Felrobbant a forint Magyar Péter bejelentése után
Komoly figyelem irányult hétfő délután a magyar forintra, miután Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben bejelentette a 2027-es költségvetés egyik legfontosabb számát. A TISZA-kormány jövőre a GDP 4,9 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal tervez, ami kedvezőbb a nemzetközi befektetők egy részének előzetes várakozásainál. A forint már a nap folyamán erősödni kezdett, az euró árfolyama 362 forint közelébe is süllyedt, a bejelentés pedig újabb lendületet adott a magyar gazdaság kilátásairól szóló piaci vitának.
A 2026. október 19-i parlamenti felszólalásra nemcsak Magyarországon figyeltek. A nemzetközi befektetők, devizakereskedők és gazdasági elemzők is arra vártak, hogy Magyar Péter végre ismertesse, mekkora hiánnyal számol a kormány 2027-ben, és milyen pénzügyi pályán kívánja tartani az országot.
A várakozás érthető volt. A TISZA-kormány az elmúlt hónapokban jelentős béremeléseket, családtámogatási intézkedéseket, nyugdíjügyi változásokat és új lakossági programokat ígért. A pénzpiacok számára azonban ezeknél is fontosabb kérdés volt, hogy miből finanszírozzák az intézkedéseket, és közben sikerül-e mérsékelni az államháztartási hiányt.
A válasz végül megérkezett: 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt jelentett be a miniszterelnök 2027-re. A szám azért is különösen érdekes, mert több elemző ennél magasabb hiányra számított, így a kormány terve a költségvetési fegyelem szempontjából a várakozások egy részénél kedvezőbb képet mutat.
Kimondta Magyar Péter a számot, amelyre a piacok vártak
A hétfői parlamenti felszólalás egyik legfontosabb pillanata akkor érkezett el, amikor a miniszterelnök a tervezett kiadások ismertetése után rátért a költségvetés finanszírozására.
Ez is érdekelhet
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány 2027-ben a bruttó hazai termék 4,9 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal számol.
Ez a szám önmagában is jelentős, de igazán a korábbi várakozásokkal összevetve válik érthetővé a piaci érdeklődés.
A befektetők előzetesen attól tartottak, hogy a nagy összegű kiadásnövelések miatt a költségvetés hiánya továbbra is magas szinten marad. A különböző elemzőházak eltérő előrejelzéseket készítettek, amelyek jellemzően 5 százalék körüli vagy annál magasabb deficittel számoltak.
A Standard Chartered például 5 százalékos hiánycélt várt, míg más előrejelzések 5,5–5,7 százalék körüli értékeket is valószínűsítettek.
A londoni befektetők körében a Telex által ismertetett várakozások középértéke nagyjából 5,2 százalék körül alakult.
Ehhez képest a 4,9 százalékos kormányzati cél már érdemi különbséget jelent, és azt az üzenetet közvetítheti, hogy a kabinet a jóléti intézkedések mellett az államháztartás egyensúlyának javítását is fontosnak tartja.
A forint már délelőtt erősödésbe kezdett
A magyar deviza a hétfői kereskedést kedvező hangulatban kezdte. Reggel egy euróért körülbelül 362,58 forintot kellett fizetni, miközben az amerikai dollár árfolyama 322,82 forint közelében mozgott.
A délelőtti órákban tovább javult a forint helyzete. Az euró árfolyama 362,36 forint környékére csökkent, ami a pénteki záróértékhez képest több mint negyed százalékos erősödést jelentett.
A kereskedés során az euró jegyzése 362,15 forint közelében is megfordult, később azonban átmeneti korrekció következett.
Magyar Péter parlamenti beszéde előtt az árfolyam ismét 363 forint környékére emelkedett, ami azt mutatta, hogy a befektetők egy része kivárta a konkrét költségvetési számokat.
A felszólalás első szakaszában a miniszterelnök jelentős kiadásnövelő intézkedéseket ismertetett. A devizapiacok számára ezért különösen fontossá vált, milyen bevételi forrásokkal és hiánycéllal számol a kormány.
A 4,9 százalékos cél bejelentése után ismét az erősödés lehetősége került előtérbe, bár az egyes árfolyammozgásokat nem lehet kizárólag egyetlen politikai kijelentésnek tulajdonítani.
A Magyar Nemzeti Bank hétfői hivatalos referencia-árfolyama 363,13 forint volt egy euróért. Ez a napi referenciaérték azonban nem azonos a folyamatosan változó, valós idejű devizapiaci jegyzésekkel.
Miért számít ennyire fontosnak a 4,9 százalékos hiány?
Az államháztartási hiány azt mutatja meg, hogy az állam kiadásai egy adott időszakban mennyivel haladják meg a bevételeit.
Ha a kormány többet költ, mint amennyi bevétele keletkezik, akkor a különbséget általában finanszíroznia kell, például állampapírok kibocsátásával vagy más pénzügyi eszközökkel.
A GDP-arányos hiány ezt a különbséget a gazdaság teljesítményéhez viszonyítja. A 4,9 százalékos cél tehát azt jelenti, hogy a kormány a következő évi hiányt a magyar gazdaság éves kibocsátásának 4,9 százalékában kívánja meghatározni.
Ez még mindig jelentős deficit, ugyanakkor a korábban emlegetett 6 százalék körüli értékekhez képest érzékelhető mérséklődést jelentene.
A pénzpiacok azért figyelik kiemelten ezt az adatot, mert az állami finanszírozás fenntarthatóságáról és a későbbi adósságpályáról is fontos információt adhat.
Egy kedvezőbb költségvetési pálya növelheti a befektetők bizalmát, ami bizonyos körülmények között erősítheti a hazai devizát és mérsékelheti az állam finanszírozási költségeit.
Ugyanakkor a hiánycél önmagában még nem eredmény. A tényleges költségvetési adatok csak később mutatják meg, hogy a kormány meg tudta-e valósítani a tervezett egyensúlyjavítást.
A befektetők ennél rosszabb számra is felkészültek
A 2027-es költségvetés bemutatását megelőző napokban a nemzetközi befektetők egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a TISZA-kormány mekkora hiánycsökkentést képes végrehajtani.
A magyar államháztartás helyzetét több tényező is nehezíti. Az elmúlt évek magas költségvetési hiánya, az államadósság finanszírozási költségei és a gazdasági növekedés körüli bizonytalanságok egyaránt befolyásolják a rendelkezésre álló mozgásteret.
Ehhez adódtak hozzá a TISZA-kormány által meghirdetett új intézkedések, köztük a közszolgálati dolgozók béremelése, a családi pótlék megduplázása és a nyugdíjasokat érintő támogatási csomag.
A piaci szereplők ezért arra voltak kíváncsiak, hogyan lehet egyszerre teljesíteni a lakossági vállalásokat és javítani az állam pénzügyi helyzetén.
A korábbi elemzői becslések egy része 5,5 százalékot meghaladó hiánnyal számolt, ami a befektetők számára kevésbé kedvező költségvetési pályát jelentett volna.
Magyar Péter 4,9 százalékos bejelentése ezért a várakozások egy részéhez képest pozitív meglepetésnek tekinthető. A pénzpiaci megítélés azonban attól is függ, hogy a részletes tervezet mennyire meggyőző bevételi és kiadási előirányzatokat tartalmaz.
Az euró bevezetése miatt is kulcsfontosságú a hiány csökkentése
A hétfői bejelentés jelentősége túlmutat a 2027-es költségvetésen. Magyar Péter kormánya ugyanis korábban célként fogalmazta meg, hogy Magyarország néhány éven belül közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítéséhez.
Ehhez azonban több gazdasági követelménynek is meg kell felelni.
Az úgynevezett maastrichti kritériumok között szerepel az államháztartási hiányra és az államadósságra vonatkozó feltétel, valamint az infláció, a hosszú távú kamatszint és az árfolyam-stabilitás követelménye.
Az egyik legismertebb szabály szerint a GDP-arányos költségvetési hiány referenciaértéke 3 százalék.
A most bejelentett 4,9 százalékos cél tehát még nem teljesíti ezt a követelményt. Az euróbevezetés szempontjából azonban fontos lehet, ha a kormány hiteles és fenntartható pályát tud felmutatni a hiány további mérséklésére.
A következő években ezért nemcsak az számít majd, hogy mekkora lesz a 2027-es deficit, hanem az is, milyen gyorsan és milyen gazdasági környezetben közelíthet Magyarország a 3 százalékos szinthez.
Az euró bevezetésének időpontját önmagában egy kedvező költségvetési adat nem határozza meg. Ahhoz a többi gazdasági feltétel teljesítésére és további intézményi döntésekre is szükség van.
Miért erősödhet a forint egy kedvezőbb költségvetési bejelentésre?
A devizapiacokon a befektetők folyamatosan értékelik az adott ország gazdasági kilátásait.
Ha egy kormány a vártnál szigorúbb költségvetési pályát jelent be, az bizonyos körülmények között csökkentheti az ország pénzügyi kockázatainak megítélését.
Ez növelheti a hazai állampapírok vagy más forintalapú befektetések iránti keresletet, ami támogathatja a nemzeti valuta árfolyamát.
Az összefüggés azonban nem automatikus. Egy deviza értékét egyszerre befolyásolja a nemzetközi kamatkörnyezet, a globális befektetői hangulat, az ország inflációja, az államadósság helyzete és a jegybank monetáris politikája is.
Előfordulhat például, hogy egy kedvező költségvetési hír ellenére a forint gyengül, ha ugyanabban az időszakban a befektetők általában elfordulnak a feltörekvő piaci devizáktól.
A hétfői kereskedésnél is fontos figyelembe venni a nemzetközi folyamatokat. A franciaországi politikai bizonytalanság és a devizapiacok egészének mozgása szintén hatással lehetett az euró és a forint egymáshoz viszonyított árfolyamára.
A 4,9 százalékos hiánycél tehát fontos piaci információ, de a forint minden egyes napon belüli elmozdulását nem lehet kizárólag Magyar Péter felszólalásával megmagyarázni.
A 360 forintos euró is elérhető közelségbe kerülhet?
A hétfői bejelentés előtt több piaci elemző is arról beszélt, hogy kedvező költségvetési számok esetén a forint akár a 360-as euróárfolyam közelébe is erősödhet.
Az Erste előzetes elemzése szerint kellően ambiciózus hiánycsökkentési terv mellett akár 360 forint alá is kerülhetne az euró jegyzése.
Ez azonban feltételes előrejelzés volt, nem biztos árfolyamcél.
A hétfői kereskedés során az euró árfolyama 362 forint közelében is megfordult, ami valóban nincs messze a 360-as szinttől.
Ugyanakkor a devizapiaci mozgások akár percek alatt is jelentősen megváltozhatnak. Egy kedvező bejelentést rövid távú profitrealizálás követhet, és a befektetők a később megjelenő költségvetési részletek alapján is módosíthatják várakozásaikat.
Ezért jelenleg nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a forint tartósan áttöri a 360-as szintet, vagy hogy az euró ára a következő hetekben folyamatosan csökkenni fog.
A piaci figyelem mindenesetre várhatóan a részletes költségvetési tervezetre és a Magyar Nemzeti Bank következő kamatdöntésére összpontosul.
A jegybank keddi döntése újabb fordulatot hozhat
A forint szempontjából nemcsak a költségvetés bemutatása fontos esemény ezen a héten.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa október 20-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését. A hétfői piaci beszámolók alapján a jegybanki alapkamat jelenleg 5,5 százalék.
A befektetők arra is figyelnek, hogy a jegybank milyen döntést hoz, illetve hogyan értékeli az inflációt, a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást.
A kamatszint jelentősége azért nagy, mert a forintban elérhető hozamok befolyásolhatják a hazai deviza iránti befektetői keresletet.
Ha a kamatkörnyezet megváltozik, az a devizapiacon is mozgásokat okozhat. A hatás azonban attól függ, hogy a döntés mennyire tér el az előzetes várakozásoktól.
A kormány költségvetési terve és a jegybank monetáris politikája ezért egyszerre alakíthatja a következő napok piaci hangulatát.
A két intézmény feladata ugyanakkor különböző: a kormány a költségvetés bevételeiről és kiadásairól dönt, a jegybank pedig saját törvényi feladatai alapján alakítja a monetáris politikát.
Honnan teremti elő a kormány a bejelentett támogatások fedezetét?
A hétfői beszédben Magyar Péter számos nagy összegű intézkedést ismertetett.
A kormány tervei szerint 667 milliárd forintot fordítanának béremelésekre, amelyek 603 ezer dolgozót érinthetnek. Emellett megdupláznák a családi pótlékot, bővítenék a nyugdíjasoknak szánt támogatásokat, és jelentős többletforrást biztosítanának az egészségügy számára.
Ezek a programok komoly költségvetési kötelezettségeket jelentenek.
A miniszterelnök ezért a kiadási oldal után a finanszírozási intézkedéseket is bemutatta. A tervek egyik fontos eleme az állami pazarlás visszaszorítása, valamint bizonyos adózási szabályok és kedvezmények felülvizsgálata.
A kormány több területen tervez többletbevételeket, például a magas vagyonnal rendelkezők adóztatásából, valamint egyes vállalati és fogyasztási tevékenységek magasabb közterheiből.
A befektetők számára azonban nemcsak az intézkedések felsorolása számít, hanem azok tényleges pénzügyi hatása is.
A részletes költségvetési tervezetből derülhet ki, hogy a kormány mekkora bevételt vár az egyes adóktól, mennyit kíván megtakarítani az állami működésen, és hogyan alakul a kiadások szerkezete.
A 4,9 százalékos hiánycél eléréséhez ugyanis nem elegendő a politikai vállalás. A bevételeknek és kiadásoknak a gyakorlatban is a tervezett pálya szerint kell alakulniuk.
Mit jelenthet az erősebb forint a magyar családoknak?
A forint árfolyamának javulása nem kizárólag a befektetőket érintheti. A hazai fizetőeszköz erősödése hosszabb távon a háztartások kiadásaira is hatással lehet.
Magyarország jelentős mennyiségű terméket és alapanyagot importál külföldről. Ha a forint erősebb, akkor bizonyos euróban vagy dollárban elszámolt beszerzések forintban kifejezett költsége alacsonyabb lehet.
Ez például az elektronikai termékek, egyes élelmiszer-alapanyagok, gyógyszeripari termékek vagy más importált árucikkek esetében lehet fontos.
Az üzemanyagárakat is befolyásolhatja a forint és a dollár árfolyama, hiszen a nemzetközi olajkereskedelemben meghatározó szerepet játszik az amerikai valuta.
Ugyanakkor az árfolyamjavulás nem jelenti azt, hogy a bolti árak azonnal csökkennek.
A kereskedők beszerzési szerződései, készletei, szállítási költségei és az egyéb piaci körülmények mind befolyásolják, mikor és milyen mértékben jelenhet meg az árfolyamváltozás a fogyasztói árakban.
A tartósan erősebb és kiszámíthatóbb forint kedvező lehet az importköltségek és az infláció szempontjából, de néhány órás vagy néhány napos árfolyammozgásból még nem lehet biztos árcsökkenésre következtetni.
A külföldre utazóknak is kedvező lehet a forint erősödése
Az árfolyam változása közvetlenül is érzékelhető azoknak, akik euróban fizetnek, külföldre utaznak vagy más devizában számolt szolgáltatásokat vesznek igénybe.
Ha például az euró árfolyama 370 forintról 362 forintra csökken, akkor egy ezer eurós kiadás forintban kifejezett értéke 370 ezer forintról 362 ezer forintra mérséklődik.
Ez nyolcezer forintos különbséget jelentene ugyanazon ezer eurós összegnél.
Fontos azonban, hogy ez szemléltető összehasonlítás, nem a hétfői parlamenti beszéd alatt mért tényleges árfolyamváltozás.
A valós pénzváltásnál ráadásul a bankok, pénzváltók és fintech szolgáltatók saját átváltási árfolyamai, valamint az esetleges díjak is számítanak.
A forint tartós erősödése ugyanakkor a külföldi vásárlások, utazások és euróban fizetendő kiadások szempontjából valóban kedvező lehet.
Nem mindenkinek jó ugyanúgy az erős forint
Az árfolyam javulásának vannak olyan gazdasági hatásai is, amelyek más szereplők számára kedvezőtlenebbek lehetnek.
A jelentős exportbevételekkel rendelkező magyar vállalatok például gyakran euróban vagy más külföldi pénznemben jutnak bevételhez, miközben költségeik egy részét forintban fizetik.
Ha a forint erősödik, akkor ugyanannyi euróbevétel kevesebb forintot érhet.
Ez egyes exportőrök számára csökkentheti a forintban számolt bevételeket, különösen akkor, ha nem rendelkeznek megfelelő árfolyamkockázat-kezelési megoldásokkal.
Más vállalatok viszont előnyhöz juthatnak, ha jelentős mennyiségű importált alapanyagot vagy berendezést vásárolnak.
A teljes gazdasági hatás ezért nem írható le egyszerűen úgy, hogy minden forinterősödés mindenkinek előnyös.
A stabil és kiszámítható árfolyam ugyanakkor általában megkönnyítheti a vállalkozások pénzügyi tervezését, különösen azoknál, amelyek nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn.
A 4,9 százalékos hiány még nem jelenti a költségvetési problémák végét
A hétfői bejelentés kedvezőbb képet mutathat több előzetes elemzői várakozásnál, de az államháztartás hosszabb távú helyzetének megítéléséhez ennél több információ szükséges.
A 4,9 százalékos hiány továbbra is meghaladja az Európai Unió által alkalmazott 3 százalékos referenciaértéket.
Az ország adósságpályáját emellett a gazdasági növekedés, az infláció, az állampapírok kamatköltségei és a költségvetés elsődleges egyenlege is befolyásolja.
Ha a gazdaság a tervezettnél lassabban növekszik, akkor az adóbevételek elmaradhatnak a várakozásoktól. Ha pedig a kiadások meghaladják az előirányzatokat, az szintén növelheti a hiányt.
Másrészt a kedvezőbb gazdasági teljesítmény vagy az állami megtakarítások a tervezettnél jobb eredményt is lehetővé tehetnek.
A befektetők ezért a hiányszám mellett a kormány teljes költségvetési és gazdasági előrejelzését is vizsgálni fogják.
A 4,9 százalékos cél a költségvetési egyensúly javításának egyik fontos vállalása lehet, de csak a 2027-es tényleges adatok alapján derül majd ki, hogy sikerült-e teljesíteni.
A részletes költségvetés lesz a következő nagy próbatétel
A miniszterelnök hétfőn a 2027-es büdzsé legfontosabb alapelveit ismertette, de a teljes költségvetési törvénytervezet részletes adatai még további vizsgálatra várnak.
A kormány tájékoztatása szerint a tervezetet a héten megküldik a Költségvetési Tanácsnak, az Országgyűlés elé pedig október végén kívánják beterjeszteni.
A következő időszakban ezért nemcsak a forint árfolyamára, hanem az állampapírpiacra és a nemzetközi elemzőházak értékeléseire is érdemes figyelni.
Kiderülhet, hogy a befektetők mennyire tartják megalapozottnak a 4,9 százalékos hiánycélt, és hogyan ítélik meg az egyes bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések megvalósíthatóságát.
A hitelminősítők számára szintén fontos lehet a költségvetési pálya fenntarthatósága, az adósság finanszírozhatósága és a gazdasági növekedés alakulása.
Egy kedvező költségvetési célkitűzés növelheti a bizalmat, de a tartós piaci megítéléshez következetes végrehajtásra és kiszámítható gazdaságpolitikára is szükség van.
Magyar Péter bejelentése után most mindenki a forintot figyeli
A hétfői parlamenti felszólalás egyik legfontosabb gazdasági üzenete egyetlen számban foglalható össze: Magyar Péter kormánya 2027-ben 4,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
Ez több piaci várakozásnál kedvezőbb érték, ezért a bejelentés fontos támpontot adott a befektetőknek a magyar gazdaság következő évi kilátásainak értékeléséhez.
A forint már a hétfői kereskedés során erősödést mutatott, az euró árfolyama időnként 362 forint közelébe került, miközben a költségvetés körüli várakozások jelentős szerepet játszottak a piaci figyelem alakulásában.
A forint látványos mozgása mögött azonban nemcsak a magyar parlamenti bejelentés, hanem a nemzetközi devizapiaci folyamatok és a keddi jegybanki kamatdöntéssel kapcsolatos várakozások is állhatnak.
A 2027-es költségvetés legfontosabb kérdése most az, hogy a kormány hogyan tudja összeegyeztetni a jelentős lakossági támogatásokat és béremeléseket a bejelentett hiánycsökkentési pályával.
Ha a részletes tervezet hitelesen alátámasztja a 4,9 százalékos célt, az javíthatja a magyar gazdaság megítélését. Ha viszont a bevételi vagy megtakarítási számítások körül komoly kérdések merülnek fel, a pénzpiacok újraértékelhetik a várakozásaikat.
Egy biztos: Magyar Péter hétfői költségvetési bejelentése a magyar gazdaságpolitika egyik kiemelt eseménye lett, a 4,9 százalékos hiánycél pedig olyan szám, amelyet a következő hetekben a befektetők, az elemzők és a devizapiac szereplői is figyelemmel kísérnek majd.