Baka András nem írja alá, visszadobta a Tisza új törvényét
Váratlan fordulat történt a TISZA-kormány egyik kiemelt törvényével: Baka András köztársasági elnök pénteken megtagadta a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló jogszabály aláírását, és visszaküldte azt az Országgyűlésnek. Az államfő ugyan támogatja a közvagyon védelmét és a politikusok elszámoltathatóságát, a november 3-án elfogadott törvényben azonban több súlyos jogi és adatvédelmi problémát talált. A döntés miatt a tervezett új ellenőrzési rendszer egyelőre nem léphet életbe.
A jogszabály a Magyar Péter vezette kormány egyik fontos elszámoltatási intézkedése lenne. A tervek szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal célzottan vizsgálhatná a politikusok, magas rangú állami vezetők és közvetlen hozzátartozóik vagyongyarapodását, különös tekintettel arra, hogy az összhangban áll-e hivatalosan bevallott jövedelmükkel.
Baka András szerint túl messzire ment a kormány
A Sándor-palota november 13-i közleményében hangsúlyozta, hogy az államfő nem vitatja a törvény alapvető céljait. Sőt, indokoltnak tartja, hogy a közhatalmat gyakorló személyek vagyoni helyzetét fokozottan ellenőrizzék, és a súlyos visszaélések a nyilvánosság elé kerülhessenek.
Baka azonban kifogásolta, hogy a szabályozás akár évekkel a politikai tisztség megszűnése után is folyamatos hatósági kockázatelemzésnek tehetné ki az érintetteket. Szerinte egy jogállamban a politikusokat sem lehet eleve rosszhiszeműnek tekinteni, és számukra is biztosítani kell a lehetőséget, hogy kisebb adózási hibáikat önellenőrzéssel vagy adategyeztetéssel kijavítsák.
Az államfő a nyilvános megszégyenítés veszélyére is figyelmeztetett. A törvény szerint ugyanis azoknak a politikusoknak a nevét is közzétennék, akiknél legalább ötmillió forintos adóhiányt állapítanak meg. Baka szerint megfelelő garanciák nélkül ez akkor is megbélyegzéshez vezethet, ha az érintett később rendezi tartozását vagy sikeres jogorvoslattal él.
Ez is érdekelhet
A teljes magyar ingatlan-nyilvántartást átadták volna a NAV-nak
A köztársasági elnök legsúlyosabb kifogása azonban egy olyan rendelkezést érint, amely nemcsak a politikusokat, hanem gyakorlatilag valamennyi magyar ingatlantulajdonost érintené.
Az elfogadott törvény negyedévente előírná az ingatlan-nyilvántartás szinte teljes adatbázisának átadását az adóhatóság részére. Baka András szerint ehhez nem határoztak meg megfelelő adatkezelési célt, időkorlátot és törlési garanciákat, ami az európai uniós adatvédelmi szabályokkal is ellentétes lehet.
Ráadásul az államfő arra is rámutatott, hogy egy háromhavonta átadott, statikus adatbázis nem feltétlenül naprakész, és nincs szükség a teljes ingatlanállomány adatainak ilyen kezelésére ahhoz, hogy a NAV konkrét személyek vagyonosodását ellenőrizhesse.
Most a parlament kezében van a döntés
A november 3-án elfogadott törvény célja az lett volna, hogy a NAV a korábbiaknál szélesebb eszközökkel vizsgálhassa a döntéshozók vagyoni helyzetét. Amennyiben az ellenőrzés adóhiányt vagy bűncselekmény gyanúját tárná fel, további hatósági eljárás indulhatna.
Baka András döntése nem jelenti azt, hogy végleg elutasította a politikusok vagyonvizsgálatát. Az Alaptörvényben biztosított jogával élve megfontolásra küldte vissza a jogszabályt, és arra kérte a parlamentet, hogy az általa felsorolt garanciákkal egészítse ki a szabályozást.
A TISZA-kormány tehát most választás elé került: módosíthatja a törvényt az államfő észrevételei alapján, vagy parlamenti eljárásban ismét napirendre veheti az elfogadott szöveget. A vagyonosodási vizsgálatok új rendszerének bevezetése mindenesetre késik, miközben az államfő világossá tette, hogy az elszámoltathatóság céljával egyetért, de annak jogállami és adatvédelmi garanciáit elengedhetetlennek tartja.
Forrás: Sándor-palota, 2026. november 13-i hivatalos közlemény; Telex; 24.hu; Szeretlek Magyarország.