Ma vált biztossá: Ennyivel nő a nyugdíj 2027-ben! Mutatunk minden juttatást jövőre!
Rendkívüli változások előtt állnak a magyar nyugdíjasok: Magyar Péter miniszterelnök október 19-én, az Országgyűlésben bemutatta a 2027-es költségvetés legfontosabb nyugdíjügyi intézkedéseit. A bejelentések alapján a következő évben nemcsak a szokásos januári nyugdíjemelésre számíthatnak az idősek, hanem jelentősen emelkedhetnek a legalacsonyabb ellátások, megmarad a 13. havi nyugdíj, érkezik a 14. havi juttatás, és elindulhat a régóta várt nyugdíjas SZÉP-kártya is. Ráadásul egy új lakáskorszerűsítési program a nyugdíjas ingatlantulajdonosok előtt is megnyithatja az állami támogatások lehetőségét.
A változások nagyságrendje különösen figyelemre méltó. A kormány a nyugdíjasoknak szánt intézkedésekre összesen 449 milliárd forintos keretet ismertetett, amelyből 123 milliárd forintot a nyugellátások emelésére, további 90 milliárdot pedig az új SZÉP-kártyás támogatás fokozatos bevezetésére különítene el. A keret a további nyugdíjintézkedéseket is magában foglalja, így az egyes tételek nem adhatók hozzá még egyszer a teljes összeghez.
A legjobb hír azoknak érkezett, akik jelenleg különösen alacsony nyugdíjból élnek. A TISZA-kormány tervei szerint a 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelkedik, és a legkisebb ellátásoknál külön, sávos felzárkóztatás is történik. Ez egyes jogosultaknál jóval nagyobb változást eredményezhet, mint a szokásos, inflációt követő januári emelés.
A 2027-es év így a magyar nyugdíjrendszer egyik leglátványosabb átalakítását hozhatja el. Nem mindenki ugyanakkora összeggel jár majd jobban, és egyes támogatások még végleges részletszabályokra várnak, de a most ismertetett intézkedéscsomag több ponton is kedvező változást ígér az idősek számára.
Ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak 2027 januárjától
A rendszeres januári nyugdíjemelés alapja továbbra is a következő évre tervezett infláció. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi előrejelzése 2027-re 3,1 százalékos éves inflációval számolt, ezért jelenleg ez az egyik fontos támpont a várható nyugdíjemelés nagyságának becsléséhez.
Ez is érdekelhet
Fontos azonban, hogy a 3,1 százalék jelenleg előrejelzés, nem a véglegesen megállapított januári nyugdíjemelési mérték. A pontos százalékot a végleges költségvetési és nyugdíjemelési rendelkezések határozzák meg.
Ha a januári emelés valóban 3,1 százalék lenne, akkor a havi nyugdíjak a következőképpen alakulnának:
100 ezer forintos nyugdíj: 103 100 forintra emelkedne, de az alacsony nyugdíjak külön felzárkóztatása ennél nagyobb összeget is eredményezhet.
150 ezer forintos nyugdíj: 154 650 forintra emelkedne, ami havi 4650 forintos növekedést jelentene.
200 ezer forintos nyugdíj: 206 200 forintra nőne, vagyis havonta 6200 forinttal érkezne több.
250 ezer forintos nyugdíj: 257 750 forint lehetne, ami havi 7750 forintos plusz.
300 ezer forintos nyugdíj: 309 300 forintra emelkedne, havi 9300 forintos növekedéssel.
Ezek a számok kizárólag a 3,1 százalékos feltételezett általános emelést mutatják. Nem tartalmazzák az alacsony nyugdíjak külön felzárkóztatását, a 13. és 14. havi juttatást, valamint a nyugdíjas SZÉP-kártya esetleges feltöltéseit.
120 ezer forintra nő a nyugdíjminimum, külön emelést kapnak a kisnyugdíjasok
Az egyik legnagyobb változás a legalacsonyabb ellátásoknál várható. A kormány 2027. január 1-jétől 28 500 forintról 120 ezer forintra emelné az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, emellett külön intézkedéssel segítené a kisnyugdíjak felzárkóztatását.
A meghirdetett sávos rendszer szerint az általános januári emelés után is rendkívül alacsony nyugdíjjal rendelkezők további kiegészítést kapnának. A 108 ezer forintot el nem érő nyugdíjaknál 120 ezer forintos szint szerepel a tervekben, míg a magasabb, de még mindig alacsony ellátásoknál több ezer forintos külön emelést helyeztek kilátásba.
A 108 és 125 ezer forint közötti sávban 12 ezer forintos, a 125 és 130 ezer közötti sávban 10 ezer forintos, a következő sávokban pedig fokozatosan csökkenő kiegészítés szerepel a kormány által ismertetett tervezetben.
Ez azt jelenti, hogy aki jelenleg például havi 100 ezer forint nyugdíjat kap, annál a korábbi összeghez képest akár havi 20 ezer forintos emelkedés is megvalósulhat a felzárkóztatási szabályok alapján. Ez éves szinten 240 ezer forinttal magasabb rendszeres nyugdíjat jelentene, a további jogosult juttatások nélkül.
A 120 ezer forintos nyugdíjminimum azonban nem jelent automatikus, feltétel nélküli kifizetést minden olyan embernek, aki jelenleg ennél kisebb összegű ellátást kap. A résznyugdíjak, a külföldi szolgálati idő alapján megállapított ellátások és a különböző nyugdíjszerű juttatások esetében a végleges jogszabályi feltételek lesznek meghatározók.
A kormány tájékoztatása alapján a nyugdíjemelési és kapcsolódó szociális intézkedések összesen több mint 700 ezer emberhez juthatnak el, beleértve a megváltozott munkaképességűek ellátásaival és az időskorúak járadékával kapcsolatos változásokat is.
Megnéztük: így alakulhat egy kisnyugdíjas teljes éves juttatása
Vegyünk egy olyan példát, amelyben egy nyugdíjas jelenleg havi 100 ezer forintot kap, és 2027-ben a meghirdetett felzárkóztatás eredményeként havi 120 ezer forintra nő az ellátása.
Ebben az esetben a rendszeres nyugdíja egy teljes év alatt 1 millió 440 ezer forintot jelentene, szemben a jelenlegi havi összegből számított 1 millió 200 ezer forinttal.
A 13. havi nyugdíj megtartásával további 120 ezer forint érkezhetne a jogosultnak. A 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete pedig a 120 ezer forintos ellátás 25 százalékával, vagyis 30 ezer forinttal növelné a juttatásait.
Így a példában szereplő kisnyugdíjas 2027-es nyugdíjjellegű kifizetéseinek összege 1 millió 590 ezer forint lehetne, feltéve, hogy egész évben jogosult a havi ellátásra, és megfelel a külön juttatások feltételeinek.
A nyugdíjas SZÉP-kártya ezt még tovább növelheti. A korábbi elképzelések szerint a havi 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők évente akár 200 ezer forintos kártyás támogatáshoz juthatnának.
Ha valaki egy későbbi teljes évben a maximális 200 ezer forintos keretet is megkapná, a fenti példában összesen 1 millió 790 ezer forintnyi éves nyugdíjhoz és kártyás juttatáshoz férhetne hozzá. Ez nem kizárólag készpénz lenne, hiszen a SZÉP-kártyás támogatás felhasználása kötött.
A 2027-es évre azonban még nem garantálható a teljes 200 ezer forintos kártyafeltöltés. Magyar Péter ugyanis hétfőn fokozatos, 2030-ig tartó bevezetést jelentett be, amelynek első szakaszára 90 milliárd forintot terveznek jövőre. Így a 200 ezer forintos példa a korábban meghirdetett végső keretet szemlélteti, nem a biztos 2027-es kifizetést.
És mi történhet az átlagnyugdíjjal?
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb rendelkezésre álló adatai szerint 2026 augusztusában az öregségi nyugdíj átlagos összege havi 264 400 forint volt. Ez jó kiindulási alap ahhoz, hogy szemléltessük, mit jelenthet az általános emelés egy átlagnyugdíj körüli ellátásban részesülő idős ember számára.
Ha a nyugdíjemelés 3,1 százalékos lenne, akkor a 264 400 forintos havi ellátás körülbelül 272 596 forintra emelkedne. Ez havi mintegy 8196 forintos, éves szinten pedig közel 98 352 forintos többletet jelentene a tizenkét rendes havi nyugdíjban.
A 13. havi nyugdíj ebben a példában további körülbelül 272 596 forintot, a 14. havi juttatás 25 százalékos részlete pedig hozzávetőleg 68 149 forintot eredményezne.
Így a példában szereplő átlagnyugdíjas 2027-ben összesen megközelítőleg 3 millió 612 ezer forintnyi nyugdíjjellegű kifizetésre számíthatna, a jelenleg ismert különjuttatási szabályok és a feltételezett 3,1 százalékos emelés mellett.
A korábbi SZÉP-kártyás tervek szerint a havi 250 ezer és 500 ezer forint közötti nyugdíjasok évi 100 ezer forintos kártyás támogatást kaphatnának a teljes program megvalósulása után.
Amennyiben a példában szereplő személy később a teljes 100 ezer forintos kerethez is hozzájutna, az éves nyugdíjjellegű és kártyás juttatások együttes értéke hozzávetőleg 3 millió 712 ezer forintra emelkedhetne.
Itt is fontos, hogy a kártyás összeg fokozatosan bevezetett, feltételekhez kötött juttatás lenne. A 2027-es első feltöltés pontos összegét és időpontját még nem határozták meg véglegesen.
A 13. és a 14. havi nyugdíj is megmarad
A hétfői parlamenti bejelentés másik fontos eleme, hogy Magyar Péter megerősítette: a TISZA-kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, és a 14. havi juttatás első részletének kifizetésével is számol.
A 13. havi nyugdíj a jogosultak számára a februári ellátás összegével egyezik meg. Ha tehát januárban emelkedik a nyugdíj, akkor megfelelő jogosultság esetén ez a magasabb összeg jelenhet meg a 13. havi kifizetésben is.
A 14. havi nyugdíjat 2026-ban fokozatos rendszerben vezették be, első alkalommal a havi ellátás 25 százalékának megfelelő összegben. A 2027-es bejelentésben szintén az egyheti részlet megőrzése szerepelt.
Ennek alapján a 14. havi nyugdíj 2027-es példaszámításánál jelenleg egynegyed havi nyugdíjjal célszerű kalkulálni, nem pedig egy teljes havi ellátással.
Ez azt jelenti, hogy aki 200 ezer forintos havi nyugdíjat kapna, annál a 14. havi részlet 50 ezer forintot jelenthetne. A 300 ezer forintos ellátás mellett 75 ezer, a 120 ezer forintos nyugdíjnál pedig 30 ezer forint lenne ez az összeg.
A 13. és 14. havi nyugdíj kifizetése együtt tehát érdemben növelheti az év során kézhez kapott pénzt, bár nem helyettesíti a rendszeres havi nyugdíjemelést.
Elindul a nyugdíjas SZÉP-kártya: új lehetőség a bevásárlásnál és a gyógyszertárban
Talán az egyik legjobban várt újdonság a nyugdíjas SZÉP-kártya, amelynek bevezetéséről már hónapok óta beszélnek.
Magyar Péter hétfőn bejelentette, hogy 2027-ben megkezdik a program fokozatos elindítását. A tervek szerint az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők már a következő évben megkaphatják az első támogatási részletet.
A kormány a 2027-es költségvetésben 90 milliárd forintot különítene el erre a célra, miközben a teljes programot 2030-ig fokozatosan kívánja kiépíteni.
A korábbi elképzelések két támogatási kategóriával számoltak. A 250 ezer forint alatti nyugdíjasok teljes éves kerete 200 ezer forint, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülőké pedig 100 ezer forint lehetne.
Az új kártya különösen azért lehet hasznos, mert az elképzelések szerint nemcsak pihenésre és üdülésre, hanem élelmiszerekre, gyógyszerekre és egészségmegőrzésre is felhasználható lenne.
Egy kisnyugdíjas számára ez azt jelenthetné, hogy bizonyos rendszeres kiadásait külön kártyás keretből fedezheti, így a havi nyugdíjából több maradhat más szükségletekre.
A kártya pontos felhasználási szabályai, a feltöltések gyakorisága és a 2027-es első összeg még további döntéseket igényelnek. Az azonban már fontos előrelépés, hogy a program megjelent a következő évi költségvetési tervek között.
Újabb segítség: a vényköteles gyógyszerek áfamentessége
A nyugdíjasok életében a gyógyszerkiadások sok esetben jelentős részt képviselnek a havi költségvetésből. Különösen azoknál az időseknél fontos ez, akik több krónikus betegség miatt rendszeresen váltanak ki gyógyszereket.
Magyar Péter a hétfői parlamenti felszólalásban arra is kitért, hogy a kormány már 2026-ban eltörölte a vényköteles gyógyszerek áfáját, és az intézkedés költségvetési fedezetét 2027 egészére biztosítaná.
Ez további könnyebbséget jelenthet a gyógyszervásárlásnál, bár a megtakarítás nagysága attól függ, milyen készítményeket vásárol az érintett, és azok árában mekkora szerepe van az adótehernek.
Ha egy termék korábban 5 százalékos áfával került forgalomba, az áfa megszüntetése teljes áthárítás mellett a korábbi bruttó ár mintegy 4,76 százalékos mérséklődését eredményezheti. A tényleges gyógyszertári árakat azonban a támogatási és gyógyszerár-szabályozási rendszer is befolyásolja.
A lényeg, hogy a gyógyszerek áfamentessége és a nyugdíjas SZÉP-kártya két külön intézkedés. Ha a kártyás támogatás valóban használható lesz a megfelelő gyógyszerek vásárlására, akkor az idősek mindkettő előnyét érzékelhetik.
Akár lakáskorszerűsítési támogatásra is jogosultak lehetnek a nyugdíjasok
A nyugdíjemelés és a közvetlen juttatások mellett egy másik, rendkívül fontos lehetőség is megnyílhat 2027-ben az idősek előtt.
Magyar Péter ugyanis a Wekerle Plusz program részeként új energetikai felújítási támogatást és kedvezményes hitelt jelentett be, amelyet az ország valamennyi településén elérhetővé tennének.
Az új konstrukció egyik legfontosabb sajátossága, hogy sem házasságot, sem gyermekvállalást nem írnának elő kötelező feltételként. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas háztulajdonosok és az egyedül élő idősek sem lennének automatikusan kizárva pusztán családi állapotuk vagy életkoruk miatt.
A program keretében legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatás és fix 3 százalékos kamatozású energetikai korszerűsítési hitel is elérhetővé válhat. A bejelentett hitelkeret felső határa 15 millió forint.
A vissza nem térítendő hozzájárulás a tervek szerint a beruházás költségeinek 30–50 százalékát fedezhetné, az ingatlan energetikai állapotától és a fejlesztés eredményétől függően. A programhoz legalább 30 százalékos energiamegtakarítási követelményt is ismertettek.
Az állami támogatásból többek között hőszigetelés, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés valósulhatna meg a végleges szabályok szerint.
A kormány évente 20 ezer háztartás energetikai korszerűsítését támogatná, 40 milliárd forintos vissza nem térítendő állami kerettel.
Egy régi családi házban élő nyugdíjasnak különösen sokat jelenthet a felújítás
A lakáskorszerűsítési támogatás egyik legnagyobb előnye, hogy nem egyszeri fogyasztási kiadásra fordítanák, hanem hosszú távon csökkentheti az ingatlan energiaigényét.
Magyarországon sok idős ember él olyan régebbi családi házban, amelynek hőszigetelése elavult, az ablakai rosszul zárnak, vagy a fűtési rendszere már korszerűsítésre szorul.
Egy megfelelően megtervezett beruházás segítségével mérsékelhető a fűtéshez szükséges energia mennyisége, és javulhat az otthon komfortja is.
Ha például egy háztartás évente 360 ezer forintot fordít fűtésre, és egy korszerűsítés hatására ennek a költségnek 30 százalékát megtakarítja, akkor évi 108 ezer forinttal csökkenhet a fűtési kiadása. Ez természetesen csak szemléltető számítás, a valós eredmény az épület állapotától, a műszaki megoldásoktól és az energiaáraktól függ.
Az idősebb tulajdonosok számára az új program különösen nagy segítség lehet, ha a feltételek lehetővé teszik a vissza nem térítendő támogatás igénybevételét.
Ugyanakkor a kedvezményes hitel nem ajándékpénz: azt vissza kell fizetni. A tényleges jogosultság, az esetleges önerő, a hitelképesség és a finanszírozás egyéb feltételei különösen fontosak lesznek az alacsonyabb nyugdíjból élők számára.
A 7,5 millió forintos korszerűsítési támogatást ezért nem lehet automatikusan hozzáadni minden nyugdíjas éves jövedelméhez. Ez meghatározott ingatlanberuházáshoz kapcsolódó, külön feltételekkel igényelhető támogatási lehetőség, nem rendszeres pénzbeli nyugdíjjuttatás.
Az időskorúak járadéka is megduplázódhat
A 2027-es változások nem kizárólag az öregségi nyugdíjasokat érinthetik. A kormány a legnehezebb helyzetben lévő idősek támogatását is átalakítaná.
Magyar Péter és Kármán András pénzügyminiszter korábbi bejelentései szerint az időskorúak járadékát is megdupláznák.
Ez az ellátás azoknak az időseknek jelent segítséget, akik elérték a jogszabályban meghatározott életkort, de nem rendelkeznek megfelelő megélhetést biztosító jövedelemmel, vagy nem szereztek elegendő szolgálati időt a teljes öregségi nyugdíjhoz.
Az időskorúak járadéka szociális alapú ellátás, ezért a jogosultság meghatározásánál jövedelmi és egyéb feltételeket is vizsgálnak.
A kormány a megváltozott munkaképességű személyek bizonyos ellátásainál is emelést tervez, és az árvaellátás legkisebb összegének 50 ezerről 60 ezer forintra történő növelését is bejelentette.
Ezek az intézkedések nem minden öregségi nyugdíjasnak járnak, de fontos részei annak a szélesebb szociális csomagnak, amelyet a 2027-es költségvetéshez kapcsolódva ismertettek.
Miért jelenthet különösen nagy változást 2027 a magyar időseknek?
A következő év különlegességét elsősorban az adja, hogy több, egymástól eltérő jellegű intézkedés jelenhet meg egyszerre.
Az általános januári nyugdíjemelés a rendszeres havi ellátásokat érinti. A kisnyugdíjak külön felzárkóztatása célzott segítséget jelenthet a legalacsonyabb jövedelműeknek. A 13. és 14. havi nyugdíj további éves kifizetésekkel egészíti ki a rendszeres jövedelmet.
A SZÉP-kártya új fogyasztási támogatást teremthet, amelyet a tervek szerint élelmiszerekre, gyógyszerekre és pihenésre is fel lehet majd használni. A lakáskorszerűsítési program pedig azoknak nyújthat lehetőséget, akiknek az otthonuk energiahatékonyságán kellene javítaniuk.
Az intézkedések együtt valóban szokatlanul összetett változást jelenthetnek a magyar nyugdíjasok életében. Különösen a kisnyugdíjak felzárkóztatása képviselhet jelentős szerkezeti átalakítást, hiszen nem csupán azonos százalékos emelést alkalmazna minden érintettnél.
Ugyanakkor a történelmi összehasonlításnál óvatosság indokolt: nem áll rendelkezésre olyan egységes, teljes körű elemzés, amely bizonyítaná, hogy 2027 minden korábbi évnél nagyobb javulást hoz a nyugdíjasoknak. A most bejelentett intézkedések mindenesetre több különböző területen is jelentős lehetőségeket teremthetnek.
Mikor érkeznek meg a magasabb összegek?
A legkorábbi változások 2027. január 1-jén léphetnek életbe. Ekkortól alkalmazhatják az általános nyugdíjemelés új mértékét, valamint az alacsony nyugdíjakra vonatkozó külön felzárkóztatási szabályokat.
A 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatás egyheti részlete a jogosultak számára a vonatkozó szabályok szerint, februárban érkezhet.
A nyugdíjas SZÉP-kártya első feltöltése 2027 folyamán várható a kormány bejelentése alapján, de ennek pontos időpontját és összegét még nem ismertették.
A Wekerle Plusz energetikai program esetében szintén meg kell várni a végleges pályázati feltételeket, hogy kiderüljön, mikortól és milyen eljárásban lehet igényelni a támogatást.
A 2027-es költségvetés részletes tervezetét a kormány október végén kívánja az Országgyűlés elé terjeszteni. A következő hetek ezért különösen fontosak lesznek az egyes támogatások pontos feltételeinek tisztázásában.
Ennyi pluszra számíthat egy kisnyugdíjas és egy átlagnyugdíjas
Az eddig ismert bejelentések alapján két különböző élethelyzetet érdemes egymás mellé állítani.
Egy havi 100 ezer forintos nyugdíjban részesülő ember a kisnyugdíjak felzárkóztatásával a példánkban 120 ezer forintos rendszeres havi ellátáshoz juthatna. Ez a korábbi összeghez képest havi 20 ezer, tizenkét hónap alatt összesen 240 ezer forintos emelkedést jelentene. Ehhez a magasabb összeg alapján számított 13. és 14. havi juttatás is kapcsolódhatna, valamint elérhetővé válhatna számára az új SZÉP-kártyás támogatás első részlete.
Egy havi 264 400 forintos, átlagnyugdíj körüli ellátásban részesülő ember 3,1 százalékos feltételezett januári emelés mellett körülbelül 272 600 forintos havi nyugdíjra számíthatna. A rendes havi emelés éves szinten közel 98 ezer forintos növekedést jelentene, a 13. havi ellátás összege is magasabb lenne, és a 14. havi részlet tovább növelné az év során kapott pénzt. Az új SZÉP-kártya szintén további segítséget jelenthetne.
A két példa jól mutatja, hogy a bejelentett intézkedések különböző módon hatnak az eltérő nyugdíjjal rendelkezők helyzetére.
A kisnyugdíjasoknál a külön felzárkóztatás lehet a legfontosabb változás. Az átlagnyugdíj körüli ellátásoknál az általános emelés, a külön havi juttatások és a később bevezetendő SZÉP-kártya együtt alakíthatják az éves bevételeket.
2027 valóban új korszakot nyithat a nyugdíjasok számára
A hétfői parlamenti bejelentések után egyre világosabban kirajzolódik, milyen intézkedésekkel készül a TISZA-kormány a következő évre.
A rendszeres nyugdíjemelés mellett a legalacsonyabb ellátások felzárkóztatása, a 13. és 14. havi juttatás megtartása, az új nyugdíjas SZÉP-kártya, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége és a lakáskorszerűsítési támogatások szélesebb hozzáférhetősége együttesen valóban sok újdonságot hozhat.
Különösen kedvező fejlemény lehet, hogy nem kizárólag a nyugdíj összegének emeléséről van szó, hanem a mindennapi kiadások mérsékléséről és az otthonok korszerűsítésének támogatásáról is. Ez olyan területeket érint, amelyek a nyugdíjasok életminősége szempontjából meghatározók.
A végleges eredményt természetesen az dönti majd el, hogy a bejelentett intézkedések milyen feltételekkel valósulnak meg, és a nyugdíjasok a gyakorlatban mekkora összeghez jutnak hozzá.
A legfontosabb jó hír azonban már most látható: a 2027-es költségvetési tervekben a nyugdíjak emelése mellett több olyan új támogatási lehetőség is szerepel, amelyet kifejezetten az idősek mindennapi életének megkönnyítésére szánnak.
Ha a programokat a bejelentett keretek között végrehajtják, 2027 sok magyar nyugdíjas számára nemcsak a szokásos januári néhány százalékos emelésről szólhat, hanem olyan változásokról is, amelyek az éves jövedelemben, a bevásárlásnál, a gyógyszerkiadásokban és akár az otthon fenntartásában is érezhető segítséget jelenthetnek.