Svájci lap írta meg mi áll pontosan Orbán Viktor titkos aktájában
Nemcsak Magyarországon, hanem már a nemzetközi sajtóban is téma Orbán Viktor állítólagos ügynökmúltja. A tekintélyes svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) részletes cikkben foglalkozott a kommunista állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalával, és külön kitért arra, milyen dokumentumok maradtak fenn a volt magyar miniszterelnökről. A svájci lap szerint különös ellentmondás, hogy Orbán évtizedeken keresztül a kommunista rendszer ellenfeleként határozta meg magát, miközben kormányzása alatt nem valósult meg az ügynökakták teljes körű nyilvánosságra hozatala.
Az NZZ beszámolója azért is figyelemre méltó, mert az Orbán körüli viták éppen akkor erősödtek fel, amikor a Magyar Péter vezette kormány megnyitotta az állambiztonsági nyilvántartásokat. A közzétett adatok mintegy 60 ezer egykori nyilvántartási bejegyzést érintenek, de ezek között nem minden szereplő tekinthető bizonyítottan beszervezett és ténylegesen jelentő ügynöknek.
Ez áll Orbán Viktor fennmaradt állambiztonsági kartonján
A svájci lap által is ismertetett dokumentum szerint Orbán Viktort zalaegerszegi sorkatonai szolgálata idején a katonai elhárítás „társadalmi kapcsolatként” tartotta nyilván. Az úgynevezett A-kartonon szereplő adatok alapján a nyilvántartásba vétel 1981. október 20-án történt, és a leszereléséig tartott.
A dokumentumot a katonai elhárítással foglalkozó III/IV-es csoportfőnökség állította ki. A kapcsolat céljaként az államellenes és más, a szolgálat hatáskörébe tartozó cselekmények, valamint a katonai harckészültséget veszélyeztető jelenségek felderítését jelölték meg.
Van azonban egy lényeges különbség: a társadalmi kapcsolat nem ugyanazt jelentette, mint a hivatalosan beszervezett ügynök. Rainer M. János történész és a levéltár szakemberei szerint az ilyen személyekről gyakran a tudtuk nélkül is készült nyilvántartás, és nem feltétlenül írtak alá együttműködési nyilatkozatot. Az A-karton önmagában nem bizonyítja, hogy Orbán titkos jelentéseket készített volna.
Ez is érdekelhet
Három állítólagos jelentésről beszélt Németh Miklós
Az ügyet Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnök visszaemlékezése kavarta fel ismét. Németh egy idén készített feljegyzésében azt állította, hogy 1990 márciusában Kárpáti Ferenc akkori honvédelmi miniszter három, Orbán Viktornak tulajdonított, kézzel írt és aláírt jelentést mutatott meg neki.
Állítása szerint a dokumentumok a fiatal Orbán katonatársairól, azok viselkedéséről, politikai és vallási nézeteiről tartalmaztak információkat. Németh ugyanakkor maga is elismerte, hogy a kézírás és az aláírás valódiságát nem tudta ellenőrizni. Másolatot sem készített a dokumentumokról, az állítólagos eredeti jelentések pedig mindmáig nem kerültek elő.
Ungváry Krisztián történész szerint ezért jelenleg nincs tárgyi bizonyíték Orbán Viktor ügynöki tevékenységére. A korábban felbukkant, Orbán nevével ellátott úgynevezett 6-os karton hitelességét sem sikerült igazolni.
Az iratok szerint később éppen Orbánt figyelték meg
A fennmaradt állambiztonsági dokumentumok másik fontos része arról tanúskodik, hogy Orbán Viktort később az ellenzéki tevékenysége miatt megfigyelték. A kommunista titkosszolgálat nyomon követte politikai kapcsolatait és a Bibó István Szakkollégium körüli szerveződéseket.
Orbán a napokban ismét közzétette korabeli iratait, és kijelentette, hogy katonai szolgálata alatt valóban megpróbálták beszervezni, de ezt visszautasította. Állítása szerint később feleségével és ellenzéki társaival együtt a szolgálatok célpontjává vált. A rendelkezésre álló hiteles dokumentumok a megfigyelés tényét alátámasztják.
A svájci lap szerint évtizedes mulasztás ért véget
Az NZZ a konkrét Orbán-ügyön túl a magyar politikai rendszer egyik régi problémájára is rámutatott: az állambiztonsági múlt teljes feltárása a rendszerváltást követő több mint három évtizedben sem valósult meg. A svájci újság szerint a korábbi magyar kormányok, köztük az Orbán-kabinetek is akadályozták a teljes iratnyilvánosság megteremtését.
A most megnyitott adatbázis azonban még nem jelenti valamennyi fennmaradt állambiztonsági dokumentum nyilvánosságra kerülését. A részletes beszervezési dossziék közzététele későbbi ütemben történik, és az eredetileg keletkezett iratok egy része korábban megsemmisült vagy eltűnt.
A svájci lap beszámolója tehát nem bizonyítja, hogy Orbán Viktor ügynök lett volna. Azt viszont világosan bemutatja, miért került ismét a figyelem középpontjába a volt miniszterelnök állambiztonsági múltja: létezik róla katonai elhárítási nyilvántartás, egy volt kormányfő állítólagos jelentésekről beszél, az eredeti bizonyítékok azonban hiányoznak. Az ügy tisztázása továbbra is a hiteles iratok előkerülésétől és szakszerű történészi vizsgálatuktól függ.
Forrásellenőrzés: Neue Zürcher Zeitung, Telex, HVG, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Rainer M. János és Ungváry Krisztián nyilvános szakmai közlései.