Még örülhetett fia érettségijének, aztán örökre lehunyta szemét a legszebb magyar színésznő Szerencsi Éva neve örökre összeforrt az Abigéllel. Ő volt Vitay Georgina, a makacs, érzékeny, mégis szerethető Gina, akit egy egész ország a szívébe zárt. A bájos mosolyú színésznő az 1978-ban bemutatott tévéfilmsorozattal lett országos kedvenc, és sokak számára ma is ő jelenti az Abigél világának legszebb arcát.

 

A nézők a fiatalságot, a tisztaságot és az őszinte kedvességet látták benne. Éppen ezért volt különösen megrázó, amikor 2004-ben, mindössze 52 évesen meghalt. A nyilvánosság akkor keveset tudott arról, milyen nehéz harcot vívott a háttérben.

Most, évtizedek távlatából még fájdalmasabb belegondolni: Szerencsi Éva még megélhette, hogy fia, Imre sikeresen leérettségizik, amire édesanyaként nagyon büszke volt. Nem sokkal később azonban örökre lehunyta a szemét.

Egy ország szerette meg Ginaként

Szabó Magda legendás regényéből Zsurzs Éva rendezett tévéfilmsorozatot, amely 1978-ban hatalmas sikert aratott Magyarországon. Az Abigél nem egyszerűen népszerű lett, hanem generációk közös emléke.

Ez is érdekelhet

A főszerepet a 26 éves Szerencsi Éva kapta. Bár felnőtt nőként játszotta el a középiskolás Vitay Georginát, olyan természetességgel és hitelességgel formálta meg a karaktert, hogy a nézők pillanatok alatt elfogadták őt Ginaként.

A sorozat után levelek érkeztek a televízióhoz, a közönség pedig új kedvencet talált magának. Szerencsi Éva arca, hangja és mosolya beégett a magyar nézők emlékezetébe.

Még örülhetett fia érettségijének, aztán örökre lehunyta szemét a legszebb magyar színésznő

Sokan úgy érezték, mintha a szerepet kifejezetten rá írták volna. Pedig nem erről volt szó: egyszerűen olyan finoman, olyan őszintén játszott, hogy Gina alakja elválaszthatatlanná vált tőle.

A nagy siker után nem jött ugyanakkora főszerep

Az Abigél után mindenki azt gondolhatta volna, hogy Szerencsi Éva előtt korlátlanul nyitva áll a pálya. Tehetséges volt, gyönyörű, ismert, és a közönség rajongott érte.

A sors azonban másként alakult.

Bár 1971 és 2002 között számos tévéfilmben szerepelt, az Abigélhez mérhető nagy főszerep már nem találta meg. A szakma nem mindig tudott mit kezdeni azzal a képpel, amelyet a nézők róla őriztek: a bájos, fiatal, ártatlan Ginával.

Ez a teher sok színész életében megjelenik. Egy ikonikus szerep egyszerre áldás és bélyeg. Szerencsi Évát az ország szerette, de a későbbi pályáját részben éppen ez a hatalmas siker árnyékolta be.

Érzékeny, csendes ember volt a reflektorfény mögött

A képernyőn Szerencsi Éva ragyogott, a magánéletben azonban visszafogott, érzékeny emberként emlékeztek rá. Nem kereste mindenáron a nyilvánosságot, nem volt hangos szereplője a bulvárvilágnak.

Még örülhetett fia érettségijének, aztán örökre lehunyta szemét a legszebb magyar színésznő

Azok, akik ismerték, finom lelkű, csendes, mély érzésű nőként beszéltek róla. A színpadon és a kamerák előtt megvolt benne az a különleges fény, amely miatt a nézők azonnal rá figyeltek, de a hétköznapokban nem akart mindenáron középpontban lenni.

Élete egyik legfontosabb szerepe az anyaság volt. Fia, Imre számára mindent meg akart adni, amit csak tudott. Amikor megtudta, hogy sikeresen leérettségizett, hatalmas öröm és büszkeség töltötte el.

Ez a pillanat különösen szívszorító annak fényében, hogy akkor már súlyos betegség árnyékolta be az életét.

A betegségét sokáig titokban tartotta

Szerencsi Éváról három évvel halála előtt derült ki, hogy rákbeteg. A diagnózis lesújtó volt, de ő nem akarta, hogy a betegsége körül forogjon minden.

A beszámolók szerint azt kérte, hogy minél kevesebben tudjanak róla. Nem akart sajnálatot, nem akart címlapokat, nem akarta, hogy a nyilvánosság a szenvedésén keresztül nézzen rá.

Még sok kollégája sem sejtette, min megy keresztül. Kórházi kezelésekre járt, kemoterápiát kapott, és közben, amíg ereje engedte, próbált dolgozni és élni.

Ez a csendes küzdelem különösen megrendítő. A nézők emlékezetében a mosolygós Gina élt tovább, miközben Szerencsi Éva a háttérben élete legnehezebb harcát vívta.

Az utolsó hónapokban már nagyon legyengült

A betegség az utolsó időszakban egyre jobban elvette az erejét. A beszámolók szerint sokat aludt, és voltak napok, amikor már fél napokat is pihenéssel töltött.

Férje és fia mellette voltak, de a családnak is szembe kellett néznie azzal, hogy a gyógyulás reménye egyre távolabb kerül.

Szerencsi Éva 2004. szeptember 6-án hunyt el, mindössze 52 évesen. Halála nemcsak a családját, hanem a közönséget is megrázta. Az ország egy olyan színésznőt veszített el, aki még hosszú éveken át adhatott volna szerepeket, jelenlétet és azt a különleges finomságot, amely csak rá volt jellemző.

Szabó Magda is megrendülten búcsúzott tőle

Temetésén a magyar művészvilág számos ismert alakja ott volt. Szabó Magda, az Abigél írója is megrendülten emlékezett rá.

A búcsúztatón elhangzó szavak azt mutatták, milyen mély nyomot hagyott maga után. Nem egyszerűen egy színésznőtől búcsúztak, hanem attól az embertől is, aki Vitay Georginát felejthetetlenné tette.

Zsurzs Éva, a sorozat rendezője szintén fájdalommal emlékezett rá. Az Abigél örökre összekötötte őket, és a nézők számára Szerencsi Éva valóban mindig Gina maradt.

Halála után újra felfedezték filmjeit

Szerencsi Éva halála után sokan újra elővették az Abigélt. Az ismétlések idején új generációk ismerték meg, és a régi nézők is újra átélhették azt a különös varázst, amelyet a sorozat jelentett.

Még örülhetett fia érettségijének, aztán örökre lehunyta szemét a legszebb magyar színésznő

A filmjei, szerepei és televíziós felvételei ma is őrzik azt a kisugárzást, amely miatt az ország megszerette. Szerencsi Éva nem harsány színésznő volt, hanem olyan művész, aki a finom rezdülésekből, a tekintetből és a természetes jelenlétből építkezett.

Éppen ezért hat ma is az alakítása. Nem kopott el, nem lett idejétmúlt. Gina ma is Gina, Szerencsi Éva pedig ma is az a fiatal nő, akit a nézők az Abigélben először megszerettek.

A mosoly mögött fájdalom volt

Szerencsi Éva története azért különösen szívszorító, mert megmutatja, mennyire keveset látunk néha abból, amit egy ember valójában átél. A közönség egy mosolygós, kedves, gyönyörű színésznőt őrzött meg az emlékezetében, miközben ő csendben, méltósággal viselte a betegségét.

A tragédiája arra is figyelmeztet, hogy a legfényesebb pályák mögött is lehet magány, fájdalom és küzdelem.

Szerencsi Éva még megélte fia érettségijét, és ez a pillanat az utolsó időszak egyik legnagyobb öröme lehetett számára. Édesanyaként büszke volt rá, színésznőként pedig már rég beírta magát a magyar filmtörténelembe.

Még örülhetett fia érettségijének, aztán örökre lehunyta szemét a legszebb magyar színésznő

A halála óta eltelt évek nem halványították el az emlékét. Sőt, minél többször vetítik újra az Abigélt, annál világosabb: Szerencsi Éva nemcsak eljátszotta Vitay Georginát.

Ő lett Gina. És Gina vele együtt örökre megmaradt a magyar nézők szívében.