Beidézték Kósa Lajos és Bánki Erik fideszes képviselőket csütörtökre
Új szakaszába lép a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának sorsát vizsgáló parlamenti munka: csütörtökre beidézték Kósa Lajost és Bánki Eriket, a Fidesz két korábbi országgyűlési képviselőjét. A bizottság szerint mindketten fontos politikai szerepet játszottak abban az időszakban, amikor az MNB több százmilliárd forintos alapítványi vagyona körül olyan döntések születtek, amelyekről most részletes magyarázatot várnak.
A meghallgatás időzítése különösen érdekes. Miközben a parlamenti bizottság a politikai döntéshozatal hátterét próbálja feltárni, az MNB-alapítványok ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárás is folyik, és nemrég kutatásokat, illetve lefoglalásokat is végrehajtottak.
Kósa Lajosnak egy tízéves mondatáról is kérdezhetnek
Kósa Lajos neve elsősorban egy 2016-ban elhangzott, azóta szinte politikai szállóigévé vált mondat miatt kapcsolódik az ügyhöz.
Kósa akkor a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjeként az MNB alapítványaiba helyezett vagyonról azt mondta, hogy az „elvesztette közpénz jellegét”.
Ez a mondat azóta számtalanszor visszaköszönt a jegybanki alapítványokról szóló vitákban, most pedig Csőszi Attila, a parlamenti vizsgálóbizottság tiszás elnöke szerint eljött az ideje annak, hogy Kósa személyesen is válaszoljon az akkori döntésekkel kapcsolatos kérdésekre.
Ez is érdekelhet
Az Alkotmánybíróság később egészen mást mondott
A 2016-os történet egyik legfontosabb fejleménye, hogy az Alkotmánybíróság később világosan kimondta: az MNB által alapítványokba juttatott vagyon nem veszítette el közpénz jellegét.
Az Alkotmánybíróság szerint a Magyar Nemzeti Bank közfeladatot ellátó szervezet, amely közpénzzel gazdálkodik, ezért az általa létrehozott alapítványoknak átadott vagyon sem válik pusztán attól magánpénzzé, hogy egy alapítvány kezelésébe kerül.
Ez azért volt kulcsfontosságú döntés, mert az akkori törvénymódosítás az MNB alapítványainak és gazdasági társaságainak adataihoz való hozzáférést is korlátozta volna.
Bánki Erik neve sem véletlenül került elő
Bánki Erik azért kerül a bizottság elé, mert 2016-ban ő nyújtotta be az MNB-törvény vitatott módosítását. Akkoriban a parlament gazdasági bizottságának elnöke volt.
A módosítás többek között szűkítette volna annak lehetőségét, hogy a nyilvánosság hozzáférjen a jegybankhoz kötődő gazdasági társaságok és alapítványok bizonyos adataihoz.
Az Országgyűlés 2016. március 1-jén elfogadta a törvényt, de az akkori köztársasági elnök előzetes alkotmányossági vizsgálatot kért. Az Alkotmánybíróság végül alaptörvény-ellenesnek találta az MNB-alapítványok adatainak nyilvánosságát korlátozó rendelkezéseket.
A bizottság szerint most eljött a válaszok ideje
Csőszi Attila a beidézés bejelentésekor úgy fogalmazott, két olyan politikust hívtak meg, akiknek fontos szerepük volt abban az időszakban, amikor az MNB alapítványai körül máig megválaszolatlan kérdések keletkeztek.
„Most eljött az idő, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre” – közölte a vizsgálóbizottság elnöke.
A bizottság célja a közlése szerint az, hogy lépésről lépésre rekonstruálják a döntéshozatalt: hogyan születtek meg az egyes határozatok, kik tudtak róluk, milyen politikai döntések előzték meg őket, és kit milyen politikai felelősség terhelhet.
Ez utóbbi fontos megkülönböztetés: a parlamenti vizsgálóbizottság politikai és intézményi felelősséget vizsgál, a büntetőjogi felelősség megállapítása viszont a nyomozó hatóságok, az ügyészség és végső soron a bíróság feladata.
A bizottság nem hirtelen döntött a két névről
Kósa és Bánki meghallgatásáról már szeptember 10-én szavaztak. Mindkettejük esetében 4 igen szavazat, 0 nem és 2 tartózkodás mellett döntöttek a beidézésről.
Bánki meghallgatását Sopov Ildikó tiszás bizottsági tag kezdeményezte, Kósa meghallgatása mellett pedig a Mi Hazánk részéről Apáti István és a Tisza részéről Weigand István is kiállt.
Vagyis nem kizárólag egyetlen párt politikai kezdeményezéséről van szó: a meghallgatások szükségességét több oldalról is támogatták.
266,4 milliárd forinttal indult a történet
A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben 266,4 milliárd forintos vagyonjuttatással hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat. Az alapítványok hivatalos feladata többek között az oktatás, a tudományos kutatás, a közgazdasági és pénzügyi képzés támogatása volt.
A kezdetben hat külön szervezetből álló rendszer később összeolvadt, feladataikat 2019-től a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vette át.
A több százmilliárdos vagyon azonban idővel bonyolult vállalati és befektetési struktúrákba került, amelyek gazdálkodását később az Állami Számvevőszék is vizsgálni kezdte.
Az ÁSZ súlyos hiányosságokat talált
Az Állami Számvevőszék 2025-ben közzétett jelentése szerint a PADME gazdálkodásánál nem minden esetben érvényesültek a felelős gazdálkodás követelményei.
Az ÁSZ több hiányosságot azonosított, és a közvagyon nem megfelelő kezelésének gyanúja miatt büntetőfeljelentést is tett.
A jegybank működését vizsgáló másik jelentésben azt is megállapították, hogy az MNB nem mindenben teljesítette a takarékos működés követelményét, miközben a gazdálkodás fölötti belső kontrollok sem működtek teljes körűen megfelelően.
A nyomozás már 2025 februárjában elindult
Az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2025. február 10-én rendelt el nyomozást az MNB alapítványait érintő ügyben.
2026 áprilisában azonban fontos változás történt: a Legfőbb Ügyészség saját hatáskörébe vonta a nyomozást.
Az ügyet azóta a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Az ügyészség korábban azt közölte, hogy a nyomozásban külön nyomozócsoport alakult, amelynek feladata az alapítványi vagyonnal kapcsolatos döntések teljes körű feltárása.
Nemrég kutatások és lefoglalások is történtek
Szeptemberben az eljárás újabb fokozatba kapcsolt. A Központi Nyomozó Főügyészség kutatásokat és lefoglalásokat hajtott végre az MNB alapítványi vagyonával kapcsolatos büntetőügyben.
Sajtóértesülések szerint az intézkedések Matolcsy György volt jegybankelnök környezetéhez köthető személyeket is érintettek. Az ügyészség magukat a kutatásokat és lefoglalásokat megerősítette, a helyszínekről és az összegyűjtött bizonyítékokról azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt részleteket.
Az alapítványi ügyben ekkor még nem történt gyanúsítotti kihallgatás, így abból, hogy valakinél kutatást tartottak vagy iratot foglaltak le, nem következik az érintett büntetőjogi felelőssége.
Közben 30 ezer oldalnyi dokumentum érkezett a Parlamentbe
A vizsgálóbizottság munkája sem néhány sajtócikkre támaszkodik. Az MNB új vezetése szeptember közepén mintegy 30 ezer oldalnyi dokumentumot adott át a testületnek.
Varga Mihály jegybankelnök azt közölte, hogy az MNB minden szükséges információval támogatni kívánja a parlamenti vizsgálatot.
A bizottság előtt így óriási dokumentumtömeg fekszik, amelyben több mint egy évtized jegybanki alapítványi döntéseit, befektetéseit és pénzmozgásait próbálják rekonstruálni.
Ehhez jönnek most a személyes meghallgatások.
Kósa híres mondata biztosan előkerülhet
Nehéz elképzelni, hogy Kósa Lajos csütörtöki meghallgatásán ne kerüljön szóba az a bizonyos közpénzes mondat.
A bizottság várhatóan arra is kíváncsi lesz, milyen információk alapján állította 2016-ban a Fidesz frakcióvezetője, hogy az alapítványba helyezett pénz elvesztette közpénz jellegét, illetve milyen szerepe volt a frakcióvezetésnek a törvénymódosítás támogatásában.
Kósa akkori kijelentését később az Alkotmánybíróság jogi értelemben egyértelműen felülírta: a testület kimondta, hogy az MNB vagyoni hozzájárulása az alapítványokba kerülve sem veszíti el közpénz jellegét.
Bánkitól azt kérdezhetik, miért volt szükség a törvénymódosításra
Bánki Eriknél más lehet a központi kérdés. Ő volt az, aki formálisan benyújtotta a 2016-os törvénymódosítást, ezért a bizottság azt szeretné megtudni, hogyan született meg a javaslat, kik dolgoztak rajta, és milyen indokok alapján akarták korlátozni az MNB-alapítványok adatainak nyilvánosságát.
A KDNP-s Hargitai János korábban úgy érvelt, Bánki csak epizódszereplője volt a történetnek, mert az MNB alapítványok létrehozásának lehetősége már korábban bekerült a jegybanktörvénybe.
Ez azonban nem változtat azon, hogy a 2016-os, nyilvánosságot korlátozó módosítás parlamenti előterjesztője Bánki volt.
Orbán Viktor és Matolcsy György neve is felmerült már
A bizottság eddigi ülésein Matolcsy György, Matolcsy Ádám és Orbán Viktor meghallgatásának lehetősége is felmerült.
Róluk azonban egyelőre nem született olyan bizottsági döntés, mint Kósa és Bánki esetében.
Csőszi Attila korábban politikai értelmezésként egy úgynevezett „Orbán–Matolcsy-paktumról” beszélt, amely szerinte az MNB több százmilliárdos alapítványi rendszerének politikai hátterét magyarázhatja. Ennek létezését azonban jelenleg nem lehet bizonyított tényként kezelni.
A bizottság feladata éppen az, hogy dokumentumok és tanúmeghallgatások segítségével választ keressen az ilyen állításokra.
Csütörtökön tehát már konkrét neveknek kell válaszolniuk
A vizsgálóbizottság eddig jórészt dokumentumokat kért be, szervezeteket keresett meg és a vizsgálat menetét építette fel. Most azonban elkezdődnek a személyes meghallgatások.
Az első két beidézett politikus pedig aligha véletlenül Kósa Lajos és Bánki Erik.
Egyikük az akkori Fidesz-frakció vezetőjeként védte az alapítványi pénzek jogi helyzetével kapcsolatos kormányoldali érvelést, a másik pedig benyújtotta azt a törvénymódosítást, amelynek kulcsfontosságú részeit később az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta.
És ez csak a meghallgatások kezdete lehet
Csőszi Attila szerint csütörtökön nemcsak Kósa és Bánki kérdezése következik. A bizottság dönthet a következő meghallgatandó személyekről és újabb dokumentumok bekéréséről is.
A testület elnöke azt ígérte, addig folytatják a vizsgálatot, amíg ki nem derül, hogyan születtek az MNB-alapítványokkal kapcsolatos döntések, kik ismerték azokat, és milyen politikai felelősség állapítható meg.
Ezzel párhuzamosan pedig az ügyészségi nyomozás is folytatódik, immár kutatásokkal és lefoglalásokkal.
A több százmilliárdos MNB-alapítványi történet tehát egyszerre két pályán halad tovább: a hatóságok büntetőjogi felelősséget keresnek, a Parlament pedig azt akarja feltárni, hogyan jutottunk el a 2014-ben létrehozott alapítványoktól a mostani botrányig.
Csütörtökön ennek két régi szereplője ülhet a bizottság elé. Kósa Lajos és Bánki Erik pedig most már nem egy tíz évvel ezelőtti sajtótájékoztatón, hanem a vizsgálóbizottság előtt kaphatja meg a kérdéseket arról, mi történt az MNB több százmilliárdos alapítványi vagyonával.
Forrásellenőrzés: Országgyűlés MNB-vizsgálóbizottsága, Állami Számvevőszék, Alkotmánybíróság, Legfőbb Ügyészség, Központi Nyomozó Főügyészség, 444, Telex, 24.hu.