Fosthoffer Ágnes benyújtotta: nemcsak szép, hanem erőskezű is ez most nagyot fog ütni
Forsthoffer Ágnes nemcsak elegáns megjelenésével hívja fel magára a figyelmet, hanem most már azzal is, hogy házelnökként látványosan belenyúlt az Országgyűlés egyik legkényesebb ügyébe: a vagyonnyilatkozati rendszerbe. A Magyar Országgyűlés elnöke benyújtotta első vagyonnyilatkozatát, majd rögtön kimondta azt, amit az elmúlt években nagyon sokan gondoltak, csak a hatalom nem akarta meghallani: a jelenlegi rendszer szerinte alkalmatlan arra, hogy megmutassa a politikusok valódi vagyoni helyzetét.
Forsthoffer nem kívülről beszél. Mérlegképes könyvelői minősítéssel rendelkező, pénzügy-számvitel területen képzett közgazdászként nézte át a szabályokat, és a következtetése kíméletlen volt.
„Döbbenten állapítottam meg, hogy az Országgyűlésről szóló törvény legutóbb 2022-ben módosított 1. számú mellékletében rögzített vagyonnyilatkozati adattartalom alkalmatlan bárki vagyoni helyzetének, vagy vagyongyarapodásának megállapítására” – írta.
Ez nem szépségverseny, nem protokollmondat, nem óvatos intézményi ködösítés. Ez egy házelnöki vádirat a régi parlamenti átláthatósági rendszer ellen.
A rendszer, amely papíron átláthatóság volt, a valóságban homályt termelt
A magyar vagyonnyilatkozati rendszer hosszú éveken át a közéleti átláthatóság paródiája volt. A politikusok papírokat adtak le, a sajtó és a civilek bogarászták őket, aztán minden évben jött ugyanaz a kör: hiányos adatok, értelmezhetetlen bejegyzések, furcsa vagyongyarapodások, eltűnő megtakarítások, rokonok nevén lévő vagyonok, nehezen ellenőrizhető céges érdekeltségek.
Ez is érdekelhet
A K-Monitor már 2022-ben arról írt, hogy a képviselői vagyonnyilatkozati rendszer csak „nyomokban” tartalmaz átláthatóságot, miközben az alapvető cél az lenne, hogy a választók megismerhessék a közhatalmat gyakorlók vagyoni viszonyait. (k.blog.hu)
Az Integritás Hatóság 2023-as eseti jelentése is azt hangsúlyozta, hogy a vagyonnyilatkozati rendszernek az eredeti célját, vagyis az átláthatóságot és elszámoltathatóságot kellene betöltenie, és ehhez érdemi javításokra van szükség. (integritashatosag.hu)
Most ugyanezt mondja ki a parlament új elnöke is, csak sokkal direktebben.
Forsthoffer szerint ez a korrupcióban érdekelt hatalom érdekeit szolgálta
A legerősebb mondat azonban nem is az volt, hogy a rendszer rossz. Hanem az, hogy Forsthoffer szerint miért ilyen.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy a hatályos vagyonnyilatkozati rendszer egy korrupcióban érdekelt hatalom érdekét szolgálta” – fogalmazott.
Ez már politikai állítás a javából. De nehéz úgy vitatkozni vele, hogy az elmúlt években a vagyonnyilatkozatok valóban sokszor inkább eltakarni látszottak a vagyoni folyamatokat, mint feltárni. Egy jól működő rendszerben a közvéleménynek látnia kellene, hogyan változik egy képviselő, miniszter, állami vezető vagyona. Nem csak azt, hogy milyen sorokat töltött ki, hanem azt is, hogy a bejelentett adatok összevethetők-e a korábbi évekkel, a jövedelmével, érdekeltségeivel és életmódjával.
Forsthoffer szerint a jelenlegi rendszer elavult, hiányos és évről évre nehezen összehasonlítható, különösen akkor, ha kézzel töltik ki. Ez pontosan az a probléma, amely miatt a vagyonnyilatkozatok gyakran inkább formai kötelezettséggé váltak, nem valódi ellenőrzési eszközzé.
A kérdés tehát egyszerű: ha a rendszer nem alkalmas a vagyongyarapodás kimutatására, akkor kit véd?
A választ Forsthoffer most kimondta.
Ez az uniós pénzek miatt is kulcsügy
A vagyonnyilatkozati rendszer reformja nemcsak belpolitikai tisztasági kérdés. Forsthoffer külön kiemelte, hogy az átalakítás az uniós források hazahozatala érdekében teljesítendő előírások miatt is elengedhetetlen.
Ez fontos mondat. Magyarország az elmúlt években részben éppen a korrupciós kockázatok, az átláthatósági problémák és a jogállami aggályok miatt veszített el vagy nem férhetett hozzá uniós pénzekhez. A vagyonnyilatkozati rendszer nem mellékszál ebben a történetben, hanem a bizalom egyik alapja.
Brüsszel nem azért kér átláthatóbb rendszereket, mert szeretné bosszantani a magyar politikusokat. Hanem azért, mert a közpénzek, különösen az uniós források felhasználásánál tudni kell, hogy a döntéshozók vagyona, érdekeltségei és összeférhetetlenségi kockázatai ellenőrizhetőek-e.
Ha Magyarország vissza akarja szerezni a bizalmat, akkor nem elég nagy szavakat mondani korrupcióellenességről. Olyan rendszert kell építeni, amelyben a politikusok vagyoni helyzete valóban követhető.
Forsthoffer most azt ígéri: ezen dolgozni fognak.
2027 lehet az első nagy vizsga
A házelnök szerint a következő, 2027. január 31-ig benyújtandó vagyonnyilatkozatoknak ideális esetben már új rendszerben kellene készülniük. Ez konkrét határidő, nem általános ígéret.
Ez azért fontos, mert a magyar politikában rengeteg reform halt bele abba, hogy szép mondatok maradtak mögötte, de nem volt határidő, felelős, jogszabálytervezet és politikai akarat. Most a házelnök lényegében azt mondja: a régi rendszer alkalmatlan, ezt határidőre át kell írni, és a következő vagyonnyilatkozati ciklusnak már más logika szerint kell működnie.
Ha ez megvalósul, az nem apró technikai javítás lesz, hanem a parlamenti átláthatóság egyik legfontosabb változása az elmúlt évtizedekben.
A valódi reform azonban nem csak új rubrikákat jelent. Elektronikus, összehasonlítható, kereshető, ellenőrizhető és szankcionálható rendszer kell. Olyan, ahol nem lehet homályos megfogalmazásokkal, értelmezhetetlen kategóriákkal és családi vagyonmozgatással kibújni a felelősség alól.
A Tisza képviselőinek is üzenet: itt nem lehet gazdagodni
Forsthoffer posztjának egyik érdekes része az volt, amikor a Tisza képviselőiről írt. Azt állította, hogy a Tisza politikusai közül sokan komoly szakmai pályafutás után, stabil vagyoni helyzettel léptek a politikába.
„Nem gazdagodni jöttek, hanem szolgálni” – fogalmazott.
Ez erős vállalás. És egyben kockázatos is, mert a közvélemény mostantól pontosan ezt fogja számon kérni rajtuk. A Tisza nem hivatkozhat arra, amire a régi rendszer hivatkozott: hogy minden támadás politikai, minden kérdés rosszindulat, minden vagyonosodás magánügy.
Ha a Tisza az átláthatóság pártjaként került hatalomra, akkor a saját képviselőinek vagyonnyilatkozatai lesznek az első próbák. Forsthoffer ezt láthatóan tudja is, ezért figyelmeztet arra: a vagyon önmagában nem bűn, a siker nem bizonyíték korrupcióra, és senkitől nem szabad elvenni a jóhírnévhez való jogot.
Ez fontos egyensúly. A NER után sokan érthető módon gyanakodva néznek minden vagyonra, minden cégre, minden ingatlanra. De egy tiszta rendszer nem irigységre épül, hanem ellenőrizhetőségre. Nem az a cél, hogy minden sikeres embert gyanúba keverjenek, hanem az, hogy aki tisztán dolgozott, azt a rendszer megvédje, aki pedig közpénzből gazdagodott tisztességtelenül, azt lebuktassa.
Üzent az újságíróknak is
Forsthoffer Ágnes külön kitért arra is, hogy pénzügyi ismeretek nélkül senki ne terjesszen megtévesztő információkat, és ebben az újságíróknak személyes felelősségük van.
Ez elsőre kemény mondat, de érthető. Egy vagyonnyilatkozat elemzése nem mindig egyszerű. Céges részesedések, hitelek, ingatlanértékek, osztalékok, követelések, tartozások és befektetések között könnyű hibázni, főleg akkor, ha valaki politikai szándékkal, előre megírt következtetéssel olvassa az adatokat.
Ugyanakkor az újságíróknak továbbra is alapvető feladatuk lesz a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése. A közbizalom nem attól épül vissza, hogy kevesebb kérdés hangzik el, hanem attól, hogy a kérdésekre pontosabb, ellenőrizhetőbb válaszokat lehet adni.
Egy jó rendszer mindkét oldalt védi: az állampolgárokat a rejtett vagyongyarapodástól, a tisztességes politikusokat pedig a megalapozatlan rágalmaktól.
Nem csak szép, erőskezű is
Forsthoffer Ágnest az elmúlt hetekben sokan a megjelenése miatt emlegették. Elegáns ruhái, visszafogott, mégis karakteres stílusa látványosan új képet hozott az Országgyűlés élére. Most azonban világossá tette, hogy nem csak a külső kommunikációban akar új korszakot.
Ez a poszt ugyanis erőpolitikai üzenet is.
Azt üzeni a régi rendszernek: a parlament házelnöke nem fogja érintetlenül hagyni azokat a szabályokat, amelyek a homályt szolgálták. Azt üzeni az új többségnek: a transzparencia nem lehet kampányszlogen, jogszabályt kell belőle csinálni. És azt üzeni a közvéleménynek: a politikusok vagyonát végre nem csak leadni kell, hanem érthetően, összehasonlíthatóan, ellenőrizhetően bemutatni.
Ezért fog nagyot ütni a vagyonnyilatkozati reform, ha valóban végigviszik.
Mert a magyar közélet egyik legnagyobb betegsége az volt, hogy mindenki sejtett mindent, de a papírokból sokszor semmit nem lehetett rendesen bizonyítani. Ha ezen változtatnak, az nemcsak a jövő politikusait érinti, hanem visszamenőleg is új fényt vethet sok karrierre, sok vagyongyarapodásra és sok furcsa történetre.
A közbizalom nem magától épül vissza
Forsthoffer posztjának végén azt írta: vissza akarják építeni a közbizalmat, és ehhez számítanak a társadalom együttműködésére.
Ez talán a legnehezebb feladat. A magyar társadalom bizalma nem véletlenül kopott el. Hosszú éveken át látta, hogy vagyonok nőnek ki a semmiből, állami megrendelésekből birodalmak épülnek, politikusok körül családi céghálók gazdagodnak, a vagyonnyilatkozatok pedig sokszor inkább viccnek tűnnek, mint ellenőrző eszköznek.
Ezt a bizalmat nem lehet egy poszttal visszaállítani. De el lehet kezdeni azzal, hogy valaki végre kimondja: a régi rendszer alkalmatlan volt.
Forsthoffer Ágnes most ezt tette.
És ha a következő vagyonnyilatkozati kör valóban új, szigorúbb, összehasonlíthatóbb, átláthatóbb rendszerben készül, akkor ez a poszt nemcsak egy politikai üzenet lesz, hanem egy korszakváltás első dokumentuma.
A régi világban a vagyonnyilatkozat sokszor csak papír volt.
Az újban végre bizonyíték lehet.