Megérkezett Magyarországra Laura Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze, azonnal ledobták a nagy hírt
Komoly jelentőségű találkozóra került sor Budapesten: Magyarországra érkezett Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség európai főügyésze, akit az Igazságügyi Minisztériumban fogadtak. Az egyeztetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy új szakaszba lépett Magyarország bekapcsolódása az Európai Ügyészség munkájába.
Kármán András pénzügyminiszter beszámolója szerint a találkozón Görög Márta igazságügyi miniszter, Pósfai Gábor belügyminiszter és Lajtár István legfőbbügyész-helyettes is részt vett. A felek már nem arról tárgyalnak, hogy Magyarország csatlakozzon-e az Európai Ügyészséghez, hanem arról, hogyan tud a szervezet ténylegesen és teljes kapacitással működni Magyarországon.
A nagy döntés ugyanis már megszületett
Van egy fontos pontosítás a mostani bejelentéssel kapcsolatban. Magyarország európai ügyészségi csatlakozásáról jogilag már nyáron megszületett a döntés.
A magyar kormány május végén jelezte hivatalosan csatlakozási szándékát, az Európai Bizottság pedig július 10-én elfogadta a Magyarország részvételét megerősítő határozatot. A döntés augusztus 2-án hatályba is lépett, így Magyarország hivatalosan az Európai Ügyészség 25. részt vevő tagállamává vált.
A rendszer azonban ettől még nem kezdett el egyik napról a másikra teljes kapacitással működni idehaza.
Ez is érdekelhet
Most jön az igazán érdekes rész
Az Európai Ügyészség magyarországi működéséhez ki kell alakítani azt a jogi és intézményi rendszert, amelyen keresztül az európai ügyészek, a magyar hatóságok, a NAV, a rendőrség és az ügyészség együtt tud dolgozni.
Éppen erről szólt Laura Kövesi budapesti látogatása.
Kármán András szerint még számos jogszabályi és technikai részletet kell összehangolni. Különösen fontos például a NAV szerepe, hiszen az Európai Ügyészség által vizsgált ügyek jelentős része pénzügyi, adózási vagy közpénz-felhasználási kérdéseket érint.
Magyarországon ezért nem elég egyszerűen kimondani, hogy csatlakoztunk. A szervezetnek helyi ügyészekre, működési szabályokra, adatkapcsolatokra és világos hatásköri viszonyokra is szüksége van.
Az Európai Ügyészség még nem működik teljesen Magyarországon
Az Európai Ügyészség hivatalos tájékoztatása szerint Magyarország már tag, a tényleges operatív működés azonban a magyar európai ügyész kinevezéséhez kötődik.
A szabályok szerint az EPPO bizonyos kulcsfontosságú nyomozati jogosítványai Magyarországon a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik naptól lépnek teljesen működésbe.
Vagyis jelenleg egy átmeneti, de nagyon fontos időszak zajlik: a politikai és jogi csatlakozás megtörtént, most pedig felépítik azt a rendszert, amelyen keresztül az Európai Ügyészség ténylegesen magyar ügyekben is nyomozhat és vádat képviselhet.
És itt jön az egyik legnagyobb meglepetés
A csatlakozás különösen azért lehet jelentős, mert az Európai Bizottság döntése alapján az Európai Ügyészség nem kizárólag a 2026-os csatlakozás után elkövetett ügyekkel foglalkozhat.
A határozat kimondja, hogy az EPPO hatáskörébe tartozó, Magyarországot érintő bűncselekmények esetében a szabályokat a 2021. június 1-je után elkövetett cselekményekre is alkalmazni lehet.
Ez azt jelenti, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén több évre visszamenőleg is megvizsgálhatók uniós pénzek felhasználásához kapcsolódó magyar ügyek.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden korábbi közbeszerzést vagy támogatást automatikusan újranyitnak. A már jogerősen lezárt ügyeket külön jogi szabályok védik, és az EPPO kizárólag a saját hatáskörébe tartozó ügyekkel foglalkozhat.
Nem egy általános „szuperügyészség” érkezik
Az Európai Ügyészség hatásköre ennél pontosabban körülhatárolt. Elsősorban az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket vizsgálja.
Ide tartozhat például az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalás, az uniós pénzekhez kötődő korrupció, az ilyen bűncselekményekből származó pénz tisztára mosása, valamint bizonyos nagy összegű, határokon átnyúló áfacsalások.
Az EPPO tehát nem veszi át automatikusan az összes magyar korrupciós ügyet és nem váltja fel teljes egészében a magyar ügyészséget.
Ha azonban egy ügy az uniós költségvetést károsítja és megfelel a jogszabályi feltételeknek, az Európai Ügyészség saját nyomozást indíthat, illetve bizonyos esetekben átvehet már folyamatban lévő ügyeket is.
Kövesi személyesen érkezett Budapestre
Éppen ezért politikailag és szakmailag is komoly üzenete van annak, hogy nem egyszerűen egy technikai delegáció érkezett Magyarországra, hanem maga Laura Codruța Kövesi.
Kövesi az Európai Ügyészség első vezetője, és korábban Románia országos korrupcióellenes ügyészségét is vezette. Európai főügyészi mandátuma 2026 októberének végén jár le, novembertől Andrés Ritter veszi át az EPPO vezetését.
A mostani magyarországi látogatás tehát Kövesi hivatali idejének utolsó időszakára esik, és az egyik legfontosabb új tagállam operatív csatlakozásának előkészítéséről szól.
Kármán András szerint új időszámítás jön
A pénzügyminiszter kifejezetten erős szavakkal értékelte az eseményt. Azt írta, hogy Magyarországon hamarosan „új időszámítás kezdődik” az Európai Ügyészség bekapcsolódásával.
Kármán szerint a kormány és a magyar ügyészség is elkötelezett a folyamat mellett, a mostani találkozó pedig azért jelent újabb szintet, mert a csatlakozás részletes végrehajtásáról immár az európai főügyésszel személyesen egyeztetnek.
A pénzügyminiszter a kormány korrupcióellenes politikájával is összekötötte a látogatást.
Azt írta, hogy a Tisza-kormány célja a korábban szabálytalanul megszerzett vagyontárgyak és közpénzek visszaszerzése, illetve az, hogy kevesebb pénz menjen szerinte túlárazott beruházásokra és politikailag kedvezményezett üzleti körökhöz.
Ezek természetesen a kormány politikai értékelései. Egy adott korábbi támogatás vagy beruházás jogellenességét továbbra is hatósági eljárásban kell bizonyítani.
A NAV-nak különösen komoly szerepe lehet
A találkozón azért sem véletlenül került elő a Pénzügyminisztérium, mert az EPPO ügyeinek egy jelentős részében pénzügyi nyomozásra van szükség.
Magyarországon a NAV rendelkezik komoly tapasztalattal többek között költségvetési csalások, áfacsalások, pénzmosási ügyek és összetett vállalati pénzmozgások felderítésében.
Ha az Európai Ügyészség nyomozást rendel el egy magyar ügyben, pontosan szabályozni kell majd, hogyan működnek együtt az európai delegált ügyészek és a magyar nyomozó hatóságok.
Ezért szükségesek azok a jogszabályi módosítások, amelyekről Kármán András is beszélt.
Legalább két európai delegált ügyész dolgozik majd Magyarországon
Az EPPO rendszerében minden részt vevő ország saját európai ügyésszel kapcsolódik a luxembourgi központ működéséhez, és legalább két európai delegált ügyész dolgozik helyben.
Ők magyarországi ügyekben folytathatnak nyomozásokat, miközben az Európai Ügyészség központi struktúrájának felügyelete alatt dolgoznak.
Fontos sajátosság, hogy az EPPO hivatalosan független szervezet. Az európai ügyészek az uniós szabályok szerint munkájuk során nem fogadhatnak el utasítást sem a magyar kormánytól, sem más nemzeti hatóságtól.
Ez az egyik legnagyobb különbség az eddigi rendszerhez képest.
Az uniós pénzekkel kapcsolatos ügyekben valóban új helyzet állhat elő
A csatlakozás után egy uniós támogatásból megvalósuló projekt gyanús pénzmozgása már nem feltétlenül kizárólag a magyar hatóságok ügye lesz.
Ha az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja merül fel, saját hatáskörben is eljárhat.
Ez különösen azért jelentős, mert az EPPO nemcsak vizsgálatot folytathat, hanem a részt vevő tagállamok bíróságai előtt vádat is emelhet és képviselhet.
Vagyis nem egy brüsszeli szervezet fog Luxemburgból leveleket küldözgetni, hanem Magyarországon dolgozó európai delegált ügyészek folytatják majd a konkrét nyomozásokat.
25 tagállam már bent van
Magyarország belépésével az Európai Unió 27 tagállamából 25 vesz részt az Európai Ügyészség rendszerében.
Jelenleg Dánia és Írország marad kívül, bár Írország már jelezte, hogy szintén közeledni szeretne a szervezethez.
Az Európai Bizottság júliusi döntése ráadásul uniós szinten is különleges változást hozott: Magyarország csatlakozásával az EPPO-rendelet gyakorlatilag az uniós jog általános részévé vált, mivel már csak olyan országok maradtak kívül, amelyeknek különleges szerződéses helyzetük van az igazságügyi együttműködés területén.
Most már az a kérdés, mikor indulnak az első magyar nyomozások
A legérdekesebb dátumot egyelőre még nem jelentették be. Nem tudni pontosan, melyik napon válik teljesen operatívvá az Európai Ügyészség magyarországi szervezete.
Ehhez ki kell nevezni a magyar európai ügyészt, meg kell történnie a delegált ügyészek kijelölésének, és végre kell hajtani a szükséges jogszabályi és intézményi módosításokat.
Az Európai Ügyészség saját hivatalos tájékoztatása továbbra is úgy fogalmaz, hogy a tényleges működés a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik napon indul.
Laura Kövesi mostani budapesti látogatása ezért fontos jelzés lehet arra, hogy a folyamat már az operatív előkészítés szakaszában jár.
És akár 2021-ig visszanyúlhatnak
A csatlakozás egyik legnagyobb horderejű részlete továbbra is az időbeli hatály.
A magyar kormány maga kérte, hogy az EPPO-rendelet hatásköri szabályai 2021. június 1-jétől elkövetett, a szervezet hatáskörébe tartozó bűncselekményekre is alkalmazhatók legyenek.
Az Európai Bizottság ezt elfogadta.
Ez azt jelenti, hogy amikor a magyar EPPO-szervezet ténylegesen működni kezd, elméletileg nem csak a frissen keletkező ügyek kerülhetnek a látóterébe.
A konkrét eljárás minden esetben külön jogi vizsgálatot igényel, de az ötéves időablak miatt számos, korábbi uniós finanszírozású projekt is relevánssá válhat.
Most valóban új fejezet kezdődik
Magyarország európai ügyészségi csatlakozását hosszú éveken keresztül politikai vita övezte. A korábbi kormányok rendre elutasították a belépést, az új kabinet viszont már hivatalba lépése után kezdeményezte azt.
Most pedig Laura Kövesi személyesen érkezett Budapestre azért, hogy a magyar kormány és az ügyészség vezetőivel a tényleges működés részleteiről tárgyaljon.
A jogi csatlakozás tehát már megtörtént. A következő lépés ennél sokkal kézzelfoghatóbb lesz: magyarországi európai ügyészek, tényleges nyomozások és adott esetben olyan vádemelések jöhetnek, amelyeknél az uniós pénzeket érintő csalásokat már nem kizárólag a magyar ügyészségi rendszer kezeli.
A nagy hír így nem egyszerűen az, hogy Kövesi Budapestre érkezett, hanem az, hogy az Európai Ügyészség magyarországi indulása egyre közelebb kerül a tényleges működéshez.
Forrásellenőrzés: Kármán András nyilvános közlése, Európai Ügyészség, Európai Bizottság, EUR-Lex, Magyarország Kormánya.