Greta Thunberg és az Európai baloldal kiakadt a migrációs paktumon, mert engedi a deportációt, és a fogvatartást
Greta Thunberg kiakadt az EU migrációs paktumára – közben Magyarországon még mindig „betelepítésről” beszélnek
Miközben Magyarországon a Fidesz éveken át azzal kampányolt, hogy az Európai Unió „betelepítené” a migránsokat, Európa baloldali és jogvédő körei most éppen az ellenkezője miatt támadják Brüsszelt: szerintük az új uniós szabályozás túl nagy hatalmat ad a tagállamoknak a kitoloncolásra, a fogva tartásra és a menedékkérők Európán kívüli központokba küldésére.
Greta Thunberg friss videója pontosan erről szól. A klímaaktivista szerint az EU egy olyan deportációs rendszert épít, amelyről szerinte nem beszélnek elég nyíltan. Úgy fogalmazott: Európa az Egyesült Államok bevándorlási hatóságának, az ICE-nak a módszereiből vesz mintát, és olyan rendszert építhet ki, amely családok szétszakításához, külső deportációs börtönökhöz és egy új, profitorientált kitoloncolási iparághoz vezethet.
Ez önmagában is érdekes. De magyar nézőpontból még érdekesebb, mert teljesen szembemegy azzal a Fidesz által évekig sulykolt képpel, hogy az EU migrációs politikája pusztán „betelepítési terv” lenne.
Thunberg szerint Európa deportációs gépezetet épít
Greta Thunberg videójában azt állítja, hogy az EU „széles körű deportációs tervet” készít elő, amelynek részeként az uniós országok akár Európán kívül is létrehozhatnának úgynevezett visszatérési központokat.
Szerinte ezek a gyakorlatban deportációs börtönökké válhatnak, távol a nyilvánosságtól, távol az európai közvélemény ellenőrzésétől. A videóban arról beszél, hogy a menekülés okait — háborúkat, klímaválságot, fegyverexportot, gazdasági kizsákmányolást — részben éppen azok az országok termelik újra, amelyek aztán börtönökkel és kitoloncolással válaszolnak az érkezőkre.
Ez is érdekelhet
Thunberg szerint az egész rendszer nyertesei nem az európai emberek lesznek, akik lakhatási válsággal, drága megélhetéssel, romló egészségüggyel vagy alulfinanszírozott közszolgáltatásokkal küzdenek, hanem magánbiztonsági cégek, fogva tartási vállalkozók, megfigyeléstechnológiai cégek és deportálásban érdekelt szolgáltatók.
Ez kemény baloldali kritika. De a tárgya nem az, hogy az EU túl „migránsbarát” lenne. Hanem az, hogy túl kemény, túl rendészeti és túl deportációközpontú.
Mit tartalmaz az új uniós irány?
Az EU valóban a visszaküldések gyorsításán dolgozik. A Tanács és az Európai Parlament tárgyalói június elején előzetes megállapodásra jutottak egy olyan szabályozásról, amely gyorsabb és hatékonyabb uniós eljárásokat vezetne be azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a visszaküldésére, akik jogszerűtlenül tartózkodnak valamely tagállamban.
Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a szabályozás része lenne az úgynevezett európai visszatérési határozat is, amelyet a tagállamoknak kölcsönösen el kellene ismerniük, vagyis ha egy ország kiutasítási döntést hoz, annak végrehajtása más tagállamban is könnyebbé válhatna.
A tervezet egyik legvitatottabb eleme a hosszabb fogva tartás. Az Európai Parlament közlése szerint a fogva tartás időtartama akár 24 hónap is lehetne, bizonyos körülmények között további hat hónapos hosszabbítási lehetőséggel.
Emellett a szabályozás lehetővé tenné úgynevezett „return hubok”, vagyis visszatérési központok létrehozását EU-n kívüli országokban. A Reuters szerint ezekbe olyan elutasított menedékkérőket vagy távozásra kötelezett embereket is küldhetnének, akiknek nincs feltétlenül személyes kapcsolatuk az adott harmadik országgal.
Ez nem pont úgy hangzik, mint a „betelepítési terv”
És itt jön a magyar politikai abszurditás.
Miközben Magyarországon a Fidesz éveken át azt sulykolta, hogy Brüsszel migránsokat akar Magyarországra telepíteni, a mostani uniós irány egyik legfontosabb eleme éppen a visszaküldések felgyorsítása, a kiutasítási döntések uniós szintű elismertetése, a fogva tartási lehetőségek bővítése és az EU-n kívüli visszatérési központok terve.
Ez nem azt jelenti, hogy a rendszer ne lenne vitatható. Nagyon is az. Jogvédők, baloldali politikusok és civil szervezetek éppen azért támadják, mert szerintük gyengíti a menedékjogi garanciákat, túl sok rendészeti hatalmat ad az államoknak, és veszélyes módon exportálja a problémát Európán kívülre.
De ez egészen más vita, mint amit a Fidesz éveken át előadott.
A magyar kormányzati propaganda leegyszerűsítette az egészet egyetlen szóvá: betelepítés. A valóság közben sokkal ellentmondásosabb: az EU egyszerre próbálja kezelni a menedékkérelmeket, megosztani a terheket, és jóval keményebbé tenni a visszaküldési rendszert.
A jobboldal ünnepli, a baloldal tiltakozik
Az új szabályozást több jobboldali és keményebb migrációs politikát támogató európai szereplő sikernek tekinti. Nem véletlenül: a rendszer gyorsabb kiutasításokat, hosszabb fogva tartást és Európán kívüli központokat ígér.
Ezzel szemben az Amnesty International már márciusban arról írt, hogy az Európai Parlament „büntető jellegű” fogva tartási és deportációs terveket támogatott, és szerintük a szabályozás túl gyorsan, megfelelő emberi jogi vizsgálat nélkül haladt át a folyamaton.
Az Euronews is arról számolt be, hogy a tervezet szigorúbb eszközöket vezetne be: EU-n kívüli deportációs központokat, hosszabb fogva tartást és belépési tilalmakat azokkal szemben, akiknek nincs joguk az EU-ban maradni.
Vagyis az európai vita két oldala nagyjából így néz ki: a jobboldal szerint végre jön a rend és a kitoloncolás, a baloldal és a jogvédők szerint Európa veszélyes rendészeti irányba fordul.
Magyarországon viszont a Fidesz még mindig úgy beszél róla, mintha Brüsszel elsődleges célja a migránsok betelepítése lenne.
Thunberg kritikája kellemetlen tükröt tart a magyar propagandának
Greta Thunberg videója éppen azért érdekes, mert kívülről mutatja meg, mennyire leegyszerűsített volt a magyar kormányzati narratíva.
Thunberg nem azt mondja, hogy az EU túl engedékeny lenne. Azt mondja, hogy túl kemény. Nem azt állítja, hogy Európa korlátlanul befogadna. Azt állítja, hogy Európa deportációs ipart épít.
Ez a különbség politikailag óriási.
Ha valaki a magyar közéletben csak a Fidesz kommunikációján nőtt fel, annak furcsán hangozhat, hogy az európai baloldal és jogvédő világ most nem a „betelepítésért” harcol, hanem a deportációs központok, a hosszú fogva tartás és a külső visszaküldési mechanizmusok ellen tiltakozik.
Pedig ez történik.
A valóság bonyolultabb, mint a plakát
Az EU migrációs politikája nem angyali humanizmus és nem is egyszerű összeesküvés. Inkább egy kemény, sokszor ellentmondásos alku: a tagállamok több kontrollt akarnak, gyorsabb eljárást, kevesebb rendezetlen helyzetet, hatékonyabb visszaküldést, miközben az emberi jogi szervezetek attól tartanak, hogy mindez a menedékjog kiüresítéséhez vezethet.
Ezt lehet bírálni jobbról is, balról is.
De azt állítani, hogy az egész pusztán „betelepítési terv”, ma már nehezen tartható. Főleg akkor, amikor a legélesebb baloldali kritika éppen arról szól, hogy az EU deportálni, fogva tartani és külső központokba kiszervezni akar.
A magyar vita így különösen groteszk: itthon a Fidesz azzal riogatott, hogy Brüsszel migránsokat hozna be, miközben Európában Greta Thunberg és jogvédő szervezetek azért tiltakoznak, mert Brüsszel szerintük túl könnyen küldené ki őket.
A migrációs paktum körüli magyar hazugság most látványosan megrepedt
A magyar közéletben most azért különösen fontos ez a vita, mert Magyar Péter éppen Orbánék titkos migrációs döntéseiről beszél, Vitnyédről, Cseremajorról, uniós bírságokról, belső kormányzati iratokról és arról, hogy a Fidesz nyilvános migrációellenes kampánya mögött egészen más kormányzati lépések zajlhattak.
Ebben a helyzetben Greta Thunberg videója akaratlanul is új fényt vet az egész történetre.
Mert miközben a Fidesz éveken át azt mondta, hogy az EU migránsokat akar „ráerőltetni” Magyarországra, az európai vita egyik legnagyobb ügye most az, hogy az EU deportációs rendszert épít, külső központokkal és hosszabb fogva tartással.
Ez nem mossa tisztára az uniós szabályozást. Sőt, emberi jogi oldalról nagyon komoly kérdéseket vet fel.
De egy dolgot világosan megmutat: a Fidesz migrációs propagandája nem a valóság bonyolultságáról szólt, hanem félelemkeltésre leegyszerűsített politikai termékről.
És most, amikor a papírok, a bejelentések és az európai reakciók egyszerre kerülnek elő, ez a termék kezd szétesni.