásig számos meghatározó területet saját kézbe vett.
Közben a jelenlegi helyzet sem egészen úgy néz ki, ahogy Rétvári sugallja
A mostani sztrájkveszély közvetlen oka a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, úgynevezett NOKS-dolgozók bérének rendezetlensége. Totyik Tamás valóban azt mondta, hogy ha rövid időn belül nem történik béremelés, nagy valószínűséggel sztrájk következhet, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs sztrájkhelyzet, és már zajlott egyeztetés az új kormánnyal.
Ez azért árnyalja Rétvári támadását, mert nem arról van szó, hogy szeptember első napján biztosan bezárják az iskolákat. Egy valós bérkonfliktusról van szó, amelyben a szakszervezet egyértelmű követelést fogalmazott meg, de közben tárgyal az oktatási kormányzattal is.
Molnár szerint most éppen olyan reformok készülnek, amelyek korábban hiányoztak
Molnár Áron a bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer átalakításán jelenleg készség- és esélyalapú reformokkal dolgoznak, miközben a szakszervezetekkel is együttműködnek. Majd a rá jellemző finomsággal odaszúrt Rétvárinak: „Csupa olyan dolog ez, aminek ti a közelében sem voltatok.”
Ez már egyértelműen Molnár politikai értékelése, nem semleges ténymegállapítás. A mondat azonban pontosan megmutatja, miért váltott ki belőle ilyen indulatos reakciót Rétvári megszólalása: nem egyszerű ellenzéki kritikát látott benne, hanem szerinte egy korábbi kormányzati felelősség teljes elfelejtését.
A 2022-es fotó sem véletlenül került elő
Molnár egy 2022-es tüntetésen készült képpel illusztrálta az üzenetét, vagyis vizuálisan is visszavitte Rétvárit abba az időszakba, amikor tanárok, diákok és szülők tömegei követelték a sztrájkjog helyreállítását és a bérek rendezését. A tiltakozások hónapokon keresztül az ország egyik legfontosabb belpolitikai témáját jelentették.
A fotó így nem egyszerű archív dekoráció volt, hanem maga az érvelés része. Molnár lényegében azt üzente: mielőtt a volt kormánypárt a pedagógusok esetleges sztrájkjával támadja az új kabinetet, érdemes megnézni, kik ellen tüntettek ugyanezek a pedagógusok négy évvel korábban.
Rétvári természetesen számon kérheti a Tisza ígéreteit
Ellenzéki politikusként Rétvári Bencének nemcsak joga, hanem feladata is számon kérni a kormányt, ha szerinte nem teljesülnek a választási vállalások. A NOKS-dolgozók bérhelyzete valódi probléma, és attól nem válik kevésbé fontossá, hogy a korábbi kabinetnek is komoly konfliktusai voltak az oktatásban.
Molnár Áron azonban nem ezt a jogát vitatta, hanem a szerepcserét találta elképesztőnek. Az ő olvasatában az a politikai erő kezdett hirtelen aggódni a pedagógusok sztrájklehetőségéért, amelynek kormányzása alatt éppen a sztrájkszabályok szigorítása és tiltakozó tanárok kirúgása vált országos botránnyá.
„Boldog szembenézést”
Molnár a végére sem váltott békülékenyebb hangnemre, hanem „kellemes hetet és boldog szembenézést” kívánt Rétvári Bencének. Ennél tömörebben talán nem is lehet összefoglalni az egész bejegyzés célját: a színész szerint a KDNP frakcióvezetőjének először a saját politikai korszakával kellene elszámolnia, mielőtt tanársztrájkkal riogatja az új kormányt.
Rétvári támadása tehát végül egy váratlan mellékhatással járt: ismét előkerültek a 2022-es pedagógustüntetések, a sztrájkszabályok szigorítása, a tankerületi fenyegetések és a kirúgott tanárok története. Molnár Áron pedig láthatóan egyetlen pillanatig sem akarta hagyni, hogy mindez négy év alatt egyszerűen kitörlődjön a politikai emlékezetből.