Megvonnák Lázár János, Kocsis Máté és Szijjártó Péter fizetését, mert nem járnak be az Országgyűlésbe
Megvonnák Lázár János, Kocsis Máté és Szijjártó Péter fizetését, mert nem járnak be az Országgyűlésbe
Fekete-Győr András kemény javaslattal állt elő: szerinte meg kellene vonni azoknak az országgyűlési képviselőknek a fizetését, akik látványosan nem végzik a munkájukat. A Momentum alapítója konkrétan Lázár Jánost, Szijjártó Pétert és Kocsis Mátét nevezte meg, azt állítva, hogy az alakuló ülés óta nem hajlandók érdemben megjelenni a munkahelyükön, miközben ugyanúgy felveszik a milliós tiszteletdíjukat.
A felvetés politikailag erős, de nem egyszerűen hangzatos beszólás. Valódi közérzeti problémát érint: miközben egy átlagos magyar munkavállalónak következménye lenne, ha rendszeresen nem jelenne meg a munkahelyén, a képviselői munkánál sokszor elmosódik, ki mit végez ténylegesen. A parlamenti mandátum ugyanis nem puszta cím, nem presztízspozíció, és nem fizetett politikai parkolópálya.
Fekete-Győr szerint különösen visszás, hogy a Fidesz korábbi meghatározó emberei most úgy viselkednek, mintha az ellenzéki szerep már nem is érdekelné őket. A kritikája arra épül, hogy aki képviselői fizetést kap, annak nemcsak joga, hanem kötelessége is lenne részt venni a parlamenti munkában: plenáris üléseken, bizottságokban, törvényalkotásban, szakmai egyeztetéseken és választói kapcsolattartásban.
Ez utóbbi különösen fontos. Az országgyűlési képviselő munkája valóban nem merül ki abban, hogy ül-e az ülésteremben. Egy jó képviselő dolgozhat a választókerületében, fogadóórát tarthat, szakértőkkel egyeztethet, törvényjavaslatokat készíthet, írásbeli kérdéseket nyújthat be, vagy akár civil szervezetekkel is tárgyalhat. Csakhogy éppen ezért lenne szükség átlátható mérésre. Ha valaki nincs bent a Parlamentben, legalább legyen látható, hol dolgozik helyette.
A mostani ügyben a politikai üzenet elég világos: a Fidesz korábbi erős emberei nehezen viselik, hogy már nem ők diktálják a tempót. Lázár János, Szijjártó Péter és Kocsis Máté hosszú éveken át a hatalom belső köréhez tartoztak. Most azonban ellenzéki képviselőként kellene kérdezniük, vitázniuk, ellenőrizniük, javaslatokat benyújtaniuk, és adott esetben válaszolniuk is azokra az ügyekre, amelyeket a kormányváltás után egyre gyakrabban számon kérnek rajtuk.
Ez is érdekelhet
Ha ehelyett távol maradnak, az nemcsak fegyelmi kérdés, hanem politikai üzenet is. Azt sugallja, hogy számukra a parlament csak addig volt fontos, amíg a hatalom eszköze volt. Amikor viszont a nyilvános vitában kellene helytállni, már kevésbé sürgős bejárni.
Fekete-Győr javaslata azért érdekes, mert nem automatikus büntetést sürget minden hiányzás után. Azt mondja: a képviselő teljes munkáját kellene vizsgálni. Ez védhetőbb megközelítés, mint egy egyszerű jelenléti ív alapján kiosztott büntetés. Egy képviselőnek lehet igazolt távolléte, lehet külföldi útja, egészségügyi oka, választókerületi programja vagy szakmai elfoglaltsága. De ezt dokumentálni kellene.
A nyilvános munkanaptár, a felszólalások, indítványok, bizottsági részvételek, írásbeli kérdések, fogadóórák és szakmai egyeztetések rögzítése nem ördögtől való ötlet. A választók nemcsak négyévente jogosultak véleményt mondani, hanem közben is tudniuk kellene, hogy az általuk fizetett képviselők mit csinálnak.
A legnagyobb probléma jelenleg az, hogy a rendszer kijátszható. A tiszteletdíj megvonására elvileg ma is van lehetőség, de ha a frakció igazoltnak minősíti a távolmaradást, a politikai felelősség könnyen eltűnik a papírok között. Így a párt gyakorlatilag védőernyőt tarthat a saját emberei fölé, még akkor is, ha a választók szemében a hiányzás már rég nem tűnik indokoltnak.
Ezen kellene változtatni. Nem azért, mert Lázár, Szijjártó vagy Kocsis neve jól hangzik egy politikai posztban, hanem azért, mert a képviselői munka közpénzből fizetett közfeladat. Aki ezt ellátja, kapjon érte tiszteletdíjat. Aki nem látja el, attól jogosan kérdezhető meg, mire veszi fel a pénzt.
A Fidesznek persze lesz erre válasza. Valószínűleg politikai bosszúról, ellenzéküldözésről vagy a parlamenti jogok korlátozásáról beszélnek majd. De a kérdés ennél egyszerűbb: ha valaki dolgozik, mutassa meg. Ha pedig nem dolgozik, ne a választók fizessék a sértett távolmaradását.
A parlament nem klubhelyiség, ahová akkor megy be az ember, amikor kedve van. Nem is díszlet, amelyben csak kormányoldalról kényelmes szerepelni. Az országgyűlési mandátum munka, felelősség és számonkérhetőség.
Ha Lázár János, Szijjártó Péter és Kocsis Máté valóban dolgoznak képviselőként, akkor ezt könnyű lesz bizonyítani. Ha viszont csak a fizetés maradt meg a mandátumból, a jelenlét és a teljesítmény már nem, akkor Fekete-Győr javaslata nem túlzás, hanem minimumelvárás.
A választók pénzéből fizetett politikusoknál ne az legyen a kérdés, hogy a frakció le tudja-e papírozni a hiányzást. Hanem az, hogy elvégezték-e azt a munkát, amelyre a mandátumot kapták.