Elképesztő vagyonelkobzások: Sorra veszik zár alá a politikusok vagyonát.
Új szakaszba lépett a korrupciós ügyek feltárása: a Volánbusz-ügyben már közel hárommilliárd forint értékű vagyont biztosítottak a hatóságok, miközben Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter mentelmi jogának felfüggesztésével előtte is megnyílt az út a büntetőeljárás folytatásához.
A számok önmagukért beszélnek. A Központi Nyomozó Főügyészség közlése szerint az egyik gyanúsítottnál 286,5 millió forint értékű ingatlanokat vettek zár alá, lefoglaltak egy több mint hatmillió forint értékű autót, további 2,7 milliárd forintnyi vagyonelemet pedig biztosítottak.
Van azonban egy fontos jogi különbség: bár a köznyelvben könnyű vagyonelkobzásról beszélni, itt egyelőre zár alá vételről, lefoglalásról és vagyonbiztosításról van szó. A végleges vagyonelkobzásról csak későbbi büntetőeljárási döntés alapján lehet beszélni.
Majdnem hárommilliárd forintnál járnak egyetlen gyanúsítottnál
A hatóság által ismertetett vagyonbiztosítás nagyságrendje így is elképesztő. Csak annál az egy gyanúsítottnál, akiről részletes adatokat közöltek, a biztosított vagyontárgyak értéke összességében megközelíti a hárommilliárd forintot.
Az ingatlanok értéke 286,5 millió forint, az autóé több mint hatmillió, az egyéb biztosított vagyonelemeké pedig 2,7 milliárd forint.
Ez is érdekelhet
A KNYF ugyanakkor nem nevezte meg, hogy a hat gyanúsított közül pontosan kihez tartozik ez a vagyon. Ezért jelenleg nem lehet felelősen kijelenteni, hogy a hárommilliárdos zár alá vétel Seszták Miklós személyes vagyonát érintette volna.
Seszták Miklós előtt is elhárult az akadály
A Volánbusz-ügy politikailag legnagyobb neve jelenleg Seszták Miklós. A korábbi nemzeti fejlesztési miniszter mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész helyettese kezdeményezte.
Az Országgyűlés hétfőn végül 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül felfüggesztette Seszták mentelmi jogát. A Fidesz–KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson.
Seszták még aznap önként megjelent a hatóságnál, majd őrizetbe vették. A vele szembeni gyanú nem jelent bűnösséget: azt a büntetőeljárásban kell bizonyítani, és jogerős ítélet hiányában megilleti az ártatlanság vélelme.
Hat gyanúsított, két letartóztatott ismert üzletember
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a hivatali vesztegetés elfogadásának és más bűncselekményeknek a gyanúja miatt indult korrupciós nyomozásban eddig hat személlyel közöltek megalapozott gyanút.
Közülük két ismert szereplő már letartóztatásban van: Jellinek Dániel, az Indotek Group vezetője, valamint Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója.
A bíróság szeptember közepén egy hónapra rendelte el letartóztatásukat. Mindkettejük esetében folyamatban lévő eljárásról van szó, büntetőjogi felelősségüket jogerős ítélet nem állapította meg.
Volánbusz-beszerzések és milliárdos vesztegetési ügy áll a háttérben
A KNYF 2026. május 15-én indította el önálló korrupciós nyomozását a Volánbusz Zrt. személyszállítási szolgáltatásaival és autóbusz-beszerzéseivel összefüggésben.
A nyomozásban azt vizsgálják, hogy állami beszerzések és szerződések körül történt-e vesztegetés, illetve kerültek-e jogtalan előnyök a döntéshozatalban vagy az üzletekben részt vevő személyekhez.
A KNYF hangsúlyozta, hogy ez a korrupciós nyomozás elkülönül attól a másik büntetőeljárástól, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda vagyon elleni bűncselekmények gyanúját vizsgálta.
Miért veszik zár alá már most a vagyont?
A vagyonbiztosítás egyik legfontosabb célja, hogy egy esetleges későbbi vagyonelkobzásra vagy kártérítési igényre rendelkezésre álljanak azok a vagyonelemek, amelyek addig eltűnhetnének, eladhatnák vagy más személyhez kerülhetnének.
Ezért a hatóságnak nem feltétlenül kell megvárnia egy évekkel későbbi jogerős ítéletet azzal, hogy intézkedjen a vagyon megőrzéséről.
Ingatlan esetén például zár alá vétel történhet, más vagyontárgyat lefoglalhatnak, pénzügyi eszközöknél pedig más módon akadályozhatják meg, hogy az érintett a vagyont kivonja az eljárás hatálya alól.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a tulajdonos végleg elvesztette a vagyont.
A végleges elkobzás csak később jöhet
Ez az egyik legfontosabb különbség az egész történetben. A mostani intézkedések tulajdonképpen befagyasztják vagy biztosítják a vagyont.
Ha később bebizonyosodik, hogy egy vagyonelem bűncselekményből származik, annak elkövetéséhez kapcsolódik, vagy törvény alapján vagyonelkobzás alá esik, akkor következhet tényleges, végleges vagyonelkobzás.
Ha viszont a gyanú nem igazolódik, vagy az adott vagyontárgyról kiderül, hogy nem vonható el, a korlátozást meg kell szüntetni.
És most belépett az új Vagyonvisszaszerzési Hivatal
A történet egyik legnagyobb változása, hogy a vagyonvisszaszerzés intézményi rendszere is átalakult.
A Volánbusz-ügyben a vagyonbiztosítási feladatokat eddig az ügyészség felkérésére a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala végezte.
Hétfőtől azonban az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal folytatja az eljárást.
Ez az a szervezet, amelyet a Tisza-kormány egyik kiemelt korrupcióellenes intézkedéseként hoztak létre, és amelynek vezetőjévé augusztusban Unger Anna Rózát választotta meg az Országgyűlés.
Az új hivatal komoly jogosítványokat kapott
Az NVVH nem egyszerűen egy adminisztratív szervezet. Létrehozásakor kifejezetten arra kapott felhatalmazást, hogy közvagyont érintő feltételezett visszaéléseket tárjon fel, vagyonelemeket kutasson fel, és elősegítse a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzését.
Ehhez más hatóságok, köztük a rendőrség, az ügyészség és a NAV közreműködését is igénybe veheti a jogszabályban meghatározott módon.
A Volánbusz-ügy így az új intézmény első nagy ügyeinek egyikévé vált.
Nagyon fontos: nem igazolt, hogy már politikusoktól vették el a hárommilliárdot
A hírekből könnyen kialakulhat olyan kép, mintha már Seszták Miklós vagy más politikus teljes vagyonát elkezdték volna elkobozni.
A KNYF jelenlegi hivatalos közlése ezt nem támasztja alá.
A hatóság annyit közölt, hogy a Volánbusz-ügy egyik gyanúsítottjánál közel hárommilliárd forintnyi vagyont biztosított. A személy nevét nem hozták nyilvánosságra.
Seszták személyével szemben ugyanakkor már folyhat a büntetőeljárás, miután a Parlament felfüggesztette a mentelmi jogát, és őrizetbe is vették. Hogy vele kapcsolatban sor került-e külön vagyonzárra, arról egyelőre nincs nyilvánosan megerősített adat.
Azért így is elképesztő a nagyságrend
Egy 286,5 millió forintos ingatlanvagyon, egy többmilliós autó és 2,7 milliárd forintnyi további vagyonelem biztosítása már önmagában az utóbbi időszak egyik legnagyobb nyilvánosságra került vagyonvisszaszerzési intézkedése.
Ráadásul nem lezárt ügyről beszélünk. A KNYF szerint a nyomozás folytatódik, a gyanúsítottak száma már hat, a hatóság pedig további bizonyítékokat és vagyoni adatokat vizsgálhat.
Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi közel hárommilliárdos összeg nem feltétlenül az eljárás végső mérlege.
Jellinek és Szivek egyelőre rács mögött
A két letartóztatott ismert gyanúsított esetében a bíróság szeptember 17-én döntött.
A bíróság indokolása szerint felmerült a szökés, elrejtőzés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye, Jellinek esetében pedig a bűnismétlés kockázatát is figyelembe vették.
Mindkét férfi vitatja a vele szembeni gyanút. Jellinek cége korábban közölte, hogy az üzletember álláspontjuk szerint nem követett el bűncselekményt, és együttműködik a hatóságokkal.
Seszták ügye közben tovább növeli a tétet
A volt fejlesztési miniszter belépése az eljárásba azért különösen jelentős, mert a vizsgált időszakban, 2014 és 2018 között ő vezette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot.
Az ügyészség a nyomozás eredményeire hivatkozva kérte mentelmi jogának felfüggesztését. A parlament ezt megadta, így Seszták esetében már nincs mentelmi akadálya a személyét érintő nyomozati cselekményeknek.
Ez még nem jelent vádemelést és főleg nem ítéletet, de az eljárás most már közvetlenül vizsgálhatja a volt miniszter büntetőjogi felelősségét is.
Mostantól a pénz útja ugyanolyan fontos, mint a vallomások
A nagy korrupciós ügyekben nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy kinél találnak egy borítéknyi készpénzt.
A nyomozók cégeket, ingatlanokat, bankszámlákat, követeléseket, tulajdonrészeket és más vagyonelemeket követhetnek végig. A cél annak rekonstruálása, honnan származott a vagyon, mikor került az érintetthez, és összefüggésbe hozható-e a vizsgált bűncselekménnyel.
Éppen ezért lehet különösen fontos, hogy az új vagyonvisszaszerzési hivatal már a nyomozások elején bekapcsolódik ezekbe az ügyekbe.
A hárommilliárd csak a kezdet lehet
A mostani intézkedésből még nem lehet tudni, mekkora összeg kerülhet végül ténylegesen vissza az államhoz. Ehhez előbb bizonyítani kell a bűncselekményeket és a vagyon kapcsolatát azokkal.
Az azonban már tény, hogy a hatóságok nemcsak személyeket hallgatnak ki és őrizetbe vételeket hajtanak végre, hanem a vagyoni oldalon is komoly intézkedések kezdődtek.
Az egyik Volánbusz-ügyi gyanúsítottnál már csaknem hárommilliárd forintnyi vagyon került hatósági biztosítás alá. Seszták Miklós mentelmi joga megszűnt az ügyben, Jellinek Dániel és Szivek Norbert pedig letartóztatásban vannak.
Most tehát már nem pusztán az a kérdés, ki kerülhet a hatóság elé. Egyre inkább az is, hogy a vizsgált ügyekhez kapcsolódó vagyonból mennyit tudnak felkutatni, biztosítani, majd – ha a bíróság később ennek törvényi feltételeit megállapítja – ténylegesen visszaszerezni.
Forrásellenőrzés: Központi Nyomozó Főügyészség, Fővárosi Törvényszék, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, Országgyűlés, Telex, 444, Pénzcentrum.