Itt a nagy bejelentés a 13. és 14. havi nyugdíjról: amit Kármán András attól mindenkinek kikerekedett a szeme
# Itt a nagy bejelentés a 13. és 14. havi nyugdíjról: amit Kármán András attól mindenkinek kikerekedett a szeme;
Komoly változás lehet készülőben a 13. és a 14. havi nyugdíjnál: Kármán András pénzügyminiszter nyilatkozata alapján a kormány azt vizsgálja, indokolt-e továbbra is ugyanazzal az aránnyal kiszámítani a pluszjuttatást egy 120 ezer és egy 500 ezer forintos nyugdíjnál. A felvetés azért különösen jelentős, mert a jelenlegi rendszer éppen így működik: akinek magasabb a rendes havi nyugdíja, annak forintban a 13. és a 14. havi juttatása is automatikusan magasabb.
Kármán azonban a rászorultsági elvet emelte ki, vagyis azt, hogy a nyugdíjasok támogatásánál nagyobb súlyt kaphat az, kinek van valóban szüksége a pluszpénzre. Ez elméletileg azt eredményezhetné, hogy az alacsonyabb nyugdíjból élők arányaiban kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, miközben a magasabb nyugdíjakhoz kapcsolódó extra kifizetések növekedését valamilyen módon korlátoznák.
A nagy bejelentés mellett azonban van egy kulcsfontosságú részlet: erről egyelőre nincs végleges kormánydöntés. Kármán nem jelentett be konkrét összeghatárt, új képletet vagy csökkentést. A jelenlegi szabályok tehát addig érvényben maradnak, amíg a kormány és az Országgyűlés ténylegesen nem módosítja azokat.
Kármán egy 120 ezres és egy 500 ezres nyugdíjat állított egymás mellé
A pénzügyminiszter felvetésének erejét az adta, hogy nem általánosságban beszélt igazságosabb nyugdíjrendszerről, hanem két nagyon konkrét összeget állított egymással szembe. A kérdés lényegében az volt, hogy ugyanolyan mértékben kell-e részesülnie a 13. és 14. havi nyugdíjból annak, aki havi 120 ezer forintból él, mint annak, akinek 500 ezer forintos nyugdíja van.
A jelenlegi rendszerben a válasz igen, legalábbis az alkalmazott arány tekintetében. Ha valakinek 120 ezer forint a februári nyugdíja, a teljes 13. havi nyugdíja is 120 ezer forint. Ha valaki 500 ezret kap, akkor ugyanennek a szabálynak az alapján 500 ezer forintos 13. havi nyugdíj jár neki. A 2026-ban bevezetett 14. havi nyugdíj első részleténél ugyanez az arányos logika működött: minden jogosult a saját februári ellátásának 25 százalékát kapta.
Ez is érdekelhet
Így 2026-ban 120 ezer forintos havi ellátás mellett 30 ezer forint, 500 ezer forintos nyugdíjnál pedig 125 ezer forint volt a 14. havi juttatás első részlete. Kármán felvetése éppen azt kérdőjelezi meg, hogy ezt a tisztán arányos rendszert hosszú távon változatlanul fenn kell-e tartani.
A rászorultság teljesen átírhatná a mostani logikát
A TISZA-kormány nyugdíjpolitikai intézkedéseiben egyre egyértelműbben megjelenik a célzott felzárkóztatás. Októberben már részletesen ismertették azt a 2027 januárjától tervezett rendszert, amely a legalacsonyabb nyugdíjakat az általános januári emelésen felül külön sávos korrekcióval növelné.
Az öregségi nyugdíjminimumot 28 500 forintról 120 ezer forintra emelnék, és a 146 ezer forint alatti nyugdíjak jelentős részénél külön felzárkóztató emelés jönne. A kormány számítása szerint a teljes kisnyugdíjas és kapcsolódó szociális csomag több mint 700 ezer embert érinthet.
Ebben a politikában könnyen felismerhető ugyanaz a gondolat, amelyről Kármán a 13. és 14. havi nyugdíj kapcsán beszélt: a pluszforrások nagyobb részét azokhoz irányítani, akik a legalacsonyabb ellátásokból élnek. A kérdés most az, hogy ez az elv átterjed-e a februári extra juttatások számítására is.
A 13. havi nyugdíj jelenleg egy teljes havi összeg
A hatályos rendszerben a 13. havi nyugdíj összege megegyezik azzal a nyugdíjösszeggel, amely a jogosultat februárban megilleti. Ez fontos, mert a februári összeg már tartalmazza az adott év januári rendes nyugdíjemelését is.
Ha tehát valakinek januártól 250 ezer forintra emelkedik a nyugdíja, a jelenlegi szabály alapján 250 ezer forintos 13. havi nyugdíj jár mellé. A rendes februári ellátással együtt ez már 500 ezer forint, és ehhez jöhet hozzá külön a 14. havi nyugdíj adott évben járó része.
A 13. havi nyugdíjra jogosultság sem egy újonnan beadandó kérelemhez kötött. A Magyar Államkincstár hivatalból intézi a kifizetést annak, aki megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek.
A 14. havi nyugdíjból 2026-ban egy heti összeg érkezett
A 14. havi nyugdíjat 2026-ban még nem teljes havi összegben fizették ki. Az első lépcső a februári nyugdíj 25 százaléka volt, vagyis nagyjából egy heti ellátásnak megfelelő pluszpénz. Így egy 200 ezer forintos nyugdíjnál 50 ezer, 300 ezernél 75 ezer, 500 ezernél pedig 125 ezer forintos 14. havi juttatás érkezett.
A korábbi bevezetési elképzelés szerint 2027-ben már két heti, vagyis körülbelül félhavi összeg következhetne, 2028-ban három heti, majd később egy teljes havi juttatás. Fontos azonban, hogy a 2027-es konkrét mértéket nem érdemes még megváltoztathatatlan tényként kezelni. A korábbi menetrend kommunikációs és költségvetési tervekben megjelent, de a TISZA-kormány most éppen a rendszer számításának felülvizsgálatáról beszél.
Vagyis egyszerre két kérdés van nyitva: mennyivel növekszik 2027-ben a 14. havi nyugdíj, és továbbra is mindenkinél pontosan a saját nyugdíjával azonos arányban számolják-e ki.
Egy 500 ezres nyugdíjnál már óriási összegről beszélünk
Az arányos rendszer különbségei akkor válnak igazán látványossá, ha nagyobb nyugdíjösszegeket teszünk egymás mellé. Ha a jelenlegi logika változatlan maradna, egy 500 ezer forintos havi nyugdíjhoz 500 ezer forintos 13. havi nyugdíj társulna. Ha pedig a 14. havi juttatás 2027-ben valóban elérné a félhavi összeget, az további 250 ezer forintot jelentene.
Ebben a példában a rendes februári nyugdíjjal együtt összesen 1 millió 250 ezer forintnyi kifizetésről beszélnénk. Egy 120 ezer forintos nyugdíjas ugyanilyen szabályok mellett 120 ezer rendes nyugdíjat, 120 ezer 13. havi és 60 ezer forintos félhavi 14. havi juttatást kapna, vagyis összesen 300 ezer forintot.
A rendszer arányos: mindenki ugyanannyi havi ellátásnak megfelelő összeget kap. Forintban azonban hatalmas különbség alakul ki. Kármán nyilatkozata alapján éppen azt vizsgálják, indokolt-e ezt változatlanul így hagyni.
A nagy kérdés: több jutna a kisnyugdíjasoknak, vagy kevesebb a magasabb nyugdíjak után?
A rászorultsági elvet többféleképpen lehetne beépíteni a rendszerbe, és itt kezdődik az a rész, amelyről egyelőre nincs konkrét kormánydöntés. Az egyik lehetőség az lenne, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak után nagyobb arányú plusz járjon. Más megoldás lehetne egy minimumösszeg, amely megvédi a kisnyugdíjasokat, vagy egy felső határ, amely fölött már nem nő tovább korlátlanul a pluszkifizetés.
Elméletileg szóba jöhetne sávos rendszer is, hasonlóan a 2027 januárjára már bemutatott kisnyugdíjas felzárkóztatáshoz. Például alacsonyabb nyugdíjnál magasabb százalék, közepesnél a jelenlegi arány, magasabb ellátásnál pedig korlátozottabb plusz. Ilyen konkrét képletet azonban Kármán nem jelentett be.
Ezért jelenleg nem lehet felelősen azt mondani, hogy az 500 ezer forintos nyugdíjjal rendelkezők biztosan kevesebb 13. havi vagy 14. havi nyugdíjat kapnak majd. Ugyanígy azt sem tudjuk még, hogy a 120 ezer forintos nyugdíjasok a jelenleginél nagyobb arányú juttatásban részesülnek-e.
Az októberi bejelentésekből viszont már látszik, merre indul a kormány
Kármán augusztusi nyilatkozata óta a kormány nyugdíjpolitikájának egy fontos része konkrétabbá vált. Október elején bejelentették a 2027 januári kisnyugdíjas csomag részleteit, majd társadalmi egyeztetésre került a hozzá kapcsolódó szabályozás is.
A 120 ezer forintos minimum, a sávos emelések, a rokkantsági és rehabilitációs ellátások növelése, az árvaellátás minimumának emelése és az időskorúak járadékának jelentős növelése mind ugyanabba az irányba mutat: a legkisebb jövedelmű idősek kapnának arányaiban nagyobb segítséget.
A 13. és 14. havi nyugdíj konkrét átalakítását azonban az októberi bejelentések között sem jelentették be. Vagyis az augusztusban felvetett rászorultsági átalakítás továbbra is nyitott kérdés.
Ezért volt ennyire erős Kármán mondata
A 13. havi nyugdíj évek óta az egyik legnagyobb egyszeri nyugdíjkifizetés Magyarországon. A 14. havi juttatás bevezetésével pedig még nagyobb lett a februári plusz pénzügyi jelentősége. Így amikor egy pénzügyminiszter felveti, hogy nem feltétlenül kellene ugyanazzal az aránnyal kezelni egy 120 és egy 500 ezer forintos nyugdíjast, az több millió ember pénzügyeit érintő kérdést nyit meg.
Ráadásul nem pusztán néhány ezer forintról lehet szó. Egy magasabb nyugdíjnál egy százalékos vagy sávos korlátozás már több tíz- vagy akár százezer forintos éves különbséget jelenthet, miközben a legalacsonyabb ellátásoknál ugyanekkora költségvetési összegből látványosabb támogatást lehetne biztosítani.
Éppen ezért lesz döntő jelentőségű, hogy a 2027-es költségvetésben és az ahhoz kapcsolódó nyugdíjszabályokban végül milyen képlet jelenik meg.
A 13. havi nyugdíjat nem jelentették be, hogy megszüntetnék
A nyilatkozatot azért sem érdemes úgy értelmezni, mintha a kormány egyszerűen eltörölné a 13. havi nyugdíjat. Kármán nem a juttatás megszüntetéséről beszélt, hanem annak lehetséges számítási módjáról. A különbség alapvető.
A jelenlegi jogszabályok továbbra is biztosítják a teljes havi 13. havi nyugdíjat. Ahhoz, hogy ebből rászorultsági alapú, sávos vagy maximált rendszer legyen, jogszabályt kellene módosítani. Amíg ez nem történik meg, a jelenlegi képlet az irányadó.
Ugyanezért félrevezető lenne már most azt állítani, hogy bárkitől biztosan elvesznek valamennyit. Jelenleg egy politikai és költségvetési mérlegelés zajlik, amelyből később lehet konkrét döntés.
A 14. havi nyugdíjnál még több a nyitott kérdés
A 14. havi nyugdíj azért különösen érdekes, mert maga a juttatás is csak 2026-ban indult el. Az első évben a havi ellátás negyedét fizették ki, és a korábbi elképzelés szerint több év alatt érné el a teljes havi összeget.
A 2027-es második lépcső ezért eleve nagyobb kiadást jelentene a költségvetésnek, miközben Kármán már arról beszél, hogy a rászorultság alapján érdemes lehet másképpen elosztani a forrásokat. Így elképzelhető, hogy a következő költségvetésben nem egyszerűen a 25 százalékos juttatás mechanikus növeléséről születik döntés, hanem magát a számítási elvet is újragondolják.
Hogy ez megtörténik-e, és ha igen, milyen formában, jelenleg még nem ismert.
A kisnyugdíjasoknak viszont már biztosan készül jelentős plusz 2027-re
Miközben a 13. és 14. havi nyugdíj jövőbeli képlete még nyitott, az alacsony nyugdíjak felzárkóztatásánál a kormány már jóval konkrétabb terveket mutatott be. A januári rendes emelés után a 108 ezer forint alatti nyugdíjakat 120 ezer forintra egészítenék ki, majd további sávokban 6–12 ezer forintos célzott emelések következnének.
Bizonyos sávokban garantált minimumösszegeket is beépítettek a tervezetbe, hogy a sávhatárok közelében ne járhasson rosszabbul az, akinek eredetileg valamivel magasabb volt a nyugdíja. Ez azt mutatja, hogy a rászorultsági elv már nem csak egy rádióinterjúban elhangzott gondolat: a kisnyugdíjas emelési rendszerben konkrét szabályozási formát kap.
Ez még nem bizonyítja, hogy a 13. és 14. havi nyugdíjnál ugyanezt a modellt alkalmazzák majd, de megmutatja, milyen irányban gondolkodik a kabinet.
Mire számíthat most egy nyugdíjas?
Jelenleg a legegyszerűbb és legpontosabb válasz az, hogy a hatályos szabályok szerint továbbra is jár a teljes 13. havi nyugdíj, a 14. havi juttatás pedig a fokozatos bevezetés rendszerében létezik. A 2026-os első részlet 25 százalék volt. A 2027-es pontos konstrukciót azonban még nem szabad kész tényként kezelni, különösen Kármán nyilatkozata után.
Aki alacsony nyugdíjból él, annak közben külön is érdemes figyelnie a januári felzárkóztatást, mert 2027 elején előbb a rendes általános emelés történik meg, majd az új sávos korrekció. Ez megváltoztathatja azt az összeget is, amely később a februári juttatások alapja lehet, ha a jelenlegi számítási logika fennmarad.
A döntés több százmilliárd forintról szólhat
A 13. és a 14. havi nyugdíj országos szinten hatalmas költségvetési tétel. Már néhány százalékos változtatás is több tízmilliárd forintnyi pénzt mozgathat meg, ezért a kormány egyszerre mérlegel szociális, költségvetési és politikai szempontokat.
Ha a rendszer rászorultsági irányba mozdul, annak lényegében az lenne a célja, hogy ugyanabból a költségvetési keretből nagyobb segítséget kapjanak azok, akiknek a havi nyugdíja a legalacsonyabb. Ugyanakkor ez szükségszerűen felveti azt a kérdést is, hogyan változna a magasabb nyugdíjjal rendelkezők februári juttatása.
Ezért lesz különösen fontos minden konkrét összeghatár, százalék és jogosultsági szabály, amikor a végleges javaslat nyilvánosságra kerül.
Egyelőre tehát nem elvételről, hanem egy lehetséges új képletről van szó
Kármán András nyilatkozata azért keltett nagy figyelmet, mert először tette ennyire egyértelművé, hogy a kormány nem feltétlenül tekinti érinthetetlennek a 13. és 14. havi nyugdíj jelenlegi, mindenkinél azonos arányra épülő számítási rendszerét. A rászorultság nagyobb szerepet kaphat, és ez alapjaiban változtathatná meg, mennyi pluszpénzt kap egy alacsony és egy magas nyugdíjból élő ember.
De a végleges döntés még hiányzik. Nincs kihirdetett új jövedelmi határ, nincs meghatározott maximális 13. havi összeg, és azt sem közölték, hogy a magasabb nyugdíjakat milyen mértékben érintené egy esetleges változtatás. Októberben a kormány már részletesen bemutatta a kisnyugdíjasok 2027-es felzárkóztatását, de a 13. és 14. havi juttatás új képletéről továbbra sincs kész szabály.
Ezért kapta fel mindenki a fejét Kármán bejelentésére
A pénzügyminiszter lényegében azt a kérdést tette fel, amely eddig nem szerepelt ilyen nyíltan a rendszer jövőjéről szóló kormányzati kommunikációban: ugyanúgy kell-e támogatni egy 120 ezer forintos és egy 500 ezer forintos nyugdíjast a 13. és 14. havi kifizetésnél? Ha erre végül az lesz a kormány válasza, hogy nem, akkor az elmúlt évek egyik legjelentősebb változása következhet a februári nyugdíjkifizetések rendszerében.
A kisnyugdíjasok ebből akár kedvezőbben is kijöhetnek, ha a rászorultsági elv valóban több pénzt irányít az alacsony ellátásokhoz. A magasabb nyugdíjaknál viszont csak a végleges jogszabályból derülhet ki, lesz-e bármilyen plafon, alacsonyabb arány vagy más korlátozás.
Jelenleg tehát senkinek nem csökkentették a 13. havi nyugdíját, és nincs kihirdetett döntés arról sem, hogy 2027-ben pontosan milyen új képlettel számolják a 14. havi juttatást. Kármán András mondata azonban egyértelmű jelzés: a kormány már vizsgálja, hogy a jövőben ne pusztán a havi nyugdíj nagysága, hanem a rászorultság is meghatározza, kinek mekkora extra összeg jut. Ha ebből valóban törvénymódosítás lesz, az több millió nyugdíjas februári pénzét írhatja át.
Forrásellenőrzés: Kármán András Kossuth Rádióban adott interjúja, Magyar Államkincstár, Nemzeti Jogszabálytár, Költségvetési Tanács, a 2027-es nyugdíjintézkedésekről szóló kormányzati bejelentések.