Megkezdődött az átvilágítás: szorul a hurok a korábbi államtitkár és felesége körül
Megkezdik a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia teljes működésének átvilágítását, és augusztustól véget érhet a milliárdos állami sportkomplexum gyakorlatilag ingyenes használata is. Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár szerint az intézmény jelenleg havi 50 ezer forint plusz áfa közüzemi átalányt fizet, miközben az állam csak 2025-ben több mint hárommilliárd forintot költött a fenntartására.
A történet különösen kényes részlete, hogy az akadémia ingyenes, határozatlan idejű használatáról Schmidt Ádám korábbi sportállamtitkár rendelkezett. Az intézményt felesége, a háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalin vezeti, és az akadémia az ő nevét is viseli.
A döntés jogszerűsége egyelőre nem kérdőjeleződött meg hivatalosan. Kálnoki-Kiss szerint azonban az előző rendszer olyan különleges előnyt biztosított egyetlen sportszervezetnek, amelyre az állami sportingatlanok között nincs másik példa, és amely „finoman szólva szembemegy a jó erkölccsel”.
Hetvenmilliárdos állami komplexum, nulla forintos bérleti díj
A Blikk beszámolója szerint a sukorói akadémia mintegy 70 milliárd forintos állami beruházásból épült meg, és 2024 októberében adták át. Alig két hónappal később, december 19-én Schmidt Ádám – a Nemzeti Sportügynökség tulajdonosi joggyakorlójaként – arról rendelkezett, hogy az intézményt közfeladat ellátása címén határozatlan időre, bérleti díj nélkül használhatja a Kovács Katalin nevét viselő alapítvány.
Az akadémia így nemcsak egy új sportlétesítményhez jutott hozzá, hanem egy olyan komplexumhoz, amelyben uszoda, konditerem, hajótároló, magaslati szoba, edzőmedencék és harminc sportoló elszállásolására alkalmas szobák is találhatók.
Ez is érdekelhet
Mindezek használatáért a szervezet jelenleg havi 50 ezer forint plusz áfa átalánydíjat fizet. Ez azonban nem fedezi a takarítást, a biztonsági szolgálatot, az uszoda és az edzőterek működtetését, valamint az épület teljes fenntartását.
A számlát lényegében az állam állja.
Több mint négymilliárdot költöttek a működésre másfél év alatt
A száz százalékban állami tulajdonú Nemzeti Sportügynökség 2025-ben több mint hárommilliárd forintot fordított a létesítmény fenntartására. Ehhez 2026 első felében további több mint 1,1 milliárd forint társult.
Vagyis másfél év alatt legalább négymilliárd forintnyi közpénzt költöttek egy olyan intézmény működtetésére, amely az államtól bérelt létesítményért tényleges bérleti díjat nem fizetett.
Egy sportakadémia állami támogatása önmagában természetesen nem kifogásolható. Az utánpótlás-nevelés, az edzők foglalkoztatása és a nemzetközi szintű sportolói felkészítés közérdekű feladat lehet. Az viszont már politikai és gazdasági kérdés, hogy mi indokolta az akadémia teljes mentességét olyan költségek alól, amelyeket más sportszervezeteknek – akár kedvezményesen is – meg kell fizetniük.
Kálnoki-Kiss szerint az NSÜ által üzemeltetett állami sportingatlanok között nincs még egy olyan szervezet, amely tulajdonosi határozat alapján egyáltalán ne fizetne bérleti díjat.
Közben évről évre emelkedett az állami támogatás
A Kovács Katalin Akadémiát működtető alapítvány támogatása az elmúlt években folyamatosan nőtt. A közölt adatok szerint 2021-ben 331,6 millió, 2022-ben 709,6 millió, 2023-ban 820 millió, 2024-ben 813 millió, 2025-ben 970 millió forintot kapott.
2026-ban már több mint 1,075 milliárd forint állami támogatást ítéltek meg számára.
Ez azt jelenti, hogy miközben az állam biztosította a több tízmilliárdból felépített létesítményt, átvállalta annak milliárdos fenntartási költségeit, az akadémia emellett évről évre növekvő szakmai támogatásokhoz is hozzájutott.
Ezekből az adatokból önmagában nem következik, hogy a pénzt szabálytalanul használták volna fel. Az átvilágításnak éppen azt kell tisztáznia, hogy milyen feladatokat végzett az akadémia, arányban álltak-e az eredmények a támogatásokkal, és szabályosan számoltak-e el valamennyi forinttal.
A férj döntött, a feleség által vezetett akadémia kapta
Az ügy politikailag legnehezebben védhető pontja az, hogy a kedvezményes konstrukcióról Schmidt Ádám döntött, miközben az akadémiát a felesége vezette.
Ez még nem bizonyítja, hogy törvénysértés történt. Elképzelhető, hogy a döntést hatályos jogszabályok, kormányhatározatok és közfeladat-ellátási szabályok támasztották alá. A személyes kapcsolat azonban olyan összeférhetetlenségi látszatot teremt, amelyet egy jól működő államnak már a döntéshozatal előtt kezelnie kellett volna.
Ilyen esetben nem elegendő azt mondani, hogy a papírok rendben voltak. A közpénzek felhasználásánál az is alapvető követelmény, hogy a döntés tisztességesnek, pártatlannak és más szereplők számára is megindokolhatónak látszódjon.
Ha egy államtitkár a saját felesége által vezetett intézménynek biztosít határozatlan idejű, ingyenes használatot egy hetvenmilliárdos állami komplexumban, akkor az ügy akkor is vizsgálatot követel, ha valamennyi jogszabályhelyet gondosan felsorolták a határozatban.
Augusztustól fizethetnek
Kálnoki-Kiss Attila első lépésként arra kérte Pósfai Gábor belügyminisztert, aki jelenleg a tulajdonosi jogokat gyakorolja, hogy augusztus 1-jétől kötelezzék az akadémiát bérleti díj és a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások megfizetésére.
A fizetendő összeg egyelőre nem ismert. Annak megállapításakor figyelembe kell venni a használt terület nagyságát, a létesítmények piaci értékét, az utánpótlás-nevelési közfeladatot és a más sportszervezetekre vonatkozó feltételeket is.
A cél nem lehet a kajak-kenu utánpótlás ellehetetlenítése. A cél annak megszüntetése, hogy egyetlen intézmény olyan kedvezményt kapjon, amely mások számára nem elérhető, miközben a működés teljes terhét az adófizetők viselik.
Az átvilágítás végén jöhetnek a jogi lépések
A sportállamtitkárság most a teljes akadémiai működést megvizsgálja. Várhatóan áttekintik a támogatási szerződéseket, a működési költségeket, a beszerzéseket, a foglalkoztatási adatokat és azt is, milyen eredményeket vállalt, illetve teljesített az alapítvány.
Az eljárás végén dönthetnek a finanszírozás átalakításáról, a korábbi határozatok módosításáról és szükség esetén további jogi lépésekről. Egyelőre azonban sem Schmidt Ádám, sem Kovács Katalin esetében nem állapítottak meg jogellenes magatartást.
A kérdések ettől még súlyosak. Hogyan kaphatott egyetlen alapítvány határozatlan időre ingyen egy hetvenmilliárdos állami létesítményt? Miért az adófizetők állták az évi milliárdos fenntartást? És miért éppen a kedvezményezett intézmény vezetőjének férje írta alá az erről szóló döntést?
Az átvilágítás megkezdődött. Most már nemcsak azt kell megmagyarázni, hogy minden jogszabályos volt-e, hanem azt is, hogyan lehetett mindezt éveken át igazságosnak nevezni.