Az új kormány máris kihirdette az első két új törvényt
Szombat késő este megjelent a Magyar Közlönyben az új Országgyűlés első két törvénye. Az egyik az új kormányzati szerkezetet rögzíti, vagyis felsorolja Magyarország minisztériumait, a másik pedig az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szól. A politikai helyzet pikantériája, hogy a jogszabályokat az a Sulyok Tamás köztársasági elnök hirdette ki, akit Magyar Péter korábban lemondásra szólított fel. Az államfő azonban egyelőre végzi a munkáját, így jogi akadálya nincs annak, hogy az új minisztériumi struktúrához igazodva kinevezzék a minisztereket.
Már megvan, milyen minisztériumokkal indul az új kormány
Az első kihirdetett törvény az új kormányzati struktúrát rögzíti. A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint összesen tizenhat minisztérium működik majd Magyar Péter megalakuló kormányában. A lista több látványos változást is tartalmaz: önálló Egészségügyi Minisztérium, Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, valamint Tudományos és Technológiai Minisztérium is létrejön.
A felsorolás szerint az új kormány minisztériumai a következők: Egészségügyi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, Belügyminisztérium, Élő Környezetért Felelős Minisztérium, Gazdasági és Energetikai Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közlekedési és Beruházási Minisztérium, Külügyminisztérium, Miniszterelnökség, Szociális és Családügyi Minisztérium, Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, Tudományos és Technológiai Minisztérium, valamint Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.
A változás egyik legérdekesebb része, hogy az eddig Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint az Európai Ügyek Minisztériuma beolvad a Miniszterelnökségbe. A többi tárca részben új nevet, részben új feladatmegosztást kap. Ez nem pusztán technikai módosítás: a minisztériumi struktúra mindig jelzi, milyen ügyeket akar kiemelni egy új kormány. Az önálló egészségügyi, oktatási és technológiai tárca például azt üzeni, hogy ezek a területek nagyobb politikai súlyt kaphatnak a következő időszakban.
Gyorsított tempóban ment át a törvény
A minisztériumokról szóló törvényt a házszabálytól eltérve, gyorsított menetrendben fogadta el az Országgyűlés. Erre azért volt szükség, mert az új kormány felállításához előbb jogilag is rögzíteni kell, milyen minisztériumokhoz nevezhet ki minisztereket az államfő. A Portfolio parlamenti napirendre hivatkozva azt írta: az Országgyűlés kedden folytatja a munkát, ekkor ismertetik Sulyok Tamás átiratát a miniszterek kinevezéséről, majd a miniszterek esküt tehetnek.
Ez is érdekelhet
Az Alaptörvény szerint a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kormány pedig a miniszterek kinevezésével alakul meg. Vagyis Magyar Pétert már megválasztották miniszterelnöknek, de az új kabinet teljes hivatalos felállásához a miniszteri kinevezésekre is szükség van.
Ezért volt kulcsfontosságú, hogy Sulyok Tamás kihirdesse a minisztériumi struktúráról szóló törvényt. A politikai feszültség ellenére az államfő ezzel lehetővé tette, hogy az új kormányalakítás menetrendje ne akadjon el közjogi okból. Magyar Péter korábban ugyan lemondásra szólította fel Sulyokot, de a Sándor-palota visszafogott reakciója és a mostani kihirdetés alapján az államfő továbbra is ellátja alkotmányos feladatait.
A veszélyhelyzeti rendeleteket is törvényi szintre emelték
A másik kihirdetett törvény az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel korábban kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szól. A lépés célja a beszámolók szerint az volt, hogy ne alakuljon ki jogi káosz, miután a háborús veszélyhelyzet körüli átmeneti szabályozást rendezni kellett.
A háttérben hetek óta napirenden volt ez a kérdés. A HVG már április végén arról írt, hogy a parlament alakuló ülésén a képviselők a házszabálytól eltérve dönthetnek arról, hogy a háborús veszélyhelyzeti szabályokat ne egyszerűen meghosszabbítsák, hanem törvényi formába emeljék. Gulyás Gergely akkori nyilatkozata szerint a kodifikációs munka már megkezdődött, éppen azért, hogy ne kelljen újra meghosszabbítani a veszélyhelyzetet.
A most elfogadott javaslat azonban a beszámolók szerint nem az Orbán-kormány által előkészített tervezet volt, hanem az, amelyet Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője, igazságügyiminiszter-jelöltként nyújtott be. Az Adózóna összefoglalója szerint az Országgyűlés 190 igen és 6 nem szavazattal fogadta el a törvényt, vagyis a Mi Hazánk kivételével széles támogatást kapott.
Sulyok Tamás szerepe most különösen látványos
A mostani kihirdetés politikailag azért kapott külön figyelmet, mert Sulyok Tamás helyzete az új ciklus elején eleve kényes. Magyar Péter és a Tisza korábban több közjogi szereplő távozását is sürgette, az államfő azonban nem mondott le, és az alakuló ülésen is ellátta a feladatát. A Telex tudósítása szerint Sulyok Tamás nyitotta meg az alakuló ülés folyamatát azzal, hogy felkérte a korelnököt, Vitányi Istvánt az ülés megnyitására.
A köztársasági elnök ezután Magyar Péter miniszterelnökké választásának folyamatában is szerepet játszott. A Telex beszámolója szerint Magyar Pétert 140 igen és 54 nem szavazattal választotta meg a parlament miniszterelnöknek.
Most pedig az első két törvény kihirdetésével Sulyok gyakorlatilag zöld utat adott az új kormányzati szerkezet felállításának és a veszélyhelyzeti szabályok törvényi rendezésének. Ez nem politikai támogatást jelent, hanem alkotmányos feladatellátást, mégis erős kép: miközben politikai nyomás van rajta, az államfő aláírja az új kormány működéséhez szükséges első jogszabályokat.
Az első döntések már jelzik, merre indul az új rendszer
Az új Országgyűlés első két törvénye látszólag technikai jellegű, valójában mégis fontos politikai üzenetet hordoz. Az egyik megteremti az új kormány szervezeti alapját, a másik lezárni próbál egy régóta húzódó különleges jogrendi helyzetet azzal, hogy törvénybe emeli a veszélyhelyzeti rendeletek szabályait.
A minisztériumi lista már önmagában irányt mutat: önállóbb egészségügy, külön oktatási és gyermekügyi tárca, környezetvédelmi hangsúly, technológiai minisztérium, valamint átalakított Miniszterelnökség. A veszélyhelyzeti törvény pedig azt jelzi, hogy az új többség gyorsan akarja kezelni azokat az örökölt jogi helyzeteket, amelyek a kormányváltás után bizonytalanságot okozhatnának.
A következő nagy lépés a miniszterek kinevezése és eskütétele lesz. Ha a parlamenti menetrend szerint haladnak az események, kedden már hivatalosan is felállhat Magyar Péter kormánya. Az első két törvény mindenesetre már megvan, és Sulyok Tamás aláírásával meg is jelent a Magyar Közlönyben. A politikai vita ettől még nem csillapodik, de a jogi gépezet elindult.