Forsthoffer Ágnes borította a bilit: Látványos bizonyítékokat hozott nyilvánosságra!
Forsthoffer Ágnes most látványosan kitette az asztalra az MNB-botrány egyik legkönnyebben érthető történetét: egy balatoni ingatlant, amelyre közel 20 milliárd forintot költöttek, alig két évig működött, majd bezárták, most pedig nagyjából 9 milliárd forintért próbálják eladni. Az Országgyűlés elnöke fényképeket is közzétett a balatonakarattyai komplexumról, és egyértelművé tette, hogy a szerdán munkába álló MNB-vizsgálóbizottság egyik feladata annak feltárása lesz, kik és milyen döntések alapján feleltek ezért a konstrukcióért.
Forsthoffer nem véletlenül nevezte az ingatlant „MNB-s közpénzsüllyesztőnek”, bár ez természetesen az ő politikai minősítése, nem jogerős megállapítás. A mögötte álló számok viszont önmagukban is kellemetlenek: a jegybank mintegy 20 milliárd forintot fordított az ingatlanra, miközben az eladási pályázatban szereplő kikiáltási ár nettó 9,43 milliárd forint lett.
Forsthoffer szerint hamarosan nevek is előkerülhetnek
„Hamarosan az is kiderül, kik a felelősök a balatonakarattyai MNB-s közpénzsüllyesztőért!” – írta Forsthoffer Ágnes. A mondat azért különösen erős, mert augusztus 26-án már megkezdi munkáját az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely kifejezetten a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaélések feltárására jött létre.
A bizottság előtt így nem általános politikai vita következik arról, hogy sok vagy kevés-e 20 milliárd forint egy balatoni komplexumra. Dokumentumokat, szerződéseket és döntési láncokat lehet elővenni, és azt kell kideríteni, ki hagyta jóvá a beruházásokat, mely cégek kapták a munkákat, milyen érték keletkezett a közpénzből, és hogyan jutott el a történet végül az eladásig.
Egy MÁV-gyermeküdülő helyén épült fel az egész
A balatonakarattyai területen korábban MÁV-gyermeküdülő működött, az ingatlant az MNB 2015-ben 890 millió forintért vásárolta meg. Később jelentős átépítés kezdődött, és az ingatlanra a vásárlással és fejlesztésekkel együtt közel 20 milliárd forint ment el.
Ez is érdekelhet
Az ingatlanra még a Balatont is bevezették.
Nem egy egyszerű oktatóteremről beszélünk néhány szobával és projektorral. A későbbi komplexum 12 épületből, komoly parkolókapacitásból, wellnessrészlegből, medencéből, szaunából, valamint tenisz- és fallabdapályából állt, ami érthetővé teszi, miért ragadt rá a nyilvánosságban a luxusközpont elnevezés.
Forsthoffer: kizárólag MNB-dolgozók nyaralhattak ott
Forsthoffer Ágnes azt állítja, hogy a komplexumot működése idején kizárólag MNB-dolgozók használhatták nyaralásra, ráadásul térítésmentesen. A házelnök szerint a központ mindössze körülbelül két évig működött, mielőtt takarékossági okokra hivatkozva bezárták.
Ha ezt egymás mellé tesszük a beruházás költségével, már érthető, miért kerül az ügy a parlamenti vizsgálat fókuszába. Közel 20 milliárdos ráfordítás után egy rendkívül rövid működési időszak következett, majd az MNB új vezetése végül úgy döntött, hogy az ingatlan nem tartozik a jegybank alapfeladataihoz, ezért értékesíteni kell.
20 milliárd után 9,43 milliárdos kikiáltási ár
Ez az a két szám, amely mellett nehéz csak úgy elsétálni. A balatonakarattyai ingatlanra a korábbi években mintegy 20 milliárd forintot fordítottak, az értékesítés során viszont nettó 9,43 milliárd forintos kikiáltási árat határoztak meg.
Ez önmagában még nem jelenti automatikusan azt, hogy pontosan a két összeg különbsége lenne az állam vagy az MNB vesztesége, hiszen a beruházási ráfordítás és egy ingatlan aktuális piaci értéke nem ugyanaz a számviteli kategória. Arra viszont nagyon is jó okot ad, hogy a vizsgálóbizottság részletesen megnézze, gazdaságilag mennyire volt indokolható az eredeti projekt, és miért került ennyibe.
Még a Balaton is bekerült a történetbe
Forsthoffer azt is felháborítónak nevezte, hogy a beruházás során „még a Balatont is bevezették” a területre. A megfogalmazás látványos, a teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy egy korábbi helyi alpolgármester szerint a Balaton vizével feltöltött csatorna már a MÁV-üdülő idején is létezett, a későbbi beruházás során pedig kiszélesítették.
Ez azonban nem változtat a vizsgálat lényegén, mert annak tétje nem egyetlen csatorna története. A döntő kérdés az, hogyan lett egy korábbi gyermeküdülőből ekkora közpénzes beruházás, milyen műszaki tartalomra ment el a pénz, és valóban indokoltak voltak-e az egyes költségek.
A beruházásnál ismerős cégnév is felbukkan
A Telex összesítése szerint a fejlesztési munkákban részt vett a Raw Development, amelynek neve más MNB-ingatlanberuházások kapcsán is előkerült. A céget a sajtó korábban Matolcsy Ádám üzleti környezetéhez kötötte, és az MNB Szabadság téri székházának felújításában is szerepet kapott.
Ez természetesen önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, de pontosan az ilyen kapcsolódásokat kell végignéznie egy komolyan működő vizsgálóbizottságnak. Ki választotta ki a vállalkozókat, milyen versenyben kapták a munkát, hogyan változtak a költségek, és milyen teljesítést igazoltak le a közpénz kifizetése előtt?
Nem egyetlen balatoni ingatlanról szól az MNB-ügy
A balatonakarattyai komplexum azért erős szimbólum, mert egyetlen helyen látványosan megmutatható, milyen vagyonelemek épültek ki a Matolcsy-korszakban. A parlamenti vizsgálat azonban ennél sokkal nagyobb történetet vesz elő, hiszen több százmilliárd forintnyi jegybanki alapítványi vagyon sorsát akarják feltárni.
A bizottságot vezető Csőszi Attila korábban azt mondta, azt szeretnék megállapítani, mi lett ezekkel az összegekkel, kik profitáltak a konstrukciókból és hogyan használták fel a közpénzt. A balatonakarattyai ingatlan így csak egy nagyon látványos fejezet lehet egy jóval nagyobb dossziéban.
Most már nem az a kérdés, hogy szép-e az épület
Forsthoffer fényképei nyilván politikailag is hatásosak, hiszen egy balatoni luxuskomplexumot jóval könnyebb megmutatni az embereknek, mint egy bonyolult alapítványi céghálót vagy kötvénybefektetést. De a vizsgálat szempontjából nem az lesz a döntő, hogy látványos-e a wellnessrészleg vagy elegáns-e a konferenciaterem.
A fontos kérdés az, hogy megérte-e közel 20 milliárd forintnyi közpénzt ilyen célra elkölteni, szabályosan és gazdaságosan születtek-e a döntések, és kik vállalták értük a felelősséget. Ha pedig a bizonyítékok bűncselekmény gyanúját is felvetik, azt már nem a parlamenti bizottságnak, hanem a nyomozó hatóságoknak kell továbbvinniük.
Forsthoffer azt ígéri, nem állnak meg a látványos képeknél
„A jelenlegi kormány mindent megtesz, hogy kiderüljön, kik jártak jól a magyar adófizetők pénzén, illetve hogyan lehetne hasznosítani a legmegfelelőbben az ingatlant” – írta Forsthoffer. Ezzel két külön célt is kijelölt: egyrészt a múltbeli döntések feltárását, másrészt annak eldöntését, mit kezdjen most az állam ezzel a különleges balatoni vagyonnal. :contentReference[oaicite:10]{index=10}
Szerdától pedig már nemcsak Facebook-posztok szintjén folytatódik a történet. Munkába áll az MNB-visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság, és innentől a balatonakarattyai „közpénzsüllyesztő” mögött álló szerződések, nevek és döntések is előkerülhetnek.
A legkellemetlenebb kérdés még mindig ugyanaz: hogyan lett ebből 20 milliárd?
Lehet vitatkozni azon, mennyit ér ma egy balatoni ingatlan, és azon is, hogy egy oktatási központnak szüksége van-e wellnessre vagy sportpályákra. Egy dolgot azonban egy parlamenti vizsgálatnak nagyon pontosan meg kell tudnia válaszolni: hogyan jutott el egy eredetileg 890 millió forintért megvásárolt egykori MÁV-üdülő története közel 20 milliárd forintnyi ráfordításig.
Forsthoffer Ágnes most megmutatta a látványos végeredményt, de az igazán fontos bizonyítékok a számlákban, szerződésekben és döntési dokumentumokban lesznek. Ha a vizsgálóbizottság ezeket is végigköveti, hamarosan tényleg kiderülhet, hogy a balatonakarattyai luxuskomplexum egyszerűen egy drága és rossz állami döntés volt-e, vagy ennél jóval súlyosabb történet rejtőzik mögötte.