Putyin lehet az Iráni háború nagy győztese, ez a döntés felforgatja a világot
Miközben a világ feszülten figyeli a Közel-Kelet lángba borulását, a háttérben Vlagyimir Putyin orosz elnök lehet a konfliktus legnagyobb stratégiai és gazdasági nyertese. Az amerikai-izraeli csapások, amelyek megbénították az iráni olajipart, olyan drasztikus olajár-robbanást idéztek elő, amely szó szerint mentőövet dobott a szankcióktól fuldokló orosz hadigazdaságnak.
A Politico és nemzetközi elemzők rávilágítottak a geopolitika egyik legkegyetlenebb iróniájára: Donald Trump közel-keleti politikája és az iráni háború szinte egyik napról a másikra oldotta meg a Kreml legsúlyosabb belső dilemmáit az ukrajnai háború finanszírozásával kapcsolatban.
A 118 dolláros „gazdasági ajándék”
Az év elején az orosz gazdasági elit körében még pánikhangulat uralkodott. A nyugati szankciók, a krónikus munkaerőhiány és az egekbe szökő kamatlábak miatt az államkassza kiürülőben volt. A Kreml a költségvetését 59 dolláros hordónkénti Urals olajárra tervezte, miközben az energiahordozókból származó bevételek 2020 óta nem látott mélypontra zuhantak. A kormánynak már a katonai kiadások csökkentését kellett mérlegelnie.
Ezután jött a hétvégi izraeli támadás az iráni finomítók ellen, valamint a Hormuzi-szoros hajózási válsága. A hatás azonnali volt:
-
A nyersolaj irányadó ára átlépte a 118 dollárt hordónként, ami 2022 nyara óta a legmagasabb szint.
Ez is érdekelhet
-
Vlagyimir Milov, Oroszország volt energiaügyi miniszterhelyettese szerint ez a hirtelen árugrás egy váratlan „ajándék” és „mentőöv” Moszkva számára. Mint fogalmazott: az orosz tisztviselők most „nagyon, de nagyon boldogok”.
Amerika kényszerlépése: Lazuló szankciók a túlélésért
A legmegdöbbentőbb fordulat azonban Washingtonból érkezett. Az egekbe szökő olajárak és a globális gazdasági recesszió elkerülése érdekében az Egyesült Államok kénytelen volt engedményeket tenni.
Hogy a világpiaci ellátást biztosítsák, a washingtoni Pénzügyminisztérium 30 napos mentességet (waiver) adott Indiának, hogy továbbra is vásárolhasson orosz olajat. Sőt, Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter utalt rá, hogy az USA további, az orosz olajat sújtó szankciókat is feloldhat a piaci stabilitás érdekében.
„Az olajsokk cunamija még csak most kezdődik” – jelentette ki magabiztosan Kirill Dmitrijev, a Kreml egyik vezető tanácsadója, kihasználva a Nyugat szorult helyzetét.
Kína és India így most hatalmas tételben, a korábbi kényszerű kedvezmények nélkül, magasabb áron vásárolja az orosz nyersanyagot, közvetlenül finanszírozva ezzel az ukrajnai orosz gépezetet.
Kettős győzelem a harctéren: Fegyverhiány és egy „elfogadható” áldozat
A gazdasági injekción túl az iráni háború katonai szempontból is tehermentesíti Moszkvát. Az Egyesült Államok napról napra hatalmas mennyiségű fegyvert, lőszert és légvédelmi rakétát használ el a Közel-Keleten. Ez a készletfogyás egyenesen arányos azzal, hogy Ukrajna kevesebb katonai támogatást kaphat a jövőben, ami Putyin malmára hajtja a vizet.
Bár a hírek szerint az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei meggyilkolása komoly geopolitikai veszteség Moszkva számára – hiszen elveszítettek egy kulcsfontosságú szövetségest –, a Kreml pragmatikus döntéshozói úgy értékelhetik: a megtöbbszörözött olajbevételek és a megosztott amerikai figyelem olyan ár, amit bőven megért kifizetni.
Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: ahhoz, hogy Oroszország végleg megmeneküljön az összeomlástól, az olajáraknak legalább egy évig ezen a csúcson kellene maradniuk.