Most érkezett: eldőlt, mi lesz Hankó Balázzsal
Megkezdődött a visszaszámlálás Hankó Balázs ügyében. A hétfő este őrizetbe vett volt kulturális és innovációs miniszter sorsáról legkésőbb az őrizet 72 órás határidejének lejártáig dönteni kell. Ha az ügyészség kezdeményezi a letartóztatását, a végső szót már nem a nyomozók, hanem a bíróság mondja ki.
Ez várhatóan szerdán vagy csütörtökön történhet meg. Egy fontos pontosítás azonban szükséges: ha a bíróság elrendeli Hankó letartóztatását, az első döntés alapján az legfeljebb egy hónapig tarthat, nem automatikusan legalább harminc napig. Később az ügyészség kérheti annak meghosszabbítását.
72 óra: ez most a legfontosabb határidő
A büntetőeljárási szabályok szerint az őrizet átmeneti szabadságelvonás, amely legfeljebb 72 óráig tarthat. Ezen belül kell eldőlnie annak, szükséges-e Hankóval szemben bírói engedélyhez kötött további kényszerintézkedés.
Hankó Balázst hétfő késő este vették őrizetbe Budapesten, majd Kecskemétre szállították. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok számára most már valóban ketyeg az óra.
Ha az ügyészség letartóztatást akar, indítványt kell tennie, amelyről a nyomozási bíró dönt. Ha a 72 órás határidő lejártáig nincs olyan bírói döntés, amely Hankó további fogva tartását lehetővé teszi, szabadon kell bocsátani.
Ez is érdekelhet
Egyelőre nincs hivatalos döntés a letartóztatásról
A legfrissebb ügyészségi tájékoztatás azt erősítette meg, hogy Hankó Balázst őrizetbe vették, és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.
Arról azonban a főügyészség legutóbbi hivatalos közleményében még nem számolt be, hogy indítványozta-e Hankó letartóztatását.
Ez tehát most az ügy egyik legfontosabb kérdése. Az ügyészség dönthet úgy, hogy további fogva tartását szükségesnek tartja, de enyhébb kényszerintézkedés is szóba kerülhet, illetve az is lehetséges, hogy Hankó szabadlábon védekezhet.
Ha letartóztatják, akár egy hónapig bent maradhat
A hatályos büntetőeljárási törvény szerint a vádemelés előtt első alkalommal elrendelt letartóztatás legfeljebb egy hónapig tarthat.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ügy egy hónap után automatikusan véget ér. Ha a nyomozás érdekei továbbra is indokolják, az ügyészség újabb indítványt tehet, és a bíróság meghosszabbíthatja a kényszerintézkedést.
A letartóztatás ugyanakkor nem büntetés. Nem azért rendelik el, mert valakit már bűnösnek találtak, hanem azért, hogy biztosítsák a büntetőeljárás zavartalan lefolytatását.
Ehhez nem elég önmagában a súlyos gyanú
A bírónak nem pusztán azt kell vizsgálnia, hogy súlyos bűncselekmény gyanúja áll-e fenn.
A letartóztatáshoz valamely különös ok fennállását is igazolni kell, például annak veszélyét, hogy a terhelt megszökne vagy elrejtőzne, befolyásolná a bizonyítást, tanúkat vagy más érintetteket próbálna meg befolyásolni, illetve bizonyos esetekben újabb bűncselekményt követne el.
Hankó ügyvédje már az őrizetbe vétel előtt azt mondta, hogy álláspontja szerint ügyfelénél egyik ilyen különös ok sem áll fenn. A védő arra is hivatkozott, hogy előre közölte az ügyészséggel, hol találják Hankót, és azt is jelezte, hogy idézésre bármikor megjelenik.
Hankó valóban önként ment el a hatósághoz
Ez várhatóan a védelem egyik fontos érve lesz, ha a letartóztatás kérdése a bíróság elé kerül.
Hankó hétfőn hosszú órákon keresztül a Parlamentben maradt, majd amikor este megkapta az idézését, nem próbált eltűnni vagy elhagyni az országot, hanem elindult a NAV Huszti úti objektumába.
Ott azonban őrizetbe vették, majd bilincsben Kecskemétre szállították.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségen csaknem öt órán keresztül hallgatták ki. Hankó nem tett beismerő vallomást, és mind a gyanúsítás, mind az őrizetbe vétele ellen panaszt jelentett be.
A parlament hétfőn nyitotta meg az utat az eljárás előtt
Az egész folyamat csak azután gyorsulhatott fel, hogy az Országgyűlés felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát.
A rendkívüli ülésen 139 képviselő szavazott a felfüggesztés mellett, ellenszavazat és tartózkodás nélkül.
Ez azonban nem jelentette a teljes parlament egyhangú támogatását. A Fidesz–KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson, mert pártjuk politikai leszámolásnak tartja a Hankóval szemben zajló eljárást.
A parlament döntése nem bűnösséget állapított meg. Mindössze azt a közjogi akadályt távolította el, amely nélkül a hatóságok nem tehették volna meg Hankóval szemben ezeket a büntetőeljárási lépéseket.
Még a Mentelmi Bizottság sem támogatta hivatalosan a felfüggesztést
Az események egyik különös részlete, hogy a parlament végül a Mentelmi Bizottság formális álláspontjával ellentétes döntést hozott.
A bizottság hétfő reggeli zárt ülésén három képviselő támogatta Hankó mentelmi jogának felfüggesztését, de nem alakult ki az ehhez szükséges többség.
A bizottság ezért formálisan a mentelmi jog fenntartását terjesztette az Országgyűlés elé.
A plenáris ülés viszont másképpen döntött: valamennyi jelen lévő, szavazó képviselő a felfüggesztés mellett nyomta meg a gombot.
17,3 milliárd forint áll a gyanú középpontjában
Hankó ügyében a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztását vizsgálják.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 támogatási ügyben használhattak fel közpénzt a jogszabályban és az alapító határozatban meghatározott céltól eltérően.
A hatóság szerint az ebből eredő vagyoni hátrány elérte a 17,3 milliárd forintot.
Az ügyészségi gyanú ennél is konkrétabb: szerintük olyan kettős döntéshozatali rendszert működtettek, amelyben a hivatalos kollégiumi eljárás és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól.
Az ügyészség szerint egyes döntések már a kérelmek előtt megszülettek
A hatóság azt állítja, hogy több támogatásról már azelőtt döntés születhetett, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma az ügyet hivatalosan elbírálta volna.
Egyes kiemelt támogatások esetében a főügyészség szerint a tényleges döntés még a támogatási kérelem beadását is megelőzte.
A gyanú szerint a pénzek egy részét politikai, választókerületi szempontok szerint oszthatták ki, és a források egy része a 2026-os választási kampányhoz kapcsolódó eseményeket, illetve egyes kérelmezők személyes céljait szolgálhatta.
Hankó Balázs mindezt határozottan tagadja.
Hankó szerint koncepciós eljárás zajlik
A volt miniszter már a mentelmi jogáról szóló parlamenti szavazás előtt politikai és kultúrpolitikai koncepciós eljárásnak nevezte a nyomozást.
Állítása szerint a támogatások jogszerűek voltak és kulturális célokat szolgáltak. Azt is mondta, hogy kész tisztázni magát az igazságszolgáltatás előtt.
A Fidesz hasonló álláspontot képvisel, és azt közölte, Hankó parlamenti mandátumáról sem mond le.
Ezek azonban politikai és védelmi álláspontok. A bíróságnak most nem azt kell eldöntenie, hogy Hankó bűnös-e, hanem azt, fennállnak-e a további szabadságelvonás törvényi feltételei.
A bírónál három nagyon különböző forgatókönyv jöhet
Az egyik lehetőség, hogy az ügyészség nem kér letartóztatást, és Hankó a 72 órás őrizet lejárta előtt szabadul.
A második, hogy enyhébb, személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazása kerül szóba, például bűnügyi felügyelet.
A harmadik és legsúlyosabb lehetőség a letartóztatás. Ehhez azonban bírói döntés kell.
Ha ezt elrendelik, Hankó már nem egyszerűen őrizetben lesz: megkezdődik a bíró által elrendelt letartóztatásának időszaka, amely első alkalommal legfeljebb egy hónapig tarthat.
Az NKA-ügyben másokkal már megtörtént ugyanez
A bíróság számára az sem ismeretlen, milyen kényszerintézkedéseket alkalmaztak eddig ebben az ügyben.
Az NKA-nyomozás korábbi szakaszában több gyanúsított letartóztatását is elrendelték. Bús Balázs és több más érintett hónapokon keresztül letartóztatásban maradt, miközben más gyanúsítottaknál később enyhébb intézkedésre tértek át.
Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy Hankóval is ugyanez történik. A bíróságnak minden terhelt esetében külön kell megvizsgálnia a személyes körülményeket és a konkrét kockázatokat.
A következő órák lehetnek Hankó számára a legfontosabbak
A volt miniszter tehát most olyan ponthoz érkezett, ahol nagyon rövid időn belül eldőlhet, hazamehet-e, enyhébb korlátozás mellett védekezhet-e, vagy akár egy hónapra letartóztatásba kerül.
A törvényi óra nem áll meg. Az őrizet legfeljebb 72 órán keresztül tarthat, így a hétfő esti őrizetbe vétel után legkésőbb csütörtök estére mindenképpen tisztázódnia kell a további fogva tartásának.
Ha addig a bíróság nem rendel el bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedést, amely szabadságának további elvonásával jár, Hankót szabadon kell engedni.
Most tehát valóban a bíróság felé fordul minden tekintet
A mentelmi jog kérdése eldőlt. A gyanúsítást közölték. Hankót kihallgatták. Az őrizetbe vétel megtörtént.
A következő nagy döntés már arról szól, hogy a büntetőeljárás következő szakaszát rácsok mögött vagy szabadlábon tölti-e.
A jelenlegi hivatalos információk alapján azonban még nem lehet azt állítani, hogy Hankó Balázst egy hónapra letartóztatták. Ehhez előbb az ügyészség indítványa, majd a bíróság döntése szükséges.
A határidő viszont könyörtelenül közeledik: a hétfő este kezdődött 72 órás őrizet miatt legkésőbb csütörtökön újabb, immár bírói döntésnek vagy Hankó szabadon bocsátásának kell következnie.
Forrásellenőrzés: Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség, Legfőbb Ügyészség, Nemzeti Jogszabálytár, Országgyűlés, Telex.