Készíthetjük a pénztárcánkat: 2027-től változik a TB összege – mutatjuk, mennyit kell majd fizetni!
Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette a 2027-től érvényes összeget: január 1-jétől havi 12 400 forintot kell befizetni. Ez éves szinten 148 800 forintos kiadást jelenthet azoknak, akik egész évben saját maguk után fizetik a járulékot. A változás azonban nem minden munkavállalót és nyugdíjast érint, ezért különösen fontos tisztázni, kinek kell valóban elővennie a pénztárcáját.
A 2026. október 19-én megjelent tájékoztatások szerint az új összeget már a NAV is közzétette. A változás az egészségügyi szolgáltatási járulékot érinti, amelyet a köznyelvben sokan egyszerűen TB-ként emlegetnek.
2026-ban még havi 12 300 forintot kell fizetni, 2027-ben viszont már 12 400 forint lesz az összeg. Ez havi 100 forintos, éves szinten pedig 1200 forintos növekedés a jelenlegi szabályokhoz képest.
Bár a drágulás viszonylag mérsékelt, az érintettek számára továbbra is jelentős rendszeres kiadásról beszélünk. Különösen azoknak lehet megterhelő az éves közel 150 ezer forint, akiknek nincs állandó munkahelyük vagy rendszeres jövedelmük.
Ennyit kell fizetni 2027. január 1-jétől
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett adatok alapján a következő összegekkel kell számolni:
Ez is érdekelhet
2026-ban: havi 12 300 forint, ami teljes évre 147 600 forintot jelent.
2027-ben: havi 12 400 forint, ami teljes évre 148 800 forintot jelent.
Törthónap esetén: a napi járulék összege 410 forint marad.
A teljes éves összegek tehát 1200 forinttal különböznek egymástól, feltéve, hogy valaki mind a tizenkét hónapban járulékfizetésre kötelezett.
A napi összeg azért fontos, mert nem mindenkinek kell egy teljes hónapra megfizetnie a járulékot. Előfordulhat például, hogy valakinek hónap közben megszűnik a biztosítási jogviszonya, vagy éppen új munkaviszonyt létesít.
Ha valaki csak tíz napra köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, akkor 4100 forintos kötelezettsége keletkezik. Húsz nap esetén 8200 forinttal kell számolni.
Fontos, hogy a napi összeget csak akkor kell alkalmazni, ha a fizetési kötelezettség nem áll fenn a teljes naptári hónapban. Teljes hónap esetén a jogszabályban meghatározott havi összeget kell megfizetni.
Kiknek kell saját maguk után fizetniük a TB-t?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék elsősorban azokat érinti, akik Magyarországon a jogszabályok szerint belföldinek minősülnek, de nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, és más jogcímen sem jogosultak államilag finanszírozott egészségügyi ellátásra.
Tipikus példa lehet az a munkanélküli ember, aki már nem részesül álláskeresési járadékban, és a korábbi biztosítási jogviszonyának megszűnését követő jogosultsági idő is lejárt.
Szintén érintett lehet az a személy, aki hosszabb ideje nem dolgozik, nem tanul olyan jogviszonyban, amely egészségügyi ellátásra jogosítaná, és szociális alapon sem állapítottak meg számára jogosultságot.
Azoknál is felmerülhet a kötelezettség, akik alkalmi munkákból, rendszertelen jövedelemből vagy más, önmagában biztosítási jogviszonyt nem keletkeztető tevékenységből élnek.
Nem a munkanélküliség ténye önmagában döntő, hanem az, hogy az adott személy rendelkezik-e biztosítással vagy más egészségügyi ellátásra jogosító jogcímmel.
Ezért két látszólag azonos élethelyzetben lévő ember közül az egyiknek kellhet külön járulékot fizetnie, míg a másiknak nem.
A dolgozók többségének nem kell külön befizetnie a 12 400 forintot
Az új összeg híre sok munkavállalóban kelthet aggodalmat, pedig a havi 12 400 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék nem egy minden dolgozóra külön kivetett új teher.
A szabályosan bejelentett munkaviszonyban dolgozók után a társadalombiztosítással kapcsolatos közterhek elszámolása a foglalkoztatási jogviszony szabályai szerint történik.
A munkavállalók bruttó fizetéséből főszabály szerint 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le. Ez más kötelezettség, mint a most változó, havonta meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulék.
Vagyis egy bejelentett alkalmazottnak általában nem kell a fizetéséből levont társadalombiztosítási járulékon felül külön havi 12 400 forintot befizetnie.
Ugyanez igaz a saját jogú nyugdíjasokra is, akik nyugdíjas jogállásuk alapján jogosultak az egészségügyi ellátásra.
A változás tehát elsősorban azoknak fontos, akiknek nincs más, jogszabály szerinti egészségügyi ellátási jogosultságuk.
A nyugdíjasoknak, gyermekeknek és nappali tagozatos diákoknak sem kell automatikusan fizetniük
Magyarországon több olyan csoport is van, amelynek tagjai külön havi járulékfizetés nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.
Ide tartoznak többek között a saját jogú nyugdíjasok, valamint a jogosultsági feltételeknek megfelelő kiskorúak és nappali rendszerű oktatásban tanuló diákok.
Egyes szociális ellátásokban részesülők, illetve egészségi állapotuk alapján meghatározott ellátásra jogosult személyek számára is biztosított lehet az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele külön járulékfizetés nélkül.
Ugyanakkor nem minden diák vagy nyugdíjkorhatárt elért személy jogállása azonos. Egy külföldön tanuló, más országban biztosított vagy sajátos ellátásban részesülő személy esetében eltérő szabályok érvényesülhetnek.
A legfontosabb ezért az, hogy a jogosultságot mindig a tényleges biztosítási és ellátási helyzet alapján kell megállapítani.
Mi történik, ha valaki elveszíti a munkahelyét?
A járulékfizetési kötelezettség egyik leggyakoribb kiváltó oka a munkaviszony megszűnése.
Sokan azt gondolják, hogy az utolsó munkanapot követően azonnal fizetni kell a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot. A szabályozás azonban bizonyos esetekben további jogosultsági időszakot biztosít.
Ha valakinek a megszűnő biztosítási jogviszonya megfelelő ideig fennállt, akkor főszabály szerint további 45 napig jogosult lehet egészségügyi szolgáltatásra.
Ez idő alatt nem keletkezik automatikusan külön járulékfizetési kötelezettség pusztán a munkaviszony megszűnése miatt.
Ha viszont ez az időszak lejár, és az érintett nem rendelkezik új biztosítással vagy más jogosultsággal, akkor már felmerülhet a saját maga után fizetendő járulék.
Rövidebb korábbi biztosítási idő esetén a továbbélő jogosultság időtartama is eltérhet, ezért nem minden helyzetben alkalmazható automatikusan a 45 napos szabály.
Különösen fontos tehát, hogy aki elveszíti a munkahelyét, ellenőrizze, meddig jogosult még egészségügyi ellátásra. Ezzel elkerülhető, hogy feleslegesen fizessen, vagy éppen észrevétlenül járuléktartozást halmozzon fel.
A végzett diákoknak is figyelniük kell a határidőkre
Az egészségügyi szolgáltatási járulék a tanulmányaikat befejező fiatalokat is érintheti.
Azok a diákok, akik befejezik középiskolai vagy felsőoktatási tanulmányaikat, nem feltétlenül veszítik el azonnal az egészségügyi ellátásra való jogosultságukat.
A jogosultság a diákigazolványra való jogosultsághoz és az azt követő jogszabályi időszakhoz is kapcsolódhat.
A NAV tájékoztatása szerint, ha a diákigazolványra való jogosultság megszűnik, a volt tanuló pedig nem tanul tovább, nem helyezkedik el és más jogcímen sem jogosult ellátásra, akkor a meghatározott további időszak lejártát követően kell megkezdenie a járulékfizetést.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az iskolából kikerülő fiataloknak érdemes tisztában lenniük a saját jogosultságuk megszűnésének időpontjával.
Ha időközben bejelentett munkaviszonyt létesítenek, akkor általában már nem lesz szükségük külön egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésére.
Mikor kell befizetni a havi 12 400 forintot?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésének határideje főszabály szerint a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.
Ez azt jelenti, hogy a 2027. januárra vonatkozó járulékot alapvetően 2027. február 12-éig kell megfizetni.
Ha a határidő munkaszüneti napra vagy hétvégére esik, akkor az általános adóeljárási szabályok szerint módosulhat a tényleges fizetési határidő.
A befizetés többféle módon teljesíthető, például banki átutalással, megfelelő elektronikus fizetési lehetőséggel vagy csekken.
Átutalásnál különösen fontos a megfelelő NAV-számla használata és a befizető azonosításához szükséges adatok pontos megadása.
A rendszeres fizetési kötelezettséget érdemes naptárban vagy banki emlékeztetővel nyomon követni, mert az elmaradt befizetések idővel jelentős tartozássá növekedhetnek.
Kell külön bejelentkezni a NAV-nál?
A járulékfizetési kötelezettség megállapítása ma már jellemzően automatikusan történik.
A NAV a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől kapott adatok alapján nyilvántartja, ha valaki elveszíti biztosítási jogviszonyát, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra.
Ilyen esetben az adóhatóság automatikusan előírhatja az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és értesítést küldhet az érintettnek.
Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor a nyilvántartási adatok hiányosak, vagy valakinek eltérő biztosítási jogállását külön igazolnia kell.
Ez különösen külföldi biztosítás, külföldi munkavégzés vagy más speciális élethelyzet esetén lehet fontos.
Ha valaki úgy kap fizetési felszólítást, hogy közben érvényes biztosítással vagy más egészségügyi ellátási jogosultsággal rendelkezik, érdemes egyeztetnie az illetékes hatósággal.
Az automatikus adatkezelés tehát egyszerűbbé teszi az ügyintézést, de nem szünteti meg annak szükségességét, hogy az érintettek ellenőrizzék saját jogviszonyukat.
Mi történik, ha valaki nem fizeti be a TB-t?
Az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék nem egyszerűen egy késedelmes számlát jelent. Tartós nemfizetés esetén az egészségügyi ellátásra való jogosultság szempontjából is súlyos következmények jelentkezhetnek.
A jelenlegi szabályok szerint ha az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás meghaladja a havi járulék összegének hatszorosát, akkor a TAJ-számot az egészségügyi szolgáltatások térítésmentes igénybevétele szempontjából érvényteleníthetik.
A 2027-es havi 12 400 forintos összegből kiindulva a hatszoros érték 74 400 forint. A jogszabály ugyanakkor a tartozásnak ezt az összeget meghaladó mértékéhez köti a következményt, nem pusztán a hatodik hónap elteltéhez.
Fontos, hogy ilyenkor a TAJ-szám nem szűnik meg véglegesen, de az ellátások igénybevétele fizetési kötelezettséggel járhat.
A tartozás rendezése után a jogosultsági helyzet helyreállhat a vonatkozó szabályok szerint, azonban a tartozás fennállása alatt igénybe vett ellátások költsége nem feltétlenül válik utólag automatikusan térítésmentessé.
A rendszeres befizetés ezért nemcsak adózási kötelezettség, hanem az egészségügyi ellátásokhoz való zavartalan hozzáférés szempontjából is fontos.
Mit tehet, akinek nincs pénze befizetni?
Azok számára, akik tartósan jövedelem nélkül maradnak, a havi 12 400 forintos kötelezettség komoly nehézséget jelenthet.
Bizonyos szociális helyzetekben azonban lehetőség van arra, hogy az érintett egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát szociális rászorultság alapján állapítsák meg.
Ennek feltételeit külön jogszabályok határozzák meg, és a jogosultság vizsgálata során a háztartás anyagi körülményeit is figyelembe vehetik.
Az érintettek a járási hivatalnál érdeklődhetnek arról, hogy jogosultak lehetnek-e ilyen ellátásra.
Más esetben, ha már keletkezett járuléktartozás, a NAV-nál fizetési könnyítés vagy részletfizetés lehetősége is felmerülhet az általános szabályok alapján.
A legfontosabb, hogy aki fizetési nehézséggel küzd, ne hagyja figyelmen kívül a hatósági értesítéseket. A tartozás rendezésének vagy a jogosultság tisztázásának lehetőségeit érdemes időben megvizsgálni.
Külföldön élő magyaroknak is kell fizetniük?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék kérdése gyakran felmerül azoknál a magyar állampolgároknál is, akik hosszabb ideig külföldön dolgoznak vagy élnek.
Az Európai Unión belül főszabály szerint nem az állampolgárság határozza meg a társadalombiztosítás helyét, hanem az alkalmazandó uniós koordinációs szabályok, a munkavégzés és a biztosítási jogviszony körülményei.
Ha valaki például Spanyolországban vagy Németországban biztosított, akkor megfelelő bejelentés és igazolás mellett általában nem kell ugyanarra az időszakra Magyarországon is egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
Ugyanakkor a külföldi biztosítás tényét szükség esetén be kell jelenteni a magyar egészségbiztosítási nyilvántartás felé, és a jogosultságot igazolni kell.
Nem elegendő tehát pusztán arra hivatkozni, hogy valaki huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. A tényleges biztosítási helyzet és a megfelelő adminisztráció döntő jelentőségű lehet.
Miért változik évről évre a járulék összege?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege az elmúlt években fokozatosan emelkedett. A havi fizetendő összeg 2023-ban 9600 forint, 2024-ben 11 300 forint, 2025-ben 11 800 forint, 2026-ban pedig 12 300 forint volt.
Ehhez képest 2027-ben már csak 100 forintos havi emelés következik.
A változások hátterében a törvényben meghatározott értékkövetési szabályok állnak. Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékét a jogszabályban előírt számítás alapján rendszeresen módosítják.
Az új összeg tehát nem azt jelenti, hogy minden egészségügyi szolgáltatás díja emelkedik, és nem is a munkavállalók általános társadalombiztosítási járulékkulcsának növeléséről van szó.
A változás kifejezetten a saját maguk után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető személyeket érinti.
2027-től ennyi lesz a fizetendő TB – erre kell figyelni
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által ismertetett új összeg alapján a következő évben azoknak kell magasabb egészségügyi szolgáltatási járulékkal számolniuk, akik Magyarországon saját maguk után kötelesek megfizetni ezt a közterhet.
2027. január 1-jétől a havi összeg 12 400 forint, a napi összeg 410 forint lesz. Egy teljes évre ez 148 800 forintot jelent, vagyis a 2026-os szinthez képest mindössze 1200 forinttal emelkedik az éves kötelezettség.
A legfontosabb azonban nem maga a százforintos drágulás, hanem annak tisztázása, hogy kinek kell egyáltalán fizetnie.
A bejelentett munkavállalók, a saját jogú nyugdíjasok és más jogcímen egészségügyi ellátásra jogosult személyek számára a havi 12 400 forintos összeg általában nem jelent külön befizetendő terhet.
Azoknak viszont, akiknek megszűnik a munkaviszonyuk, befejezik tanulmányaikat, vagy más okból elveszítik egészségügyi jogosultságukat, érdemes időben ellenőrizniük a NAV és az egészségbiztosító nyilvántartását.
A tartós járulékelmaradás ugyanis jóval nagyobb problémát okozhat, mint maga a havi emelés: a felhalmozódó tartozás végső soron az államilag finanszírozott egészségügyi ellátások igénybevételét is érintheti.
A következő évre tehát már ismert a pontos összeg, a legfontosabb teendő pedig az, hogy minden érintett ellenőrizze saját biztosítási helyzetét, és ha valóban fizetési kötelezettsége van, 2027 januárjától már az új, havi 12 400 forintos összeggel számoljon.
Forrásellenőrzés: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Adózóna, Economx, Házipatika.