Bűnszervezetté nyílváníthatják a Fideszt? Drámai fordulat jöhet!
Elképzelhető, hogy egy nap nem csupán egyes fideszes politikusokat, hanem magát a Fideszt is bírósági eljárásban vonják felelősségre? A magyar jogszabályok alapján létezik olyan lehetőség, amelynek végén akár egy politikai párt jogutód nélküli megszűnését is kimondhatja a bíróság. Ehhez azonban rendkívül súlyos, a párt szervezeti működéséhez közvetlenül kapcsolódó jogsértéseket kellene bizonyítani. Az elméleti lehetőség tehát adott, a Fidesz feloszlatása viszont a jelenleg ismert információk alapján korántsem tekinthető reális, közvetlenül várható fejleménynek.
A kérdés az elmúlt hetek büntetőeljárásai nyomán került előtérbe. Több korábbi kormányzati szereplő és hozzájuk kötődő személy ellen indult vizsgálat, miközben a politikai közbeszédben egyre gyakrabban hangzik el a „bűnszervezet” kifejezés. Csakhogy jogi szempontból óriási különbség van aközött, hogy egy párt egyes tagjai bűncselekményt követnek el, vagy hogy maga a szervezet működik törvényellenesen.
Mitől lesz valami bűnszervezet a magyar törvények szerint?
A Büntető törvénykönyv 459. paragrafusa pontosan meghatározza a bűnszervezet fogalmát. Legalább három személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportról kell beszélni, amelynek célja legalább ötévi szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
Ez azt jelenti, hogy néhány politikus korrupciós ügye, több különálló büntetőeljárás vagy akár több jogerős elítélés sem elegendő ahhoz, hogy egy egész pártot bűnszervezetnek lehessen tekinteni. A hatóságoknak bizonyítaniuk kellene az összehangolt, tartósan működő bűnözői struktúrát, a résztvevők szerepét és a konkrét bűncselekményekkel fennálló kapcsolatot.
A büntetőjog ráadásul nem ismer olyan egyszerű eljárást, amelyben egy politikai pártot egyetlen határozattal általánosságban „bűnszervezetté nyilvánítanak”. A bűnszervezet fennállását konkrét büntetőügyekben kell megállapítani, az érintett személyek felelősségének vizsgálatával.
Ez is érdekelhet
Van azonban egy másik jogi út, amely akár a párt megszűnéséhez vezethet
Az 1989. évi XXXIII. törvény, amely a pártok működését és gazdálkodását szabályozza, kifejezetten rendelkezik a politikai pártok jogutód nélküli megszűnéséről.
A törvény szerint egy párt akkor is megszűnhet jogutód nélkül, ha a bíróság feloszlatja vagy megszünteti. Az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorolhat a pártok működése felett, törvénysértés esetén pedig keresetet indíthat. Az egyesületekre vonatkozó jogszabályok alapján a bíróság bizonyos súlyos esetekben a szervezet megszüntetéséről is dönthet.
Létezik emellett egy külön büntetőjogi lehetőség is. A jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény meghatározott feltételek mellett egy jogi személy megszüntetését is lehetővé teszi, például ha annak tevékenysége elsődlegesen bűncselekmények leplezését szolgálja. Ez azonban különösen szigorú feltételekhez kötött, és nem következik automatikusan a vezetők elítéléséből.
Mi kellene ahhoz, hogy a Fidesz esetében egyáltalán felmerüljön?
A döntő kérdés nem az lenne, hogy hány korábbi fideszes politikus ellen indult büntetőeljárás, hanem az, hogy bizonyítható-e a párt mint szervezet közvetlen érintettsége.
Ha a nyomozók például olyan dokumentumokat, pénzügyi bizonyítékokat vagy hiteles tanúvallomásokat találnának, amelyek szerint a párt vezetése szervezeti szinten, tudatosan és tartósan bűncselekmények elkövetését irányította vagy segítette, az már egészen más jogi helyzetet teremthetne. Ekkor az ügyészségnek vizsgálnia kellene, megalapozhatók-e a szervezettel szembeni intézkedések törvényi feltételei.
Az ilyen eljárás azonban hosszadalmas bizonyítást, független bírósági döntést és jogorvoslati lehetőségeket igényelne. A politikai ellenfelek állításai, a közéleti felháborodás vagy a párt korábbi kormányzati szerepe önmagukban nem szolgálhatnak jogalapul a feloszlatáshoz.
Valóban megszűnhetne jogutód nélkül a Fidesz?
Elméletileg igen, de csak akkor, ha egy erre irányuló eljárásban bizonyítják a jogszabályokban meghatározott, rendkívül súlyos feltételeket. Egy ilyen bírósági döntést a szervezet vagyoni viszonyainak rendezése és a nyilvántartásból való törlése követne. Ez jelentené a párt jogutód nélküli megszűnését.
A jelenleg ismert büntetőügyek alapján ugyanakkor nincs olyan bizonyított tényállás, amelyből egyenesen következne a Fidesz feloszlatása. Az érintett politikusok és más személyek egyéni büntetőjogi felelősségének megállapítása sem jelentené automatikusan a párt felelősségét.
A magyar jog tehát nem zárja ki, hogy egy súlyosan és bizonyítottan törvénysértően működő politikai párt végül bírósági döntéssel megszűnjön. A Fidesz esetében azonban ehhez nem politikai döntésre vagy általános vádakra, hanem rendkívül erős, közvetlen bizonyítékokra lenne szükség. Ezért a forgatókönyv jogilag elképzelhető, de jelenleg erősen feltételes.
Forrás: 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről, 459. §; 1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról; 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról; 2001. évi CIV. törvény a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről.