Szentkirályi keményen kiosztotta a Tiszát, de olyan választ kapott, hogy mindenki csak nevetett
Éles támadást intézett a Tisza-kormány ellen Szentkirályi Alexandra. A fideszes politikus egy közösségi médiában terjedő bejegyzésben azt üzente: „Üzemanyagárak az egekben, az építőipar romokban, beruházások sehol, és sorra jönnek a megszorítások is, ez a Tisza!”
A mondat politikailag kétségtelenül ütős, a friss hivatalos adatok azonban jóval árnyaltabb képet mutatnak. Az üzemanyagok valóban drágultak, de ugyanez történt szinte egész Európában és az Egyesült Államokban is, miközben Magyarországon a benzin és a gázolaj továbbra is olcsóbb a környező országok átlagánál. Az építőiparnál volt egy gyenge július, de az év első felében messze nem történt összeomlás. A beruházásoknál pedig valóban visszaesés látható, ugyanakkor hatalmas uniós források érkezhetnek a következő időszakban, amelyek éppen ezt a területet pörgethetik fel.
Kezdjük az üzemanyagárral: tényleg drágult
Itt érdemes rögtön leszögezni: Szentkirályi Alexandra állításának van valós alapja abban, hogy az elmúlt hetekben emelkedtek a magyarországi üzemanyagárak.
A Központi Statisztikai Hivatal október 2-án közzétett hivatalos adatai szerint szeptemberben a 95-ös benzin magyarországi átlagára 628 forint volt literenként. Ez 39 forinttal magasabb az augusztusi 589 forintos átlagnál.
A dízel átlagára ugyanezen időszakban 672 forintról 704 forintra emelkedett, vagyis 32 forintos drágulás történt.
Ez is érdekelhet
Az áremelkedés tehát valós. Az viszont már nem áll meg, hogy ezt egyszerűen a Tisza-kormány számlájára lehetne írni.
Ugyanebben a hónapban az egész régióban drágult az üzemanyag
A KSH ugyanis nemcsak a magyar kutak árait vizsgálta, hanem a környező országokét is.
A számok meglehetősen egyértelműek.
Miközben Magyarországon 39 forinttal nőtt a benzin átlagára, a régió országaiban átlagosan 43 forintos emelkedést mértek.
A dízelnél még látványosabb a különbség. Magyarországon 32 forinttal nőtt a havi átlag, a régiós átlag viszont 45 forinttal lett magasabb.
A szomszédos országokban szintén szinte pontosan ugyanabban az időszakban és ugyanolyan irányban mozdultak az árak.
Ez meglehetősen nehezen magyarázható kizárólag egy magyar kormány döntéseivel.
Lengyelországban például majdnem száz forinttal drágult a benzin
Van ennél látványosabb adat is.
A KSH szerint augusztusról szeptemberre Lengyelországban forintra átszámítva 96 forinttal emelkedett a benzin átlagára.
A dízelnél pedig 102 forintos növekedést mértek.
Vagyis miközben Magyarországon 39, illetve 32 forintos változás történt, egy másik uniós országban ennél több mint kétszer-háromszor nagyobb havi áremelkedést lehetett látni.
Ez már önmagában jelzi, hogy nem magyar sajátosságról beszélünk.
Ráadásul Magyarország még mindig olcsóbb a környéknél
A szeptemberi KSH-adatok egyik legérdekesebb része éppen ez.
A magyar 628 forintos benzinár 31 forinttal, vagyis 4,7 százalékkal alacsonyabb volt a szomszédos országok 659 forintos átlagánál.
A tágabb régió átlaga 655 forint volt, amihez képest Magyarországon 27 forinttal került kevesebbe egy liter benzin.
A dízelnél hasonló a helyzet.
A magyar átlag 704 forint volt, miközben a szomszédos országokban 735, a régióban pedig átlagosan 730 forintot mértek.
Vagyis a drágulás ellenére a magyar üzemanyagárak szeptemberben továbbra is több százalékkal a környező országok átlaga alatt maradtak.
És akkor jön a világpiaci rész
Az utóbbi hetekben az olaj világpiacán is rendkívüli mozgás történt.
A Brent típusú nyersolaj szeptember végére 100 dollár fölé került hordónként, és a hónap egészében körülbelül 14 százalékot drágult.
A háttérben elsősorban a közel-keleti konfliktus, az iráni helyzet, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, a szűkülő üzemanyagkészletek és a dráguló szállítás áll.
Ha a nyersolaj világpiaci ára néhány hét alatt ekkorát emelkedik, annak előbb-utóbb meg kell jelennie a benzinkutakon is.
Nem Magyarországon külön-külön árazzák a világpiaci olajat.
Még az Egyesült Államokban is hatalmasat ugrott a benzin ára
Talán az amerikai adatok mutatják meg a legjobban, mennyire nem magyar jelenségről van szó.
Az amerikai energiaügyi hivatal szeptember végi adatai szerint egy gallon normál benzin országos átlagára 4,465 dollár volt az Egyesült Államokban.
Egy évvel korábban ennél 1,347 dollárral kevesebbet kellett fizetni.
Ez több mint 40 százalék körüli éves emelkedés.
Mindez egy olyan országban történt, amely a világ egyik legnagyobb olajtermelője.
Kaliforniában már hat dollár felett járnak
Egyes amerikai államokban pedig egészen elképesztő számok jelentek meg.
Kaliforniában szeptember 28-án a normál benzin átlagára 6,189 dollár volt gallononként.
Ez 1,743 dollárral magasabb az egy évvel korábbi értéknél.
San Franciscóban 6,267 dolláros, Los Angelesben 6,165 dolláros átlagot mértek.
Washington államban szintén 5,45 dollár körül járt a benzin gallonja.
Texasban, Floridában, Ohio államban vagy New Yorkban is jelentősen magasabbak voltak az árak, mint egy évvel korábban.
Ha egy időben Magyarországon, Lengyelországban, Németország környezetében és az Egyesült Államokban is drágul az üzemanyag, akkor az okot érdemes először a globális energiapacon keresni.
Az „építőipar romokban” már szintén erős túlzás
Szentkirályi második állítása szerint az építőipar „romokban” van.
Itt a kép valóban nem rózsás, de megint sokkal bonyolultabb annál, mint amit egy politikai plakát egyetlen mondatban elbír.
A júliusi adat valóban gyenge lett: az építőipar teljesítménye 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Ezt nem érdemes szépíteni.
Csakhogy egyetlen hónapból nem lehet az egész ágazat összeomlását megállapítani.
Az év első felében mindössze 0,7 százalékos volt a visszaesés
A KSH január és június közötti összesített adata sokkal kevésbé drámai.
2026 első hat hónapjában az építőipar termelési volumene mindössze 0,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakánál.
Vagyis az első fél év gyakorlatilag stagnálásközeli eredményt hozott.
Márciusban például 8,4 százalékkal, áprilisban pedig 3,6 százalékkal magasabb volt a termelés az egy évvel korábbinál.
Májusban 2,8 százalékos csökkenés következett, júniusban pedig mindössze 1,2 százalékos.
Július lett látványosan gyenge.
Ez valóban probléma, de a „romokban” szó a teljes éves folyamatot nézve inkább politikai minősítés, mint statisztikai leírás.
Az építőipari megrendelésállomány sem omlott össze
Van még egy adat, amely különösen érdekes.
A KSH szerint július végén az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumene 0,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Ez azért számít, mert a szerződésállomány részben azt mutatja meg, mennyi már lekötött munka vár az ágazatra.
Ha egy iparág valóban teljesen összeomlik, az új megrendelések és a meglévő szerződésállomány tartós, mély visszaesése lenne az egyik legfontosabb figyelmeztető jel.
A mostani kép ehelyett inkább hullámzó és gyenge teljesítményt mutat, amelyben egyes hónapok jóval rosszabbak, mások viszont növekedést hoztak.
És hamarosan több milliárd euró uniós pénz jelenhet meg
Az építőipari és beruházási kilátásokat ráadásul nagyon nehéz úgy értékelni, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk az uniós forrásokat.
Az Európai Unió Tanácsa júliusban jóváhagyta Magyarország új helyreállítási tervét, amely összesen körülbelül 10 milliárd eurónyi forrás folyósítását teheti lehetővé.
Ebből mintegy 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, körülbelül 3,5 milliárd euró pedig hitel lehet.
Ezeknek a pénzeknek jelentős részét energetikai, közlekedési, digitalizációs, egészségügyi és más beruházásokra szánják.
Ha a források ténylegesen megérkeznek és projektekbe fordulnak, az közvetlenül növelheti az építőipari és beruházási keresletet.
És ezen felül ott van további 4,2 milliárd euró
Szeptember végén újabb komoly fejlemény történt.
Az Európai Bizottság javasolta, hogy oldjanak fel Magyarország számára további 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatást.
A Bizottság szerint Magyarország több, az uniós költségvetést érintő jogállamisági problémát kezelt, ezért indokoltnak tartják a korábbi védelmi intézkedések feloldását.
Ha ezt a Tanács is jóváhagyja, újabb hatalmas összegű finanszírozás nyílhat meg.
A kohéziós alapok ráadásul hagyományosan közlekedési, energetikai, településfejlesztési és más infrastrukturális beruházások egyik legfontosabb forrásai Magyarországon.
Összesen óriási beruházási pénzről beszélünk
Az Európai Bizottság országjelentése szerint a 2021–2027-es kohéziós időszakban Magyarország számára 19,6 milliárd eurónyi uniós forrás áll rendelkezésre, amely a hazai társfinanszírozással együtt 24,3 milliárd eurós keretet jelent.
Ez a 2024-es magyar GDP közel tíz százalékának megfelelő nagyságrend.
A Bizottság maga írta le, hogy a kohéziós támogatások Magyarország legfontosabb állami beruházási forrásai közé tartoznak.
Ezért az uniós pénzek felszabadítása és gyorsabb lehívása valóban hatalmas lökést adhat az építőiparnak és a teljes beruházási piacnak.
A „beruházások sehol” állításnál viszont van egy fontos csavar
Itt nem lenne korrekt egyszerűen azt állítani, hogy Szentkirályi mondatának semmi valóságalapja nincs.
A KSH legfrissebb teljes negyedéves adata szerint 2026 második negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 9,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
Az előző negyedévhez képest, szezonálisan kiigazítva 4,3 százalékos csökkenést mértek.
Vagyis országos összesítésben a beruházások valóban gyengék voltak.
Az az állítás azonban, hogy „beruházások sehol”, megint nem szó szerint igaz.
Bizonyos területeken már most is nőtt a beruházás
A KSH adatai szerint a lakossági beruházások növekedtek, és az ingatlanügyletek területén végrehajtott beruházások bővülése is fékezte az országos visszaesést.
A legnagyobb mínuszt elsősorban a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás gyengébb beruházási aktivitása okozta.
A kép tehát itt is ágazatonként nagyon eltérő.
Az országos mutató jelenleg negatív, miközben vannak már növekvő beruházási területek.
Ehhez jöhet hozzá a következő időszakban az uniós pénzek hatása.
Az Európai Bizottság is beruházási fordulatra számít
Az Európai Bizottság legutóbbi magyar gazdasági előrejelzése szerint a beruházási teljesítmény fokozatosan helyreállhat.
A Bizottság 2027-re 3,9 százalékos beruházásnövekedést vár Magyarországon.
A prognózis szerint ezt többek között az állami beruházások, a lakásépítési kereslet, az építőipar élénkülése és a javuló üzleti bizalom segítheti.
A Bizottság azt is külön kiemelte, hogy az uniós forrásokhoz való teljes hozzáférés helyreállítása tovább javíthatná Magyarország gazdasági kilátásait.
Vagyis a jelenlegi beruházási adat még gyenge, de a következő időszakra már növekedést várnak.
A megszorításokról szóló állítás a legnehezebben ellenőrizhető
Szentkirályi azt is írta, hogy „sorra jönnek a megszorítások”.
Ez konkrét intézkedések felsorolása nélkül nem igazán ellenőrizhető gazdasági állítás, hanem politikai minősítés.
Egy adóemelést, támogatáscsökkentést vagy költségvetési kiadáscsökkentést lehet számszerűen vizsgálni.
Azt viszont, hogy ezek közül melyiket nevezi valaki „megszorításnak”, gyakran politikai értelmezés dönti el.
Éppen ezért az ilyen állításoknál fontos lenne megnevezni, pontosan mely intézkedésekről van szó, kiket érintenek és mekkora összegben.
Az üzemanyagáraknál viszont meglehetősen egyértelmű a helyzet
Ott ugyanis összehasonlítható, friss és nemzetközi adatok vannak.
Magyarországon szeptemberben 39 forinttal nőtt a benzin ára, miközben a régiós átlag 43 forinttal emelkedett.
A dízel nálunk 32, a régióban átlagosan 45 forinttal drágult.
A magyar benzin továbbra is 4,1 százalékkal volt olcsóbb a régiós átlagnál, a dízel pedig 3,6 százalékkal.
Közben az olaj világpiaci ára kétszámjegyű százalékkal nőtt egyetlen hónap alatt.
Amerikában pedig a benzin országos ára egy év alatt több mint egy dollárral emelkedett gallononként.
Nehéz lenne ezt mind Magyar Péterre fogni
Az üzemanyagok ára természetesen részben hazai tényezőktől is függ.
Számít az adó, a forint árfolyama, a hazai nagykereskedelmi struktúra és a kutak árrése is.
A világpiaci olajár azonban az egyik legfontosabb összetevő, és annak szeptemberi megugrása egyetlen magyar kormány döntésétől teljesen függetlenül történt.
Éppen ezért túl egyszerű lenne a teljes drágulást a Tisza-kormány teljesítményeként vagy kudarcaként bemutatni.
Az építőipar helyzete sem fekete-fehér
Július rossz hónap volt, ezt a KSH adatai egyértelműen mutatják.
De az első fél évben mindössze 0,7 százalékos volt az éves visszaesés, márciusban és áprilisban pedig növekedést mértek.
A szerződésállomány július végén még 0,8 százalékkal magasabb is volt az előző évinél.
Ehhez jöhetnek a felszabaduló uniós forrásokból finanszírozott projektek.
Ez nem egy szárnyaló építőipar képe, de nem is egy megszűnt vagy „romokban fekvő” ágazaté.
A beruházásoknál kell a legtöbb óvatosság
Itt a hivatalos számok egyértelműen gyengék.
A második negyedéves 9,1 százalékos éves visszaesés nem nevezhető jó eredménynek.
Aki tehát azt állítaná, hogy a beruházások már országosan erőteljesen növekednek, ugyanúgy túlozna, mint aki azt mondja, hogy egyáltalán nincsenek beruházások.
A pontosabb megfogalmazás az, hogy a beruházási ciklus jelenleg még gyenge, bizonyos szegmensek már növekednek, és az uniós finanszírozás megnyitása jelentős fordulatot hozhat a következő időszakban.
Több mint 14 milliárd eurónyi új uniós mozgástér rajzolódik ki
Csak a két legfontosabb friss uniós tételt összeadva is óriási összegről beszélünk.
A helyreállítási program körülbelül 10 milliárd eurónyi forrást tehet hozzáférhetővé, az Európai Bizottság pedig további 4,2 milliárd euró kohéziós pénz feloldását javasolta.
Ez összesen több mint 14 milliárd eurós potenciális pénzügyi mozgástér, bár a tényleges folyósítás minden esetben feltételekhez, jóváhagyásokhoz és projektek megvalósításához kötött.
Ezért ezt sem szabad úgy kezelni, mintha az összeg már holnap reggel megjelenne a magyar építkezéseken.
A gazdasági hatása viszont jelentős lehet.
A számok tehát más történetet mesélnek, mint a politikai plakát
Szentkirályi Alexandra posztja négy erős állítást sűrített egyetlen mondatba.
Az üzemanyagárak valóban emelkedtek, de a drágulás nemzetközi, és Magyarországon kisebb volt, mint a régió több országában.
Az építőipar júliusban jelentősen visszaesett, az első fél év összesített teljesítménye azonban csak 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől, miközben a szerződésállomány sem omlott össze.
A beruházások összességében valóban csökkentek a második negyedévben, de nem tűntek el: egyes területeken növekedés van, a következő időszakban pedig jelentős uniós pénzek adhatnak új lendületet.
A „megszorítások” állítás pedig konkrét intézkedések nélkül nem számszerűsíthető.
A legerősebb cáfolat végül nem is egy politikustól, hanem a számoktól jött
A politikában természetes, hogy a kormánypárt és az ellenzék ugyanazokat a gazdasági folyamatokat teljesen másként mutatja be.
De néhány adatot nehéz kikerülni.
Ha a benzin ára egyszerre emelkedik Magyarországon, a szomszédos országokban, Lengyelországban és az Egyesült Államokban, miközben a Brent olaj világpiaci ára egyetlen hónap alatt 14 százalékkal ugrik, akkor a jelenség nyilvánvalóan nem kizárólag magyar belpolitikai történet.
Ha pedig az építőipar egy rossz hónap előtt fél éven keresztül mindössze 0,7 százalékos mínuszban volt, akkor a „romokban” megfogalmazás inkább politikai túlzás.
A beruházásoknál viszont a Tisza számára sem kellemesek a jelenlegi számok: ott valóban van mit javítani.
A nagy kérdés most az, hogy a felszabaduló uniós források, az új állami projektek és a javuló finanszírozási környezet képesek lesznek-e 2027-re valóban megfordítani a beruházási ciklust. Az Európai Bizottság jelenlegi előrejelzése szerint erre van esély, de ezt majd a tényleges KSH-adatok döntik el.
Forrásellenőrzés: Központi Statisztikai Hivatal, Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa, amerikai Energiaügyi Információs Hivatal, Reuters, AAA.