Bayer Zsolt harminc év börtönt adna Seszták-ügyben
Egészen váratlan kijelentést tett Bayer Zsolt a Seszták Miklós ügyében megtalált milliárdok után: a fideszes publicista szerint harminc év börtön járna, ha bebizonyosodik, hogy a volt miniszter és társai bűncselekményt követtek el. Csakhogy Bayer egy másik, egészen meghökkentő forgatókönyvet is felvetett: szerinte az sem kizárt, hogy maguk a hatóságok rejtették el a pénzt, majd színjáték keretében találták meg. A Magyar Nemzetben megjelent írásában mindkét esetre ugyanazt a büntetést követelte, csak éppen másokat küldene börtönbe.
A szombat reggeli publicisztika azután jelent meg, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal péntek este bejelentette: több mint hatmilliárd forint értékű készpénzt foglaltak le a korábbi fejlesztési miniszter ellen folyó büntetőeljárásban. A nyomozók erdőkben elásott pénzre, épületekben elrejtett kötegekre és széfben tárolt vagyonra is bukkantak.
Bayer szerint két lehetőség van, és mindkettőért harminc év járna
Bayer Zsolt a „Két eset lehetséges” című írásában először azt a lehetőséget vázolta fel, hogy Seszták Miklós vagy az ügy valamely másik érintettje vallomást tett, és elárulta a nyomozóknak, hol rejtették el a pénzt.
Ebben az esetben Bayer szerint Sesztáknak és minden bűntársának harminc évre börtönbe kellene mennie. A publicista tehát nem zárta ki, hogy a volt fideszes miniszter valóban érintett a feltételezett korrupciós ügyben, és ha ez bizonyítást nyerne, súlyos büntetést tartana indokoltnak.
A második forgatókönyv azonban már egészen másról szól. Bayer felvetette, hogy esetleg a hatóságok helyezték el különböző helyszíneken a pénzt, amelyet később látványos akcióval „előástak”. Ha ez történt volna, szerinte a művelet kitervelőinek és végrehajtóinak kellene harminc év börtönt kapniuk.
Ez is érdekelhet
Csakhogy van egy harmadik lehetőség is
A publicista azzal indokolta felvetését, hogy a nyomozók aligha indulhattak el találomra ásókkal a nógrádi erdőkbe. Szerinte ezért döntő jelentőségű lenne annak tisztázása, hogy létezik-e vallomás a pénz rejtekhelyéről.
Ez az érvelés azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a hatóságok nem kizárólag beismerő vagy terhelő vallomások alapján találhatnak meg elrejtett vagyont. A nyomozók pénzügyi adatokból, kommunikációs bizonyítékokból, megfigyelésekből, digitális eszközök tartalmából vagy más nyomozati cselekmények eredményeiből is eljuthatnak egy rejtekhelyhez.
Vagyis abból, hogy egyelőre nem nyilvános, milyen információ alapján találták meg a készpénzt, nem következik, hogy az akció megrendezett lett volna. Bayer feltételezésére nem közölt konkrét bizonyítékot.
Az Államkincstárba befizetett pénzt is megkérdőjelezte
Bayer írásában arra is kitért, hogy a hatóságok pénteken befizették a lefoglalt készpénzt a Magyar Államkincstárba. Felvetette, miként történhetett ez meg, ha a pénz bűnjelnek minősül, és a tulajdonviszonyok még nem tisztázottak.
A lefoglalt készpénz állami őrzésbe helyezése azonban önmagában nem jelenti annak végleges elkobzását, és nem bizonyít szabálytalanságot. A pénz eredetének, tulajdonosának és végleges sorsának megállapítása továbbra is az eljárás része.
A Seszták-ügyben összesen 5,07 milliárd forintot, 2,66 millió eurót és 1,26 millió dollárt találtak. A volt miniszter tagadja a terhére rótt bűncselekményeket, bűnösségét pedig jogerős bírósági ítélet még nem állapította meg.
Bayer Zsolt tehát két végletes magyarázatot állított szembe egymással: vagy valódi korrupciós vagyon került elő, vagy egy megrendezett hatósági akció történt. A harmincéves börtönbüntetés követelésében mindenesetre nem tett különbséget. Azt viszont, hogy a pénz honnan származik, ki rejtette el, és hogyan jutottak el hozzá a nyomozók, csak a további bizonyítékok tisztázhatják.
Forrás: Bayer Zsolt „Két eset lehetséges” című írása, Magyar Nemzet, 2026. november 14.; 24.hu; 444; az NVVH 2026. november 13-i közleménye.