Kikerülhetett Kásler 2020-as levele amit a vírus alatt írt, döbbenetes!
Újra terjed az interneten egy Kásler Miklós nevével és aláírásával ellátott, 2020-as minisztériumi levél, amely a koronavírus-járvány idején elhunyt betegek halálokának dokumentálásáról rendelkezik. A dokumentum legmeglepőbb része szerint bizonyos esetekben a COVID-19-fertőzést nem alapbetegségként, hanem a halálhoz hozzájáruló kísérő betegségként kellett feltüntetni. A levél újra előhozta a járvány egyik legérzékenyebb kérdését: hogyan számolták el Magyarországon a koronavírushoz köthető haláleseteket?
Forrás: Reddit
Ez állt a halottvizsgálatot végző orvosoknak küldött utasításban
A levél azokra az elhunytakra vonatkozott, akiknél ismert volt a COVID-19-fertőzés. Az utasítás szerint amennyiben a betegnek olyan súlyos krónikus betegsége vagy állapota volt, amely önmagában is halálhoz vezethetett volna, azt kellett a halottvizsgálati bizonyítvány első részében szerepeltetni. A koronavírus-fertőzést pedig a kísérő betegségek között kellett feltüntetni.
Ha viszont a betegnek nem volt olyan korábbi betegsége, amely megmagyarázhatta volna a halálát, akkor a COVID-19-et kellett alapbetegségként bejegyezni. A rendelkezés tehát különbséget tett a koronavírus alapvető haláloki szerepe és a halálhoz hozzájáruló fertőzés között. Éppen ez a különbségtétel váltott ki heves vitákat a járvány első heteiben.
Ez is érdekelhet
Az iratból ugyanakkor nem következik, hogy az orvosoknak el kellett volna titkolniuk a fertőzést. A COVID-19 mindkét esetben megjelent a halottvizsgálati dokumentációban, csak eltérő helyen. Wéber András demográfus, a haláloki statisztikák szakértője 2020-ban az Indexnek azt mondta, hogy a levél alapvetően a szokásos orvosi dokumentációs gyakorlatot erősítette meg, és önmagában nem alkalmas a statisztikák meghamisítására.
A későbbi hivatalos számok azonban érdekes különbséget mutatnak
A Központi Statisztikai Hivatal 2020 márciusában külön közleményben magyarázta el, hogy a haláloki statisztikák a halottvizsgálati bizonyítványokon alapulnak, és nemcsak az alapbetegséget, hanem a kísérő betegségeket is nyilvántartják. Ez azért lényeges, mert egy koronavírus-fertőzött ember halála és egy olyan haláleset, amelynek alapvető oka maga a COVID-19, statisztikailag nem feltétlenül ugyanaz a kategória.
A különbség a későbbi adatokban is megjelent. A KSH demográfiai évkönyvének adatai szerint 2020-ban a COVID-19-diagnózissal érintett halálesetek 64,2 százalékánál szerepelt maga a koronavírus alapvető halálokként. A fennmaradó esetekben más betegséget jelöltek meg alapvető okként, miközben a COVID-19 diagnózisa szintén szerepelt a dokumentációban. Ez az arány 2021-ben 73,1 százalékra emelkedett, 2022-ben pedig 56,8 százalékra csökkent.
Ezek a számok nem bizonyítják, hogy a koronavírus okozta haláleseteket szándékosan eltitkolták volna. Azt viszont jól szemléltetik, miért szükséges külön kezelni az alapvető halálokokat, a fertőzéssel összefüggő haláleseteket és a járvány idején bekövetkezett többlethalálozást.
Hat évvel később is kényes kérdés, hogyan számolták a halottakat
A 2020-as irat ma is figyelemre méltó dokumentuma a magyar járványkezelésnek. Megmutatja, milyen szabályok szerint kellett az orvosoknak különbséget tenniük a súlyos alapbetegségek és a koronavírus szerepe között, abban az időszakban, amikor a betegségről még rendkívül kevés tapasztalat állt rendelkezésre.
A kérdésnek ugyanakkor komoly orvosszakmai jelentősége van. A nemzetközi iránymutatások szerint egy korábbi krónikus betegség megléte önmagában nem zárja ki, hogy a COVID-19 legyen a halál alapvető oka. Ha a fertőzés indította el a halálhoz vezető folyamatot, azt ennek megfelelően kell értékelni, még akkor is, ha a beteg állapotát más betegségek súlyosbították.
A Kásler nevével ellátott levél tehát nem bizonyít titkos halálozási adatmanipulációt, de ismét ráirányítja a figyelmet arra, mennyire meghatározó volt az orvosi besorolás a járvány számainak értelmezésében. A koronavírus-járvány áldozatainak pontos megítéléséhez ezért nem elegendő egyetlen dokumentum vagy egyetlen statisztikai adat: a haláloki nyilvántartást és a teljes járványügyi adatokat együtt kell vizsgálni.
Forrásellenőrzés: Kásler Miklós 2020-as miniszteri útmutatója, KSH, Index, 444, Népszava, Egészségügyi Világszervezet.