Újabb politikust vihetnek el vezetőszáron? Molnár Áron ledobta a bizonyítékokat
Újabb fordulatot vett a Nemzeti Kulturális Alap körül hónapok óta dagadó ügy. Molnár Áron néhány nappal Hankó Balázs letartóztatása után azt ígérte, hogy egy másik korábbi fideszes kulturális miniszterhez kapcsolódó iratokat is nyilvánosságra hoz – hétfőn pedig már elő is került az első dokumentum.
A színész-aktivista egy közérdekű adatigénylésre kapott hivatalos válaszra hivatkozva azt állítja, hogy Bús Balázs, az NKA korábbi alelnöke és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egykori főigazgatója közel 32 millió forintos, több mint 16 havi fizetésnek megfelelő „búcsúpénzzel” távozott 2024-ben.
Molnár mindezt Csák János korábbi kulturális és innovációs miniszter időszakához köti. Ez azonban fontos ponton még nem Hankó Balázs történetének megismétlődése: Csák Jánossal szemben jelenleg nincs nyilvánosan ismert gyanúsítás, őrizetbe vétel vagy letartóztatási indítvány.
Vagyis vezetőszárról most még korai beszélni. Az viszont már biztos, hogy Molnár Áron tovább bontja az NKA korábbi működését, és a történet időben egyre messzebb nyúlik vissza Hankó miniszterségénél.
Molnár előre szólt: „kemény lesz”
A történet hétvégén kezdett újabb fordulatot venni, amikor Molnár Áron reagált Orbán Viktor egyik zárt körű beszédére.
Ez is érdekelhet
Orbán a kiszivárgott felvételen arról beszélt, hogy korábbi kormányának volt saját kulturális programja, és bizonyos, általa elutasított kulturális irányzatokat nem akart állami pénzzel támogatni.
Molnár ezt úgy értelmezte, hogy a volt miniszterelnök lényegében maga erősítette meg: politikai és világnézeti szempontok is szerepet játszottak a kulturális pénzek elosztásában.
Ez önmagában még nem azonos azzal a büntetőjogi gyanúval, amely miatt Hankó Balázs ellen eljárás indult. Az ügyészség ugyanis nem egyszerűen kulturális preferenciákat vizsgál, hanem azt, hogy jogellenesen, a formális döntéshozatalt megkerülve használtak-e fel közpénzt.
Molnár azonban a videó végén bedobott egy újabb mondatot.
Azt mondta, a leleplezéseknek még nincs vége, és Hankó után egy másik korábbi fideszes „kultuszminiszterrel” kapcsolatban is készülnek új információkat bemutatni.
Majd hozzátette: „kemény lesz”.
Nem kellett sokáig várni: előkerült Csák János neve
Hétfőn aztán Molnár már konkrét dokumentummal jelentkezett.
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egy közérdekű adatigénylésre adott válaszából az derült ki, hogy Bús Balázs 2024 februárjában bruttó 31 millió 875 ezer forintos „egyéb járandóságot” kapott, amikor közös megegyezéssel megszűnt az NKTK főigazgatói jogviszonya.
Ez az összeg a dokumentum szerint valamivel több mint 16 havi főigazgatói illetménynek felelt meg.
Molnár ezt nevezte „búcsúpénznek”, és a döntést Csák János akkori kulturális és innovációs miniszterhez kötötte.
31 millió 875 ezer forint egyetlen távozáskor
A szám önmagában is figyelemre méltó.
Ha valóban valamivel több mint 16 havi főigazgatói illetménynek megfelelő összegről beszélünk, akkor Bús egy közös megegyezéssel lezárt vezetői jogviszony után egyszerre közel két és fél évnyi minimálbér többszörösét kapta meg.
Molnár Áron ezért azt kérdezi, milyen indokkal volt szükség ekkora kifizetésre, és pontosan milyen döntési folyamat előzte meg azt.
A dokumentum a pénz kifizetését igazolja. Önmagában azonban nem bizonyítja, hogy a kifizetés jogellenes vagy bűncselekmény lett volna.
Ehhez azt is vizsgálni kellene, milyen szerződés alapján, milyen jogcímen, ki döntött róla, és megfelelt-e a vonatkozó szabályoknak.
Bús Balázs egyszerre két kulcspozícióban is ott volt
Molnár szerint a történet azért különösen érdekes, mert Bús Balázs ebben az időszakban nem egyszerűen egy állami intézmény vezetője volt.
Egyszerre töltötte be az NKA alelnöki tisztségét és az NKA döntéseinek végrehajtásáért felelős Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatói pozícióját.
Molnár azt állítja, hogy ennek lehetővé tétele érdekében az NKTK belső működési szabályzatát is módosították.
Ha ez így történt, önmagában az sem feltétlenül jelent jogsértést. A kérdés az, ki döntött róla, mi volt az indoka, és okozott-e összeférhetetlenségi vagy ellenőrzési problémát az, hogy ugyanaz a személy ilyen erős pozíciót foglalt el a támogatási rendszer több pontján.
2024 februárjában különös kettős távozás történt
A nyilvánosságra került irat szerint 2024. február 15-én Bús NKA-alelnöki megbízása és NKTK-főigazgatói jogviszonya is megszűnt.
Utóbbihoz kapcsolódott a csaknem 32 millió forintos járandóság.
A történet azonban itt nem ért véget.
Nyolc hónappal később, 2024 októberében Bús ismét NKA-alelnöki megbízást kapott.
Addigra Csák János már távozott a minisztérium éléről, helyét Hankó Balázs vette át.
Bús második NKA-alelnöki megbízása végül 2026 áprilisában szűnt meg.
Aztán jött az NKA-botrány
Nem sokkal később már egészen más összefüggésben került elő Bús Balázs neve.
Az NKA-ügyben folyó nyomozás során júniusban őrizetbe vették, majd letartóztatták.
Az ügyészség szerint az NKA döntéshozatali rendszerében 2024 végétől olyan szabálytalanságok történhettek, amelyek során 1079 támogatási döntéssel összesen több mint 17 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak.
Bús tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, és magát politikai fogolynak nevezte.
Büntetőjogi felelősségéről jogerős bírósági döntés nincs.
Hankó után már az elődje időszakát is bontják
Eddig az NKA-ügy egyik központi politikai szereplője Hankó Balázs volt, hiszen a legsúlyosabbként vizsgált támogatási döntések jelentős része az ő miniszterségének idejére esik.
Most azonban Molnár Áron már az előző kulturális miniszter, Csák János időszakának döntéseit is elkezdte elővenni.
Ez azért fontos, mert ha további dokumentumok is előkerülnek, a vizsgálat politikai idővonala jóval korábbra nyúlhat vissza.
Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy a jelenlegi büntetőeljárás Csák Jánosra is kiterjed.
Ki az a Csák János?
Csák János 2022 és 2024 között vezette a Kulturális és Innovációs Minisztériumot.
Távozása után Hankó Balázs lett a tárca vezetője.
Ez azért teszi különösen érzékennyé Molnár mostani bejelentését, mert ugyanannak a minisztériumnak két egymást követő vezetőjéről van szó.
Hankó ellen már büntetőeljárás zajlik, mentelmi jogát felfüggesztették, gyanúsítottként kihallgatták, majd a bíróság elrendelte a letartóztatását.
Csák esetében jelenleg ilyen eljárási lépésről nincs nyilvános információ.
Vezetőszár? Jelenleg nagyon korai lenne ezt kijelenteni
Az NKA-ügy elmúlt hónapjainak képei miatt érthető, hogy minden új név megjelenésekor rögtön felmerül a kérdés: vajon ki lesz a következő?
Az ügyben már több korábbi vezetőt és tisztviselőt is letartóztattak, egyes gyanúsítottakat pedig valóban vezetőszáron vittek a bíróság elé.
Csák Jánosnál azonban jelenleg nincs nyilvánosan ismert olyan hatósági lépés, amelyből őrizetbe vételre vagy letartóztatásra lehetne következtetni.
Nem ismert, hogy gyanúsítottként hallgatták volna ki, és az sem, hogy az ügyészség bármilyen kényszerintézkedést kezdeményezett volna vele szemben.
Molnár dokumentumai kérdéseket vethetnek fel, de egy közérdekű adatigénylésből előkerült kifizetési adat még nem egyenlő egy büntetőügy bizonyítékával.
Molnár viszont azt sugallja, ennél még sokkal több jön
És talán ez a történet igazán érdekes része.
A színész-aktivista nem úgy beszélt a mostani dokumentumról, mintha ez lenne a történet vége.
Éppen ellenkezőleg: azt jelezte, hogy a héten további iratok kerülhetnek nyilvánosságra egy korábbi fideszes kulturális miniszter döntéseivel kapcsolatban.
A közel 32 milliós Bús-kifizetés ezért könnyen lehet, hogy csak az első elem egy nagyobb dokumentumcsomagból.
Hogy pontosan milyen további döntésekről, támogatásokról vagy személyekről van szó, azt Molnár egyelőre nem részletezte teljes egészében.
Orbán beszéde új lendületet adott a történetnek
Az ügy politikai részét tovább bonyolította Orbán Viktor páli beszéde.
A volt miniszterelnök zárt körben arról beszélt, hogy a korábbi kormánynak világos kulturális programja volt, és nem kívántak támogatást adni minden kulturális irányzatnak.
Molnár szerint ezzel Orbán gyakorlatilag igazolta azt, hogy politikai és ideológiai szelekció történt.
Ez az ő értelmezése.
Jogilag önmagában az, hogy egy kormány meghatározott kulturális prioritásokat támogat, még nem bizonyít hűtlen kezelést vagy más bűncselekményt.
Az NKA büntetőügye akkor válik egészen mássá, ha valóban bizonyítható, hogy a döntéshozatali szabályokat megkerülték, a pénzeket a törvényes céltól eltérően használták fel, vagy előre kijelölt politikai kedvezményezetteknek osztották ki.
Az ügyészség ennél jóval konkrétabb dolgokat állít
Hankó Balázs esetében a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség azt közölte, hogy a támogatási döntések ténylegesen nem minden esetben az ideiglenes kollégiumban születtek meg.
A megalapozott gyanú szerint Hankó, illetve esetleg más személyek határozhattak a támogatásokról.
Egyes döntések állítólag még a hivatalos kollégiumi eljárást is megelőzték, bizonyos kiemelt támogatásoknál pedig a döntés már a kérelem benyújtása előtt megszülethetett.
Az ügyészség összesen 1079 esetet és 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt említ.
Az „esetlegesen más vagy mások” mondat most különösen érdekes
Az ügyészség Hankó ügyében megfogalmazott közleményének egyik legfigyelemreméltóbb része az volt, hogy a tényleges döntéseket Hankó Balázs, illetve „esetlegesen más vagy mások” hozhatták.
Ez önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy Csák Jánosra gondoltak.
Az időpontok miatt sem szabad automatikusan összekapcsolni a két történetet: a Hankóval összefüggésben részletezett 17,3 milliárdos támogatási kör jelentős része későbbi időszakhoz kötődik.
Molnár mostani dokumentuma viszont arra mutat rá, hogy a kulturális támogatási rendszer korábbi személyi és vezetői döntései körül is vannak még tisztázandó kérdések.
Bús 32 milliója önmagában nem bizonyít korrupciót
Ez talán a legfontosabb jogi választóvonal.
A dokumentum erős bizonyíték arra, hogy a kifizetés megtörtént. Nem bizonyítja önmagában, hogy a kifizetés törvénytelen volt.
A két állítás között óriási különbség van.
Elképzelhető, hogy a szerződés vagy a közös megegyezés jogszerűen lehetővé tette ezt a járandóságot.
Ugyanakkor teljesen legitim kérdés, hogy egy közpénzből működő szervezet vezetője miért kapott több mint 16 havi illetménynek megfelelő összeget egy közös megegyezéses távozáskor.
Erre a kérdésre érdemi magyarázatot kellene adni.
A legérdekesebb mégis az időzítés
Bús Balázs 2024 februárjában távozott az NKTK főigazgatói posztjáról, majd ugyanabban az évben politikai szerepet vállalt az önkormányzati választáson.
Molnár éppen ezért kapcsolja össze a kifizetés időzítését Bús politikai terveivel.
Ez azonban Molnár politikai értelmezése; a dokumentum önmagában nem bizonyítja, hogy a járandóságot kampányfinanszírozási céllal fizették volna ki.
Ehhez további bizonyítékokra lenne szükség.
Molnár már korábban is iratokkal ment neki az NKA-rendszernek
A mostani bejelentést azért veszik sokan komolyabban egy egyszerű politikai posztnál, mert Molnár Áron az elmúlt hónapokban már több alkalommal hozott nyilvánosságra olyan dokumentumokat, amelyek később a közbeszéd és a hatósági vizsgálatok központi elemei lettek.
Az NKA-botrány egyik kiindulópontja is az volt, amikor egy támogatáskezelőnél dolgozó forrás több milliárd forintnyi, kevéssé átlátható támogatási döntésre hívta fel a figyelmét.
Molnár ezután kezdte nyilvánosan feldolgozni az adatokat, a kedvezményezetteket és a döntéshozatali folyamatot.
Később a NAV és az ügyészség is eljárást indított, majd több tisztviselőt őrizetbe vettek.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Molnár dönti el, ki bűnös
A színész-aktivista dokumentumokat tehet közzé, összefüggéseket kereshet és kérdéseket fogalmazhat meg.
A büntetőjogi felelősség eldöntése azonban nem az ő feladata.
Azt a nyomozó hatóságoknak kell feltárniuk, az ügyészségnek kell bizonyítania, és végső soron a bíróságnak kell eldöntenie.
Ez különösen fontos most, amikor minden újabb dokumentum megjelenése után szinte azonnal megindul a találgatás arról, kit fognak következőként őrizetbe venni.
A Hankó-ügy után már semmilyen név nem tűnik teljesen irreálisnak
A politikai feszültséget természetesen az adja, hogy alig néhány nappal ezelőtt egy korábbi miniszterrel szemben már valóban megtörtént mindaz, amit néhány hónappal korábban még nehéz lett volna elképzelni.
Hankó Balázs mentelmi jogát felfüggesztették, gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte egy hónapos letartóztatását.
Azóta korábbi államtitkár és több NKA-vezető is kényszerintézkedés alatt áll.
Ezért minden olyan dokumentum, amely az NKA korábbi vezetési láncának új szereplőjét hozza elő, automatikusan nagyobb figyelmet kap.
De Csák János helyzete jelenleg gyökeresen más
Ezt sem lehet eléggé hangsúlyozni.
Hankó esetében az ügyészség részletes megalapozott gyanút közölt, mentelmi eljárás történt, gyanúsítotti kihallgatás zajlott és bíró döntött a letartóztatásról.
Csák János esetében jelenleg egyik ilyen eljárási lépésről sincs nyilvános információ.
A most bemutatott adat tehát politikailag kellemetlen kérdéseket vethet fel, de a „következő letartóztatott miniszter” szerepét egyelőre nem lehet ráosztani.
Most az lesz érdekes, mit tartogat még Molnár Áron
A színész-aktivista előzetesen nem egyetlen 32 milliós kifizetésről beszélt.
Úgy fogalmazott, hogy egy újabb korábbi fideszes kulturális miniszterrel kapcsolatban olyan információk érkeznek a héten, amelyek szerinte „kemények” lesznek.
Ha további dokumentumok következnek, azokból derülhet ki, pontosan milyen szerepet tulajdonít Molnár Csák Jánosnak a rendszer korábbi működésében.
Az is elképzelhető, hogy a most bemutatott kifizetés teljesen jogszerűnek bizonyul, és az is, hogy további tisztázandó részletek kerülnek elő.
A történet tehát most még csak elkezdődött
Molnár Áron első dokumentuma egy konkrét és ellenőrizhető tényt hozott nyilvánosságra: Bús Balázs NKTK-főigazgatói jogviszonyának 2024-es megszűnésekor bruttó 31 millió 875 ezer forintos járandóságot kapott, ami több mint 16 havi főigazgatói illetménynek felelt meg.
A színész-aktivista ezt Csák János miniszteri időszakához köti, és további leleplezéseket ígér.
A dokumentum azonban jelenlegi formájában nem bizonyít bűncselekményt, és nincs nyilvános információ arról, hogy Csákkal szemben büntetőeljárási kényszerintézkedés készülne.
Újabb politikust vihetnek el vezetőszáron?
Erre ma még csak egy felelős válasz adható: nem tudjuk.
A Hankó-ügy megmutatta, hogy a nyomozás valóban eljuthat magas rangú korábbi kormányzati szereplőkig. Az ügyészség ráadásul maga is jelezte, hogy a támogatási döntésekben Hankón kívül más személyek szerepét is vizsgálhatják.
De Csák Jánosnál jelenleg nincs nyilvánosságra hozott gyanúsítás.
Amit viszont már most látni lehet, az az, hogy az NKA-ügy idővonala tovább nyúlik vissza, és Molnár Áron nem állt meg Hankó Balázsnál.
Előkerült Csák János miniszteri időszaka, egy közel 32 milliós vezetői kifizetés, Bús Balázs kettős szerepe és a támogatási rendszer korábbi működése.
Ha pedig Molnár valóban olyan dokumentumokat tesz közzé a következő napokban, mint amilyeneket beharangozott, könnyen lehet, hogy az NKA-botrány következő fejezete már nem kizárólag Hankó Balázsról fog szólni.
Forrásellenőrzés: Magyar Hang, Molnár Áron nyilvános közlései, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő közérdekű adatigénylésre adott válasza, Telex, Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség.